HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Ki állítja me...

Ki állítja meg Erdogant?

A kurd nép egységesen siratja a szíriai kurdokat · Orbán Viktor mindig oda áll, ahol neki éppen kedvezőbb

Nyugalom csomag

Legyen Ön is előfizetőnk, most akár egy hónapra is otthonába rendelheti a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ITT! Köszönjük!

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Amint megláttam a testét, lehunytam a szemem, de egy könnycsepp sem hagyott el. Egyszerűen nem megy – így emlékszik vissza a brutálisan meggyilkolt szíriai kurd politikus, Hevrin Khalaf édesanyja arra a pillanatra, amikor meglátta a lánya holttestét. A Szíriai Jövő párt főtitkára 35 éves volt, amikor autójából a sofőrjével együtt rángatták ki Törökország által támogatott milicisták a Kámeslíje és Manbídzs közötti úton, brutálisan megverték, majd szitává lőtték. Édesanyja szerint az arcából csak állának egy darabja maradt meg.

Ez az eset csak egy abból a sok-sok atrocitásból, amelyet az Ankara zsoldjában álló „Szíriai Nemzeti Hadsereg” követett el Szíria északi, zömében kurdok lakta részén, amely ellen október 9-én indított támadást Törökország. Az invázió máris több száz áldozattal járt, igen nagy részben civilekkel, a menekültek száma is százezres nagyságrendű. Október 17-én az amerikaiaknak sikerült megegyezniük a törökökkel, hogy 120 órára felhagynak a harci cselekményekkel – az általuk terrorszervezetként kezelt, eddig Amerika támogatását élvező Szíriai Demokratikus Erők – a döntőrészt kurd milíciával szemben, ha az kivonul az Eufrátesz folyótól az iraki határig tartó, 440 kilométer széles és 32 kilométer mély sávból. Recep Tayyip Erdogan azonban újra fenyegetőzni kezdett. Míg korábban a török elnök úgy fogalmazott, hogy „szétzúzzák a terroristák fejét”, ha nem távoznak a régióból, később már azt mondta, hogy ha az Egyesült Államok nem tartja be ígéreteit, abban az esetben Törökország az offenzívát onnan folytatja majd, ahol abbamaradt, de ezúttal „sokkal határozottabb formában”.

Putyin tartja kezében a szálakat Szíriában | Magyar Hang

– A kurd nép egységesen siratja a szíriai kurdokat, és hangot ad ennek – mondja a Magyar Hangnak a Budapesten élő kurd férfi, Hüseyin, akinek családja Törökország kurdok által lakott keleti részén él a mai napig, az iráni határ közelében. A fiatalembernek Szíriában is voltak rokonai, őket még a háború idején ki tudták menekíteni az országból. A török invázióval azonban megváltozott minden. – A kurdok Amerikát most árulónak tartják, mert cserben hagyott minket – panaszolja a férfi, aki szerint ennél is nagyobb baj, hogy Erdogan az általa csak biztonsági zónának nevezett területre menekülteket kíván betelepíteni, akik javarészt arabok. Ezzel pedig egyértelműen az a célja, hogy kiszorítsa innen a kurd lakosságot. Hüseyin azonban úgy látja, hogy Erdogannak a támadással más céljai is vannak, mégpedig az, hogy a törökországi kurdok megfélemlítésével még erősebben bebiztosítsa a hatalmát. Európa viszont tart a török elnöktől, mert vezetői attól félnek, menekültek milliót fogja továbbengedni a kontinens felé.

HIRDETÉS

– Ezért amíg nincs, aki megállítsa, Erdogan folytatni fogja kegyetlen és embertelen háborúját a kurdok ellen – mondja a férfi. Szerinte a szankciók mit sem használnak ebben a helyzetben. A török támadás napján az Európai Unió közös állásfoglalásban kívánta figyelmeztetni Törökországot a kurdok ellen indított hadművelet veszélyeire, de a közös kiállásból nem lett semmi a hadművelet megkezdése előtt, mert Magyarország megvétózta a szövegtervezetet. Végül este mégis megszületett a közös deklaráció, miután a helyzet egyre súlyosabbá vált. Ebben az unió arra szólította fel Törökországot, hogy azonnal állítsa le a hadműveletet, mivel az további civil áldozatokat követelhet, és újabb menekülthullámot indíthat meg. Ez a nyilatkozat viszont így csak akkor született meg, amikor a törökök már megindították az inváziót, tehát tulajdonképpen értelmét is vesztette a közös kiállás. A magyar kormány álláspontja miatt a német CDU–CSU helyettes frakcióvezetője, Johann Wadephul már Magyarország uniós kizárását is belengette.

