Sokkoló írás jelent meg a Balkaninsight nevű oldalon: a délkelet-európai, egykori kommunista országok mindegyike tragikus demográfiai adatokat mutat. Az előrejelzések szerint 2050-ig Bulgária el fogja veszíteni az 1990-es lakosságszámának 38,6 százalékát. Románia is aggódhat, ott a csökkenés 30,1 százalékos, de Szerbiában (23,8 százalékos csökkenés) és Horvátországban (22,4 százalékos csökkenés) sincs ok az örömre. Moldova már most a 33,9 százaléknál tart, gyakorlatilag megjósolhatatlan, mi lesz ott huszonegy év múlva. Bosznia-Hercegovinában a reprodukciós ráta 1,26, amely a világon az egyik legrosszabb. Koszovó sem kerülheti el a népességfogyást, még annak ellenére sem, hogy ott a legkisebb a lakosság átlagéletkora, jelenleg mindössze 29 év (az EU-ban az átlagéletkor 42,6 év).
Magyarország 1990 és 2050 között 20 százalékos népességfogyással számolhat, amely a visegrádi régióban a legnagyobb esés: Lengyelországban 15, Csehországban mindössze 3, míg Szlovákiában 6 százalékos csökkenés várható.
Az ok mindenütt ugyanaz: a fiatalok elmennek, a lakosság elöregedik, az unokák külföldön születnek meg, ha megszületnek egyáltalán.
A cikk a szerint példátlan, hogy a balkáni országok egyszerre mutatják a szegény és a gazdag országok demográfiai tüneteit. A fiatalok elmennek, mint a szegény országokból, az idősek viszont sokáig élnek, majdnem annyira, mint a gazdagoknál. Ugyanakkor a fertilitási arányszám is drasztikusan lecsökkent, mint a legfejlettebb országokban, ám itt a meg nem születő gyerekeket nem pótolja masszív bevándorlás, mint Nyugat-Európában. Kelet-Európában egyedül Lengyelország pótolja a csökkenő lakosságot a nagy számban odaérkező ukrajnai munkásokkal. Ha nem tennék, kritikus helyzetbe kerülne a munkaerőpiac.
Orbán Viktor demográfiai csomagja nem orvosolja a probléma gyökerét, a szegénységet | Magyar Hang
Bár 2010 után több intézkedést is hozott a kormány az 1981 óta állandó népességcsökkenés megállítására, mostanáig nem sikerült megállítani a folyamatot. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a 2011-es mélypont után, amikor egy szülőképes korban lévő anyára 1,23 gyermek jutott, 2016-ra 1,49-re emelkedett ugyanez az érték.
Mivel az embereket nem fizetik meg, azok a nagyobb helyi városok helyett immár Nyugat-Európába mennek dolgozni a térségből. A fapados légitársaságok által használt repülőterek, mint a London melletti Stansted vagy a Párizs közeli Beauvais olyan szerepet töltenek be, mint régen a buszpályaudvarok. Az emberek mozgását könnyíti, hogy Magyarország útlevelet biztosít a Szerbiában és Ukrajnában élő magyaroknak, Románia állampolgárságot ad a Moldovai Köztársaságban élőknek, Bulgária pedig a makedónoknak.
A Balkaninsight cikke szerint a szavazásra jogosultakat tartalmazó listák mindenütt tele vannak olyan állampolgárokkal, akik már külföldön élnek. De ez jó a politikusoknak, mert így könnyebb elcsalni a választásokat – lehet szavazni a távolmaradók nevében. A 2018-as népszavazás Észak-Macedónia nevéről azért is bukott meg, mert a sok külföldön élő ember miatt nem tudták elérni az érvényességi küszöböt.
Hogy mi a megoldás? – teszi fel a kérdést a lap. A válasz nem túl bonyolult: a hanyatlás lassításához és megfordításához a kormányoknak olyanná kell átalakítaniuk az országaikat, amelyekben jó élni. Nem lehetetlen feladat, de lehet, hogy már túl késő.
