HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Összeomlás el...

Összeomlás előtt

HIRDETÉS

Amikor elkezdtem ezt az írást, a háttérben a Spektrum televízió azt mutatta be, hogy Izlandon a felmelegedés következtében eltűnhetnek a gleccserek belsejében létrejött csodálatos jégbarlangok, az olvadás a vulkáni tevékenységet is fokozhatja, ami tengerszint emelkedést és áradásokat okozhat. Ez csak egy mozaikdarabka abból a hatalmas szőnyegből, amelyre apró kockánként felvázolhatjuk a Föld felszíni átlaghőmérsékletének emelkedése miatt várható következményeket. Ma már adatokkal, modellekkel bizonyított tény, hogy valóban az emberi tevékenység miatt gyorsul az éghajlatváltozás, a kérdés csak az, hogy mit rontottunk, illetve mit mulasztottunk el, és mit tehetünk még a folyamat lassításáért, a káros hatások mérsékléséért. Az országok önkéntes vállalásainak számbavétele volt a célja a múlt heti New York-i Klímaakció címet viselő ENSZ-csúcstalálkozónak.

HIRDETÉS

Néhány szó az előzményekről: a klímakutatók szinte egyöntetűen állítják, hogy az ember tevékenysége nyomán a légkörbe jutó többlet szén-dioxid a felmelegedés elsődleges oka, amelyet más természetes és emberi folyamatok is erősítenek. Az IPCC, Éghajlat-változási Kormányközi Testület tavaly ősszel drámai jelentést tett közzé, amely szerint csak 10-12 évünk van a cselekvésre az 1,5 Celsius-foknál nagyobb globális felmelegedés elkerülésére, az éghajlati rendszer összeomlása előtt. Egy, napokban közzétett ENSZ-dokumentum pedig az óceánok és a jégfelszín helyzetét elemezte. Greta Thunberg svéd diáklány azóta nemzetközivé erősödött pénteki klímasztrájkokat indított el. Eközben hazánkban a klímavészhelyzetről szóló parlamenti vitanapon nem vettek részt a kormánypárti képviselők, sokan közülük „klímaellenes” álláspontot képviselnek, vagyis elhallgatják, kisebbítik a problémát.

Klímaváltozás: „aki húzza az időt, az magának és a saját gyermekeinek is árt” | Magyar Hang

Nemzetközi szinten közel harminc éve foglalkoznak a globális klímaváltozással, 1992-ben Rio de Janeiróban, az ENSZ Környezet és fejlődés világkonferenciáján született meg az éghajlatvédelmi keretegyezmény, amelyet 1997-ben, a kiotói jegyzőkönyvben pontosítottak. Jelentős lépés volt a 2015-ös Párizsi megállapodás, amelyben leszögezték, hogy a felmelegedés átlagos mértékének 2, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt kell maradnia. Faragó Tibor egyetemi tanár, aki negyven éve foglalkozik az éghajlatváltozás kérdésével, 1991 és 2010 között Magyarország fő klímatárgyalója volt, emlékeztetett rá, hogy a megállapodásba nem kerültek be konkrét kibocsátáscsökkentési számadatok, így az azt elfogadó közel kétszáz ország maga döntheti el a vállalásait. Az eddigi felajánlások nem elegendők. A New York-i találkozó célja az volt, hogy az országok további önkéntes vállalásokkal elérjék a párizsi célok teljesítését, az újabb összegzés decemberben, a chilei klímatárgyalásokon várható.