Orbán háborúja | Magyar Hang

– A magyar kormány véleménye nem egyenlő a magyarok véleményével – mondja Hüseyin, amikor arról kérdezzük, hogyan reagáltak a hazai kurdok, amikor tudomást szereztek az unióban egészen kivételes magyar álláspontról. – Orbán Viktor mindig oda áll, ahol éppen neki kedvezőbb: amikor a kurd csapatok megfékezték az Iszlám Állam terrorját, örömmel üdvözölte a kurdokat, ahogy a többi ország vezetői is tették. Most viszont Törökországgal akar szoros kapcsolatokat kialakítani, mert most ez jelent több előnyt számára – hangsúlyozza a kurd férfi, aki úgy látja, Erdogannak lennének fontosabb dolgai is annál, hogy ismételten Magyarországra látogasson, azonban a török elnök újabban igyekszik maga mellett tudni olyan vezetőket, mint Orbán Viktor. Mi lenne ebben a helyzetben a megoldás? – Európában sem lesz rend, amíg Erdogan a helyén marad. Márpedig a török szultán nem kívánja feladni, hogy egy olyan diktatúrát hozzon létre, amelyben ő az egyeduralkodó – teszi hozzá lemondóan a férfi.

De mi lehet a törökök valós célja Szíriában akkor, amikor egyre nyilvánvalóbb, hogy Bassár el-Aszad, Szíria elnöke gyakorlatilag megnyerte a háborút, amely már több mint nyolc éve zajlik az egykoron gazdag közel-keleti országban? Ezt a kérdést boncolgatja Sógor Dániel arabista az Amaraia Modern Közel-Kelet Tanulmányok Műhely honlapján megjelent elemzésében, amelyben a szakértő a háború kevésbé ismert aspektusaira is felhívja a figyelmet. Erdogan célja kezdetben ugyan az volt, hogy új kormányt ültessen Damaszkuszba, majd annak felállítása után elárassza az országot sok millió menekülttel – akik ennek a baráti kormánynak a leghűbb támaszai lehettek volna –, most ez már biztosan nem történik meg. Sőt, már az is könnyen előfordulhat, hogy végül nemcsak ők, hanem sok ezer, a törökök és a Nyugat által pénzelt és képzett fegyveres milicista is Törökországban végzi.

Szembe mentek Orbánnal a fideszes EP-képviselők | Magyar Hang

Ráadásul a helyzet egyre inkább azzal kezdett fenyegetni, hogy egy kurd enklávé is alakul Szíriában, amit Ankara óriási biztonsági fenyegetésnek tekint. Most viszont a Szíriai Nemzeti Hadsereg, vagyis a török zsoldban harcoló szír fegyveresek, akiktől Ankara már egy ideje próbál megszabadulni, lemészárolják egymást az SDF fegyvereseivel. Érdekes módon azonban a török támadás legnagyobb nyertese mégis Damaszkusz lett, hiszen a kurdokkal megszületett egyezség értelmében a szír csapatok egy sor stratégiailag és szimbolikusan felbecsülhetetlen pontra vonultak be, amelyek még egy hete is áthatolhatatlanok lettek volna számukra.

Valósak lehetnek a hírek arról, hogy Törökország háborús bűncselekményeket is elkövetett? – kérdezzük Sógor Dánieltől, aki emlékeztet: az agresszió eleve annak számít. Azonban a most törököknek tulajdonított bűncselekményeket nem maga a török hadsereg, hanem a maga előtt hajtott Szír Nemzeti Hadsereg követi el, ez valójában iszlamista terrorcsoportok laza hálózata. Habár ezeket a rendkívül veszélyes elemeket most a Nyugat szemforgató és álszent módon elítéli, éveken át Törökországgal együtt támogatta és fegyverezte fel őket. – Még Szabad Szír Hadsereg elnevezés alatt a kormányzást is nekik akarta átadni – emlékeztet a szakértő. Szerinte ha a Nyugat emberjogi aggodalmai most őszinték lennének, akkor hasonlóan el kellene ítélni az Idlíbben harcoló fegyvereseket, és szolidaritást kellene vállalniuk az ott élő, szenvedő szír emberekkel. Ám ennek nyoma sincs, éppen ellenkezőleg.

HIRDETÉS
Tömegével szabadulhatnak ki a terroristák | Magyar Hang

Viszont ilyen körülmények közepette az Ankara elleni szankciók sem érnek sokat. Törökország ugyanis óriási gazdaság, amely az oroszokkal együtt immár beszállt Európa energiaellátásába is. Az arabista szakértő szerint ugyan foganatosíthatnak valamilyen fegyveripari vagy fegyverkereskedelmi embargót Törökország ellen, ez nem jelent sokat, hiszen az ország önmagában is hatalmas gyártó és exportőr. Amire pedig feltétlen szüksége van, azt Oroszországtól, Kínától és Pakisztántól majd beszerzi. – Itt jóval fontosabb dolgokról volt szó, mint az az apró kellemetlenség, amely így okozható. Igazán nehéz helyzetbe csak Amerika tudja hozni Törökországot – hangsúlyozza a szakember, s hozzáteszi: a két fél között már így is feszült a viszony, és gazdasági háború zajlik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/43. számában jelent meg október 25-én!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/43. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,617lájkolóTetszik
3,464követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Amíg rám nem emeli a kezét…” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Verebes Istvánnal. Miből lett Németh Sándor dúsgazdag? Hogy élnek a szociális szféra dolgozói? Keresse a friss Magyar Hangot, digitálisan is!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek