„Erdogan egy zsaroló, közönséges bűnöző” – mondják az Európai Parlamentben

„Erdogan egy zsaroló, közönséges bűnöző” – mondják az Európai Parlamentben

Recep Tayyip Erdogan és Wilfried Martens az Európai Néppárt egyik 2005-ös csúcstalálkozóján, a belgiumi Meise városában. Boldog békeidők (Fotó: Európai Néppárt/Flickr)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Két héttel ezelőtt kemény hangú nyilatkozatot fogadott el az Európai Parlament Törökországgal kapcsolatban, az észak-szíriai török hadműveletek miatt. Akkor a fideszes EP-képviselők is megszavazták a török kormányt bíráló dokumentumot, annak ellenére, hogy a hivatalos magyar kormányzati álláspont támogatja a török lépéseket.

Recep Tayyip Erdogan budapesti látogatása előtti napon az EU-török megállapodást tekintette át az Európai Parlament három szakbizottsága, különös tekintettel arra, hogy a török elnök nyíltan fenyegeti az EU-t a menekülteknek a továbbengedésével – illetve ez már nem is fenyegetőzés, jelentősen megnőtt a török partokról a görög szigetekre érkezők száma.

Ez egyelőre görög probléma, de a helyzet már most tarthatatlan. Például a háromezres moriai táborban jelenleg 34 ezren zsúfolódnak össze. A török partok a legközelebbi görög szigettől 13 perc hajóútra van, vagyis rövid időn belül ugrásszerűen tud nőni a partot érők száma, akiknek tovább folytatódik a kálváriájuk.

Gáz, fuvarozási kvóta, netán migráció? - ezekről tárgyalhat Orbán Erdogannal | Magyar Hang

Megnéztük, gazdasági vonalon miről cikkezett magyar viszonylatban az Erdogan-közeli török sajtó, hogy ez alapján valami hozzávetőleges sejtésünk legyen a várható témákról.

Maciej Popowski, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai főigazgatója azt mondta, hogy az elmúlt három hónapban a törökök elsősorban iráni, afgán és pakisztáni menekülteken engednek át. Annak ellenére, hogy a 4 millió törökországi menekült közül 3,6 millióan szíriaiak. A főigazgató ígéretet tett arra, hogy uniós pénzeket nem használnak fel az észak-szíriai, úgynevezett biztonsági zóna kialakításához, ráadásul ezt az erőszakosan kiszakított területet az Európai Unió nem is ismeri el biztonságos környezetnek. Az EU három évvel ezelőtt hatmilliárd eurós megállapodást kötött Törökországgal, a pénz 97 százalékát már elköltötték, vagy lekötötték. A támogatást nemzetközi pénzügyi szervezetek, civil szervezetek és az ENSZ szervezetei kapják, a török kormánynak egészségügyi és oktatási intézmények működtetésére juttatnak pénzt.

Az EP-képviselők kivétel nélkül bírálták a török politikát, Erdogant legtöbben zsarolónak nevezték, de volt aki szerint a török elnök közönséges bűnöző, aki emberiség ellenes bűncselekményeket követ el, az Unió meg pénzt ad neki. „Erdogan sakkban tartja az EU-t, zsarol bennünket” – fakadt ki Konsztantinosz Papadiakisz görög képviselő. Az is elhangzott, hogy Törökország autoriter rezsimmé válik, ahol az emberi jogi helyzet folyamatosan romlik, Erdogan pedig nem partner, hanem ellenfél, aki a saját érdekeit nézi a menekültek kárára.

Birgit Sippel német szociáldemokrata politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a török megállapodással az EU időt nyert arra, hogy kidolgozza a saját menekültügyi rendszerét, annak érdekében, hogy elkerülhető legyenek a 2015-ös kaotikus események. Ez azonban elmaradt, a tagállamok egymással vitatkoznak, miközben semmit sem sikerült előrelépni a probléma közös megoldásában.

Szembe mentek Orbánnal a fideszes EP-képviselők | Magyar Hang

Elítélte Törökországot és szankciókat szavazott meg az Európai Parlament.

– Magunkra maradtunk – mondta Mihálisz Kriszokhoidisz, az állampolgárok védelméért felelős görög miniszter. „Igazi segítség nélkül kell szembenéznünk az embercunamival” – tette hozzá. Példaként említette, hogy jelenleg négyezer kísérő nélküli gyermek van a görög táborokban. A miniszter levelet írt 27 belügyminiszter kollégájának, hogy vegyenek át tőlük néhány gyermeket. A levélre egyetlen választ kapott.

– Ez egy civilizációs kérdés. Hogyan várjunk el ezektől az emberektől szolidaritást, ha mi is ezt mutatjuk nekik? – tette fel a kérdést Kriszokhoidisz. Szerinte humanitárius katasztrófa elé nézünk, de egyesek úgy gondolják, hogy a külső határok lezárása megoldja a problémát. „Ez utópia, elhibázott álláspont” – jelentette ki. Sőt, úgy véli, hogy a belső határok lezárása semmit nem old meg, ez „egyszerű populizmus”. A görög kormány most azon fáradozik, hogy a szigetekről a szárazföldre telepítsék az embereket, ennek érdekében 40 ezer lakást és 16 ezer házat tettek elérhetővé a menekültek számára.

Azonban amennyiben a török magatartás nem változik, a szigetek újra meg fognak telni, tehát előbb-utóbb az európai államoknak is szemben kell nézniük az újabb menekülthullámmal. És ezen nem segít a törökök erőszakos visszatelepítési politikája, sőt, csak nőni fog a menekültek száma a tarthatatlan életkörülmények miatt.