A konferencián hazánkat Áder János köztársasági elnök képviselte, valamint Schmuck Erzsébet LMP-s országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottság elnöke, az Interparlamentáris Unió tagjaként vett részt az eseményen. A képviselő asszony arra a kérdésre kereste a választ, honnan hova jutottunk az elmúlt harminc évben, az elhangzottak választ adnak-e a jelen kihívásaira. Külön kiemelte Ferenc pápa üzenetét, aki a politikusok felelősségére hívta fel a figyelmet. Jelentősnek tartotta azt is, hogy az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen szigorú klímacélt határozna meg az unió számára, 2030-ra 55 százalékos szén-dioxid-csökkentésben gondolkodik, és 2050-re szeretné elérni a karbonsemlegességet, vagyis a szénalapú energiatermelés feladását. Azt is célul tűzte ki, hogy néhány európai ország, így Franciaország, Norvégia, Dánia is megemelje pénzügyi felajánlását, amellyel a fejlődő országok alkalmazkodását, cselekvési lehetőségeit segítik.

48 fok júniusban | Magyar Hang

Három kontinensről három fiatal is szót kapott, Greta Thunberg szenvedélyes felszólalásában a fiatalság bátorságával, keresetlenül vágta az igazságot a lassan mozduló döntéshozók szemébe. Bár a kormánypárti megmondóemberek szemében ellentmondásos is a svéd diáklány tevékenysége, múlhatatlan érdeme a világ közvéleményének felrázása.

HIRDETÉS

Schmuck Erzsébet csalódásként értékelte a magyar köztársasági elnök felszólalását, ugyanis Áder János pozitívumként említette, hogy hazánk szén-dioxid-kibocsátása az 1990-es bázishoz képest 32 százalékkal csökkent, de nem szólt arról, hogy ez 2014 óta ismét növekszik. Azt ígérte, hogy 2030-ra leállítjuk a szénerőműveket és a villamos energia 90 százalékát nem szénalapú erőművekből állítjuk elő, hanem nap- és atomerőművekből. Arról azonban már nem beszélt, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, szennyező Mátrai Erőművet leállítják-e addig, és arról sem, hogy a valójában nem klímabarát, de annak kikiáltott paksi bővítés 2030-ig nem valósul meg.

Faragó Tibor szerint három nagy témakörről kell beszélni: az egyik a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a másik az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás, a harmadik pedig a pénzügyi felajánlások növelése, ami szintén az alkalmazkodást, illetve a kárelhárítást segíti a fejlődő országokban, például a Barbadost sújtó Dorian hurrikán pusztítása utáni helyreállítást.

„Ha nagyon gyors lesz a klímaváltozás, akkor nem egy-kétmillió ember fog jönni felénk, hanem százmilliók” | Magyar Hang

Az éghajlati válság kérdéseit nem könnyen fogja fel, aki nem foglalkozik vele mélyebben, és azt is meg kell érteni, hogy önmagában nincs klímaprobléma, az összefügg más globális kérdésekkel, mint például a népesedés, az erőforrások túlfogyasztása, a természetpusztítás, a biológiai sokféleség csökkenése, a víz, a talajok elszennyezése és kizsarolása, a földhasználat átalakítása. A szakember szerint ez nemcsak Amazóniára, hanem hazánkra is jellemző. Faragó a fiatalok részvételéről azt mondta, hogy át kell adni nekik a tudást és a stafétabotot, abban kell segíteni őket, hogy megértsék az összefüggéseket, így többet tudnak tenni az éghajlatváltozás következményeinek mérséklésében, a saját jövőjük alakításában.

Azt már én teszem hozzá, hogy ez nem menti fel a kialakult válsághelyzet okozóit és felelőseit, a szennyezőket, a tudósokra nem hallgatókat, a tényeket szándékosan elferdítőket, a döntéseket halogatókat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/40. számában jelent meg október 4-én!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/40. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,632lájkolóTetszik
2,793követőKövetés
18,400feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Minden hatalom megittasul önmagától – Magyar Hang-ajánló

Nagy Ervin-, Zsiday Viktor- és Timothy Garton Ash-interjú. Riport a szekszárdi cigánynegyedből. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Egyenlő pályák

Egyetlen kapavágás sem történt még az atlétikai stadionnál, máris többmilliárdos kár ért mindenkit. A közömböseket éppúgy, mint a sportszerető közönséget és a keményen küzdő atlétákat.