A kormányzás folytatására készülhetnek Kaczynskiék

Az előrejelzések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) magabiztos győzelme várható a hét végi lengyel parlamenti választásokon. A Jaroslaw Kaczynski vezette párt jó eséllyel megszerzi a mandátumok több mint 50 százalékát, és a kormányzás folytatásához koalíciós partnerre sem lesz szüksége. Az európai választásokon megbukott összefogás után most az ellenzék három blokkban indul, és maga sem nagyon bízik a PiS leváltásában.

Lengyelországban manapság egyre láthatóbbá válik az életszínvonal emelkedése, elég csak benézni az üzletközpontokba vagy az éttermekbe, mindenhol érezhető a fogyasztás növekedése. S ez így van nemcsak Varsóban, Krakkóban vagy Poznanban, de az ország keleti régióiban is.

A jólét növekedését alátámasztják a makroadatok is. A lengyel gazdaság jelenleg 4,5 százalékkal bővül, és a kormány célja, hogy az elmúlt 30 évben először hiány nélkül hozza le jövőre a költségvetést. A lengyel nemzeti bank előrejelzése szerint a bruttó hazai termék növekedéséhez elsősorban a vállalati beruházások és a belső fogyasztás növekedése járul hozzá. A vállalati beruházások idén 8,6 százalékkal, míg a belső fogyasztás várhatóan 4,9 százalékkal növekszik. Ezt támasztja alá a Moody’s elemzése is. A hitelminősítő kiemeli, hogy a lengyel hazai össztermék csaknem három évtizede megszakítás nélkül és viszonylag stabil ütemben nő.

Az elemzők rámutatnak arra is, hogy a lengyel gazdaság a térségbeli országok gazdaságainál kevésbé nyitott, így csak kisebb mértékben érintik a külső kereslet változásai. A Warsaw School of Economics krynicai fórumra készült jelentéséből pedig az is kiderül, hogy Lengyelország az egy főre jutó GDP átlagos szintjét tekintve Görögországot már megelőzte, ez év végére pedig valószínűleg Portugáliát is maga mögött hagyja.

Ez a stabil, a globális gazdasági válság idején sem megtört növekedés alapozza meg a PiS szociálpolitikáját. Ennek központi eleme az úgynevezett 500 plusz program, amelynek keretében alanyi jogon egy gyerek után 500 (38,5 ezer forint), kettő után 1000, míg három gyermek esetén 3500 zloty jár. Emellett vannak még egyéb, különböző kedvezményeket nyújtó programok, így a lakásépítési program, ám a legtöbben az „500 plusz” jótékony hatásait érzik. Ez a lengyel vidéken lényegében egy második alapjövedelemként is értelmezhető, amellyel nem utolsósorban sikerült felszámolni a mélyszegénységet.

A lengyelek tehát az elmúlt négy évben már saját bőrükön érezhették a gazdaság jó teljesítményét, amely a kezdeti várakozásokkal ellentétben nemcsak stabilizálta, de ki is szélesítette a PiS szavazóbázisát. A kormánypárt stratégiájának hatékonyságát mutatják a népszerűségi mutatók is. A Jog és Igazságosság támogatottsága 43-44 százalékos, ami akár 260 mandátumot is hozhat a 460 tagú szejmben. Ez pedig egyben kényelmes többséget is jelent, de ha esetleg mégsem lenne meg az 50 százalék, az identitását kereső parasztpártból nagy valószínűséggel átcsábíthatnának néhány képviselőt.

Kaczynskiék esélyeit növeli, hogy az európai választásokon elszenvedett vereség után szétesett az ellenzéki összefogás. Jelenleg az ellenzék legnagyobb pártja, a Polgári Platform körül alakult, kissé balliberális irányban pozicionálható Polgári Koalíció sem számíthat arra, hogy legalább 10 százalékra megközelítse a Jog és Igazságosságot. A szocialista SLD infrastruktúráján alapul a Lewica (Baloldal) nevű, talán valamivel 10 százalék feletti eredményre számító összefogás. A szocialistákhoz hasonlóan a túlélésért küzd a balliberális összefogásban vidéki bázisának egy részét elveszítő Lengyel Néppárt (PSL), e blokk népszerűsége azonban a parlamenti küszöb körül mozog.

Kaczynsiék sikerét a gazdaság teljesítménye és a hatékony szociálpolitika mellett megalapozta az is, hogy korábbi énjét meghaladva képes volt a rugalmas politizálásra. Ha kellett, hátralépett, mint például az igazságügyminiszter-helyettes beáldozásakor. De ugyanígy jól reagált az európai biztos körüli vitákra, és új politikust jelölve megszerezheti a fontos mezőgazdasági portfóliót. Bejött a PiS-nek a kormányfő posztján zajlott Szydlo–Morawiecki váltás és az is, hogy az ellenzék erőre kapását látva a tavaly őszi önkormányzati választások után Kaczyinski hosszú hajrát nyitott, és az EP-választásokon aratott biztos győzelmével demoralizálta ellenfeleit.

A Jog és Igazságosság legitimációját erősítette az is, hogy a II. világháború kitörésének 80. évfordulóján rendezett megemlékezésen, élükön Frank-Walter Steinmeier német államfővel és Angela Merkel kancellárral európai vezetők sora jelent meg. Ez végképp relativizálta az ellenzék legfőbb üzenetét, miszerint győzelmük esetén visszaállítják az országban a jogállamiságot és a demokráciát. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy a PiS szociálpolitikájára egyáltalán nincs válaszuk. Legfeljebb a globális recesszióban bízhatnak, ami azért a választók szemében aligha vonzó alternatíva. Mindennél árulkodóbb az esélyekre nézve, hogy a párt belső közvélemény-kutatásait látva az ellenzék erős és nem kevésbé ambiciózus embere Grzegorz Schetyna nem magát, hanem Malgorzata Kidawa-Blonskát nevezte meg a Polgári Koalíció miniszterelnök-jelöltjeként.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/41. számában jelent meg október 11-én!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/41. számban? Itt megnézheti!