HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Vészesen fogy...

Vészesen fogy a Föld homokkészlete, a sivatagba is importálni kell

HIRDETÉS

Ausztráliából importálták a homokot a világ legmagasabb felhőkarcolója, a 828 méteres dubaji Burdzs Kalifa megépítéséhez. Ne csóválják a fejüket! Igen, homokot vittek a sivatagba. Mert a szél által simára és gömbölyűre csiszolt sivatagi homokszemek nem alkalmasak beton készítésére. Ezek után talán már az sem olyan meglepő, hogy hiába a sok sivatag, a Föld használható homokkészletei kifogyóban vannak.

HIRDETÉS

A víz után a homok a világszerte legnagyobb mennyiségben felhasznált természetes nyersanyag. Elengedhetetlen a fejlődéshez, ellenőrizetlen és átgondolatlan kitermelése ugyanakkor komoly hatással van környezetünkre is. A homok nem csupán az épületek összetevője, hanem az üvegtől az aszfalton, a kozmetikai szereken, a fogkrémeken, a mikrocsipeken, az okostelefon-kijelzőkön és az autókon át egészen a repülőgépekig gyakorlatilag mindenben megtalálható.

Az ENSZ számára készített 2014-es jelentésében az ENSZ környezetvédelmi programjának tudományos igazgatója, Pascal Peduzzi 50 milliárd tonnára becsülte az emberiség éves homokfelhasználását. Ez egyben azt jelenti, hogy minden egyes emberre naponta 18 kilogramm homok felhasználása jut. Csak az építőipar éves szinten annyi betont – a beton fő összetevője a homok – használ fel, amennyiből egy 27 méter magas és 27 méter széles falat lehetne felhúzni az Egyenlítőn. S miközben a kereslet egyre nő, a Föld tartalékai fogynak. Ráadásul évezredek alatt „megújuló” nyersanyagról van szó, így bolygónk készletei végesek. Ez pedig már igen nagy destabilizáló faktor az emberiség életében. Christian Buchet, a párizsi óceánkutató központ igazgatója a Slate.fr-nek egyenesen úgy fogalmazott, hogy a homok a XXI. század legnagyobb kihívása a környezetvédelem és a fejlődés szempontjából egyaránt.

Az egész bolygót érintő környezeti katasztrófa jöhet | Magyar Hang

A homok legnagyobb exportőre az Egyesült Államok, míg a legtöbbet a felhőkarcolóiról híres Szingapúr importál. Ázsiában már több ország megtiltotta az exportját, ám a homokmaffia ennek ellenére virágzik. A tengerek, folyók fenekén homokot bányászó kotrógépek közben gyakran visszafordíthatatlan károkat okoznak az ökoszisztémákban. A folyómedrek süllyednek, a partvonalak elmállanak, az óceáni növényzet elpusztul. Indonézia területe egyre fogyatkozik a féktelen homokbányászat miatt.

A homok azonban nem csak ökológiai probléma. Mint Aurora Torres, a németországi biodiverzitás-kutató intézet (Idiv) munkatársa fogalmazott, a homok jelenti a modern társadalom alapját. Ázsia és Afrika demográfiai és gazdasági robbanása az elmúlt húsz évben megháromszorozta az igényt a homokra. Míg Napóleon idején a Föld lakossága egymilliárd fő volt, addig 2025-re már hét-, 2050-re pedig 9,5 milliárd lesz. Csupán ez a tény hatalmas nyomást helyez az építőiparra. Ázsiában különösen őrült tempót vett az építkezés. Csupán Kína felhasználja a homoktartalékok 58 százalékát. Az elmúlt négy évben százszor annyi homokot emésztett fel, mint amennyit egy év alatt az Egyesült Államokban bányásznak. A féktelen fogyasztás megnövelte a szervezett bűnözés étvágyát, ám mint Christian Buchet felhívja a figyelmet, a jövő olajbárói azok lesznek, akik feltalálják a homok helyettesítésére alkalmas anyagokat.

HIRDETÉS

Erre érdemes a magyar kutatóknak is figyelniük annak ellenére, hogy homok szempontjából az ország szerencsés helyzetben van. A magyar építőipar jelenleg körülbelül 30–40 millió tonna kőanyagot hasznosít, homokoskavics-készleteink elegendők a hazai igények kielégítésére, sőt a környező országokba exportáljuk is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/39. számában jelent meg, 2019. szeptember 27-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/39. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Stier Gábor
Stier Gábor
A Magyar Hang külpolitikai szakújságírója, a Moszkva tér főszerkesztője

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,700lájkolóTetszik
2,809követőKövetés
18,400feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Minden hatalom megittasul önmagától – Magyar Hang-ajánló

Nagy Ervin-, Zsiday Viktor- és Timothy Garton Ash-interjú. Riport a szekszárdi cigánynegyedből. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Újabb szög a vidék koporsójában: megszűnik az agrár-felsőoktatás Szarvason

Babák Mihály hiába próbálta megmenteni a kart, a Fidesz leállította saját polgármesterét, így már csak szakképzésre és kutatásra lesz lehetőség a patinás intézmény falai között.

Kelj fel, és jaj?