Tömegével szabadulhatnak ki a terroristák

Bár előre figyelmeztették Donald Trumpot az amerikai biztonságpolitikai szakértők, hogy a szíriai kurdok cserbenhagyásával megnyílhatnak azok a börtönök, ahol eddig az Iszlám Állam (IÁ) terroristáit tartották fogva Szíriában, nem hallgatott rájuk. Az amerikai elnök döntését követően – amelynek értelmében kivonják a csapataikat Szíriából – pontosan az következett be, amit jósoltak: a török hadsereg megindult a korábban Amerika által támogatott Szíriai Demokratikus Erők (SDF/ HSD) ellen, pedig a szervezet többek között azokat a börtönöket felügyeli, amelyekben a terrorkalifátus ártalmatlanított harcosai várják, hogy döntés szülessen az ügyükben. Ahogy megkezdődtek a török légicsapások, az Ain Issza mellett fekvő táborban fellázadtak azok a női rabok, akikről azt gyanították, hogy közük lehet az IÁ-hoz. Miután felgyújtották a sátraikat, a kialakuló káoszban sikerült áttörniük a kerítésen. A végeredmény: több mint 500 fogvatartott menekült el, akiknek hollétéről továbbra sincs információ.

Ez pedig aligha lesz egyedi eset abban a térségben, amelyet pillanatnyilag ugyan még a kurdok által dominált SDF ellenőriz, ám a török behatolás miatt bármikor senki földjévé válhat. Ez ideális helyzet ahhoz, hogy kereket oldjon az a 11 ezer dzsihadista, akiket az elmúlt öt év során a kurdok óriási vérveszteségek árán tudtak csak elfogni.

Az IÁ harcosainak ügyében az elmúlt években leginkább helyben járás volt tapasztalható, köszönhetően annak, hogy a nagyhatalmak lényegében rendezettnek vélték a terrorkalifátus ügyét azzal, hogy a szervezet elveszítette megmaradt területeit az Eufrátesz mentén. Csakhogy a terroristák nem tűntek el. Mivel a de facto kurd autonómia, Rodzsava eddig nem bocsátkozott tárgyalásokba Damaszkusszal, az elfogott rabokat nem adták át a szíriai kormánynak, amely egyébként amúgy sem bánt volna kesztyűs kézzel velük.

Az eddigi gyakorlat szerint a kormányerők eddig sem foglalkoztak különösebben az IÁ, valamint az al-Kaida szíriai leányvállalatának, az an-Nuszra Front harcosai ügyének kivizsgálásával, rendszerint a helyszínen likvidálták az ellenállást tanúsító terroristákat. Nem történt előrelépés a külföldről érkezett dzsihadisták ügyében sem. Ugyan Koszovó és Bosznia-Hercegovina már intézkedett az IÁ-ban szerepet vállaló állampolgáraik egy részének visszafogadásáról (őket jellemzően börtön várja odahaza), a nyugat-európai országok, amelyek a legnagyobb terroristakibocsátók voltak, folyamatosan eltolták maguktól ezt a problémát. Így például az Egyesült Királyság a terroristafeleség Shamima Begum ügyét úgy „orvosolta”, hogy megvonta az özvegy állampolgárságát. De a deradikalizációs programokat is csak kevés emberre terjesztették ki, miközben a vezető politikusok éppen ennek a hatékonyságát dicsérték évekig.

Most éppen az ilyen látszatmegoldások hullanak vissza a világra. Az Ain Issza melletti tábor egyáltalán nem az egyetlen, ahol olyanokat tartanak fogva, akik nemcsak a régió, hanem az anyaországuk biztonságát is veszélyeztetik. A kurdok által ellenőrzött országrészen vagy 30 ilyen objektum található, amelyek közül a legnagyobb az Al-Hol külvárosában lévő egység, ahol napjainkban 73 ezer ember él, köztük az IÁ-terroristák özvegyei. És bár a menekültváros kívül esik azon a 30 kilométer széles, határ menti sávon, amelyet a törökök „biztonsági övezetnek” alakítanának ki, aligha kétséges, hogy a kurdok a jövőben éppen ezekről a helyekről dobják át erőiket a frontra.

Ezzel pedig további börtönökből és táborokból szabadulhatnak a leszerelt dzsihadisták és feleségeik. Ráadásul ők már a terrorkalifátusba sem menekülhetnek, hiszen az IÁ már nem ellenőriz területeket. Nem sokat segít a helyzeten, hogy Trump számára az Ain Issza-i eset sem volt intő jel, csak a felelősségét igyekszik kisebbíteni. Nem is akárhogy: az amerikai elnök elmélete szerint a kurd erők szándékosan hagyják futni az IÁ harcosait, hogy így csalogassák vissza az amerikai csapatokat a térségbe. Ennél kedvezőbb reakciót aligha várhattak volna a fogva tartott, de ugrásra kész dzsihadisták.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/42. számában jelent meg október 18-án!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/42. számban? Itt megnézheti!