Kaczynski ismét a csúcsra vezette a konzervatív tábort

Először alakíthat egyedül kormányt egy párt a rendszerváltás utáni Lengyelországban. A nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) 2,34 millió szavazattal többet kapott, mint négy évvel ezelőtt, ám a rekordnak számító 61,1 százalékos részvétel miatt ezzel nem tudta növelni mandátumai számát, amely így ugyanannyi, 235 a 460 tagú szejmben, mint most.

Tovább árnyalja a képet, hogy a PiS a négy évvel ezelőttinél 14 mandátummal kevesebbet szerezve elveszítette abszolút többségét a szenátusban, ami némiképp megnehezíti majd a helyzetét. Ennek ellenére egyértelmű, hogy Jaroslaw Kaczynskinak a szociális állam és a nemzeti identitás erősítésére alapozott stratégiája működik.

A választás legnagyobb győztese így nem is kérdés, hogy Kaczynski, aki kiváló stratégiai érzékkel terelte az ismétlés felé a Jog és Igazságosságot. Ezzel politikai pályája nemcsak jóval hosszabb, de belpolitikai értelemben már sikeresebb is, mint az egykori harcostársból lett ellenfélé, Lech Walesáé. Elvitathatatlan, hogy Szolidaritás egykori legendás vezetője a rendszerváltással történelmet írt, a forradalom azonban felfalta gyermekét. Walesa a független Lengyelország első elnökeként megbukott.

Eltűntek egy időre vele együtt az elnökként őt eleinte közvetlen munkatársaiként segítő Kaczynski ikrek is. De szívósságuknak köszönhetően visszatértek a politikai porondra, mégpedig egyenesen annak a csúcsára. Lech Kaczynskit 2006-ban elnökké választották, Jaroslaw pedig miniszterelnök lett. Ez a kormányzás azonban korán véget ért, mert a kiváló stratéga Jaroslaw ikertestvérével ellentétben túlságosan megosztó volt. Lech elvesztése után az ellenfelek fájdalomból fakadó démonizálása nem hozott sikert neki az elnökválasztáson sem, ám ő nem adta fel. Öt évvel később, 2015-ben ismét a csúcsra vezette a választásokon a pártját, egyúttal igazolva azt is, hogy a nemzeti konzervatív gondolat ma is aktuális.

De hiába húzódott a háttérbe, s engedte előre miniszterelnöknek előbb Beata Szydlót, majd Mateusz Morawieckit, ez a kormányzás sem indult túl jól. Tüntetések, botrányok, az Európai Unió eljárása szegélyezték a PiS útját, a tavaly őszi önkormányzati választások után pedig már-már úgy tűnt, hogy az ellenzék magára talált.

Kaczynskit azonban nem lehetett csak úgy leírni. Tisztában volt vele, ha az európai választásokon az egymással addigra összefogó ellenzék akár egy százalékkal is nyer, akkor a lendület elviheti akár a kormányváltásig is. Kaczynski hosszú hajrát nyitott, és a kampány élére állva végig bízott abban, hogy a jelenleg 4,5 százalékos, de folyamatos gazdasági növekedésre alapozott szociális programját, a gyerekenként 38 ezer forintnyi jövedelmet jelentő 500 zloty +-t, és az egyéb jóléti intézkedéseket értékelik majd a lengyelek. S a Jog és Igazságosság a vártnál jóval biztosabban meg is nyerte a májusi megméretést.

Ezzel nemcsak a PiS euroszkepticizmusával riogató ellenfelei vitorlájából fogta ki a szelet, de megroppantotta az ellenzéki összefogást is. A májusban még nagyrészt induló pártok három blokkban, és érezhetően reményvesztetten vágtak neki a parlamenti választásoknak.

Ezután már nem volt kérdéses Kaczynskiék győzelme, legfeljebb annak aránya. Végül a 43,59 százalékos eredmény megfelel az előzetes várakozásoknak, és a PiS a mintegy hárommilliónyi új szavazat kétharmadát is megszerezte. A második helyen a legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Platformból (PO), a Nowoczesnából (Modern) és a Zöldekből álló jobbközép-liberális Polgári Koalíció (KO) futott be 27,49 százalékkal. Ez 34 mandátummal hozott kevesebbet, mint amennyit négy éve a PO és a Nowoczesna külön-külön szerzett. Visszatért viszont a szejmbe az utódpárti, szociáldemokrata SLD, amelynek vezetésével a Lewica (Baloldal) nevű, még a Robert Biedroń vezett liberális-baloldali Wiosnát (Tavasz) és az újbalos Razemet (Együtt) tömörítő összefogás 11,9 százalékig jutott. Ezzel az SLD a választások második legnagyobb nyertese.

De összeszedte magát az EP-választások után a széles ellenzéki összefogásból elsőként kiváló parasztpárt (PSL) is, amely a volt rocksztár Paweł Kukiz populista protestpártjával, a KUKIZ ’15-el összeállva ugyan 28 mandátummal kevesebbet szerzett mint külön-külön hoztak négy éve. A 9,6 százalékos eredmény azonban egyértelműen jobb, mint az várható volt. E blokkokon kívül 6,81 százalékkal bejutott még a parlamentbe az olyan szélsőjobboldali erőket, mint a libertariánus botrányhős Janusz Korwin-Mikke, vagy a Nemzeti Mozgalom (Ruch Narodowy) egyesítő Konfederacja is.

Alig ért azonban véget a választás, ismét indul a kampány, hiszen tavasszal a lengyelek elnököt választanak. Addig is kiderül, hogy a Jog és Igazságosság igyekszik a korábbi éveknél rugalmasabb maradni, amely az elmúlt időszakban megmutatkozott több vezető politikus beáldozásában is, vagy bekeményítve növeli a nyomást a bíróságokra és a médiára. Egyelőre a zászló tavasszal is inkább a PiS által támogatott, és feltehetően újra induló Andrzej Dudának áll, hiszen az ellenzék továbbra sem képes karizmatikus figurát kiállítani. Hacsak haza nem csalogatja Donald Tuskot. Ha a korábbi kormányfő marad Brüsszelben, az jelzi, hogy ő sem bízik a sikerben.