HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld A német állam...

A német államfő köszönetet mondott a közép-európai népeknek a német újraegyesítésért

HIRDETÉS

Harminc éve kezdett el repedezni a berlini fal, és indult meg az egyesítés útján Németország. Ma Berlinben emlékeztek, Steinmeier államfő és Merkel kancellár mellett a V4-ek államfői is, de még az NDK utolsó vezetőjét, Egon Krenzet is megszólaltatták.

HIRDETÉS

Harminc éve, 1989. november 9-én, a mai napon kezdődött el a hidegháború egyik legemblematikusabb építményének, a Berlint kettéválasztó 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszernek, azaz a berlini falnak a lebontása. Ezzel a jelképes gesztussal vette kezdetét a kettéosztott Németország, a szovjet érdekszférába tartozó keletnémet NDK és a nyugati rendszerbe tagozódott NSZK újraegyesítése.

Az egykori – amerikai, brit és francia megszállási zónákból összeolvadt – Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát.

A fal felhúzására a kivándorlási hullám miatt volt szükség, amely azzal fenyegetett, hogy vészesen megcsappan az NDK népessége. A két Németország megalapításától, 1949-től a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán.

„Ich bin ein Berliner…” – 55 éves Kennedy beszéde | Magyar Hang

John F. Kennedy nyugat-berlini beszéde a hidegháború egyik legtöbbet idézett mondata miatt vált igazán ismertté.

A határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben, és sokan életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el.

HIRDETÉS

A német fővárosban – az MTI beszámolója szerint – a hét eleje óta ünneplik a fal ledöntésének évfordulóját egy több mint 200 eseményből – kiállítások, koncertek, pódiumbeszélgetések sorából álló – rendezvénysorozattal. A megemlékezések legnagyobb szabású rendezvényét szombat este tartották a Brandenburgi kapunál.

Az ünnepi szónok Frank-Walter Steinmeier államfő volt, aki a megjelent több százezer ember előtt arról beszélt: „Új falak választják el az embereket egymástól Németországban, láthatatlan falak, amelyek csalódottságból, dühből, gyűlöletből, szótlanságból és elidegenedésből állnak, ezeket a németek építették saját maguknak, és ledönteni is csak ők tudják őket.”

A szövetségi elnök sürgette Németország lakóit, hogy ne tétlenül szemléljék a társadalmukat megosztó új falakat és ne csupán panaszkodjanak miattuk, hanem kezdjenek hozzá lebontásukhoz. Mint mondta, vissza kellene szerezni legalább egy részét annak a bátorságnak, jövőbe vetett bizalomnak és öntudatosságnak, amellyel az emberek 1989-ben ledöntötték a berlini falat és kiharcolták az egységet, a szabadságot és a demokráciát.

Résztvevők virágokat helyeznek el a berlini fal ledöntésének 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen 2019. november 9-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Résztvevők virágokat helyeznek el a berlini fal ledöntésének 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen 2019. november 9-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Az egyik legtekintélyesebb egykori keletnémet ellenzéki emberi jogi aktivista, Marianne Birthler, az egykori NDK állambiztonsági minisztériumi (Stasi) iratait kezelő hivatal volt vezetője beszédében az 1989-es békés forradalom örökségéről elmondta, hogy csak annak van erkölcsi joga 1989-re hivatkozni, aki ma is kiáll a nyitottságért és a szabadságért. Aki viszont gyűlölködik és mások életét tettekkel és szavakkal fenyegeti, nem jobb az embereket gyötrő és életüket tönkretevő Stasinál, aki pedig azt hiszi, hogy származása vagy bőrszíne miatt előbbre való másoknál, elárulja a forradalom eszméit és Németország alaptörvényét.

A beszédek után a berlini Állami Operaház zenekara tart hangversenyt Daniel Barenboim vezényletével. Az együttes Ludwig van Beethoven 5. – Sors – szimfóniáját adta elő.

Steinmeier egyébként a nap folyamán korábban köszönetet mondott a közép-európai népeknek a hazája újraegyesítéséhez nyújtott segítségért. „A lengyelek, a magyarok, a csehek és a szlovákok bátorsága és szabadságszeretete nélkül nem valósulhatott volna meg a német egység és nem történhettek volna meg a térségbeli békés forradalmak” – hangsúlyozta a szövetségi elnök a visegrádi négyek országcsoport tiszteletére emelt szobornál, amelynél Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar és Zuzana Caputová szlovák államfővel együtt virágokat helyezett el.

HIRDETÉS
Frank-Walter Steinmeier német, Áder János magyar, Andrzej Duda lengyel, Zuzana Caputová szlovák és Milos Zeman cseh államfő (jobbról balra) a berlini fal ledöntésének 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen 2019. november 9-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Frank-Walter Steinmeier német, Áder János magyar, Andrzej Duda lengyel, Zuzana Caputová szlovák és Milos Zeman cseh államfő (jobbról balra) a berlini fal ledöntésének 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen 2019. november 9-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Az ünnepségsorozat következő rendezvényén, a belvárosi Bernauer utcai központi emlékhelynél felállított szobortól alig száz méterre álló Megbékélés kápolnájában Angela Merkel kancellár mondott köszöntőt, kiemelve: az embereket kirekesztő és a szabadságot korlátozó falak soha nem annyira erősek, hogy ne lehessen ledönteni őket.

Az MTI által idézett német kancellár kiemelte, hogy november 9. nemcsak a berlini fal ledöntésének, hanem a náci Németországban 1938-ban zsidók ellen elkövetett pogromok kezdetének évfordulója is. Ezért ez a nap arra is inti a németeket, hogy mindig következetesen fel kell lépni a gyűlölettel, a rasszizmussal és az antiszemitizmussal szemben.

Angela Merkel azt is hangsúlyozta, a közép-európai népek segítségével harminc éve győzelemre vitt békés forradalom vívmányainak fennmaradása nem automatizmus, nem magától értetődő, természetes folyamat. Ezekért az értékekért, a demokráciáért, a jogállamiságért és az emberi méltóság iránti tiszteletért nap mint nap meg kell küzdeni, és ez az ügy a jelenkorban, a mélyreható technológiai és globális változások idején aktuálisabb, mint bármikor az utóbbi harminc évben.

„A berlini fal leomlása után mintha elveszett volna az érdeklődés” | Magyar Hang

A Kino Visegrad koordinátorával beszélgettünk lengyel filmekről, magyar moziról és a fesztiválok jelentőségéről.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Axel Kalusmeier történész. Az egykori fal egyik leghosszabb megmaradt szakaszán kialakított emlékhelyet működtető alapítvány, a Stiftung Berliner Mauer vezetője hangsúlyozta: az 1989-es békés forradalom hagyatéka a jelenkornak mindenekelőtt az, hogy mindenkinek felelősséget kell vállalnia a közösségért, gyakorolni kell a toleranciát, tisztelni és védeni kell a demokráciát és az emberi jogokat, és „meg kell tölteni élettel az egyesült Európa álmát”. Ez az üzenet minden eddiginél fontosabb most, ”a populizmus és a szégyenletes antiszemitizmus erősödésének” idején – mondta.

A BBC közben megszólaltatta az NDK utolsó vezetőjét, Egon Krenzet. A napjainkban Németország balti-tengeri vidékén, az 1600 lelkes Dierhagenben visszavonult életet élő egykori pártfőtitkár nem sokkal az események előtt, 1989. október 18-án vette át az irányítást a korábbi rettegett pártvezértől, a hivataláról lemondott Erich Honeckertől. Krenz szerint – aki mindössze 1989. december 3-ig irányíthatta az NDK-t – Gorbacsov gyengekezű vezető volt. A Putyinnal ugyanakkor szimpatizáló egykori keletnémet funkcionárius közben úgy véli, a hidegháború soha nem ért véget, csak épp manapság más játékszabályok szerint vívják.

– Még mindig kapok leveleket, telefonokat egykori NDK-s állampolgárok unokáitól, hogy kívánjak már boldog születésnapot a nagyszüleiknek. De gyakran fel is keresnek, hogy autogramot vagy egy szelfit kérjenek tőlem” – mesélte a brit közszolgálati adónak Krenz. Külön pikáns volt a helyzet, amikor az egyébként keletnémetek lemészárlásáért 1997-ben négy év börtönre ítélt, a politika iránt ma is érdeklődő volt pártfőtitkárt az 1989. november 9-i estéről kérdezték; hogy pontosan hogyan érzett akkor, amikor ledőlt a fal. „Nem volt nagy karnevál… igazából egy kifejezetten drámai este volt” – emlékezett vissza Krenz.

A képviselet nélkül maradó egykori NDK-sok pártja lesz az AfD? | Magyar Hang

A jobboldali-populista párt immár nem csupán a CDU-ban csalódottak pártja, sokkal inkább a rendszerváltás veszteseié.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,644lájkolóTetszik
2,798követőKövetés
18,400feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Minden hatalom megittasul önmagától – Magyar Hang-ajánló

Nagy Ervin-, Zsiday Viktor- és Timothy Garton Ash-interjú. Riport a szekszárdi cigánynegyedből. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Horthy bevonulása: Karácsony undorodik, Lázár virágot vitt a kormányzó sírjára

A Mi Hazánk Mozgalom a Bartók Béla úton emlékezett Horthy Miklós száz évvel ezelőtti bevonulására, amit a főpolgármester kifejezett undorral és megvetéssel fogadott. Lázár János virágot vitt a kormányzó sírjára.

Harcra, magyar!