Szijjártó szolidaritást vár az EU-tól

A tél közeledtével újabb migrációs hullámra számít a magyar külügyminiszter. Szijjártó Péter Brüsszelben vett részt az uniós tárcavezetők tanácskozásán, ahol a migráció szempontjából fontos kibocsátó és tranzitállamok belső helyzetét tekintették át.

Szijjártó szerint Afganisztánban, Iránban, Libanonban, Líbiában és Szudában nagyon aggasztó a helyzet, a belső rendet alig, vagy egyáltalán nem sikerül fenntartani ezekben az államokban. Szijjártó Péter szerint mindezek miatt a balkáni útvonalon már 100 ezer illegális bevándorló van, Iránban és Libanonban csak afgánból összesen körülbelül 5 millió. Véget kell vetni annak, hogy az EU bátorítja a menekülthullámokat, ehelyett oda kell vinni a segítséget, ahol baj van – mondta a külügyminiszter. Ennek jegyében Magyarország 100-ról 170 főre emeli az afganisztáni katonai missziójának létszámát és 2024-ig meghosszabbítja azt az időszakot, amelyen belül évi félmillió dollárt biztosít az afgán hatóságoknak a biztonságuk erősítésére.

Egy téma kapcsán azonban a magyar diplomáciának magyarázkodnia is kellett. Az EU határozatot akart elfogadni, amelyben elítélik és szankciókat helyeznek kilátásba Törökországgal szemben. A törökök ugyanis hosszú ideje próbafúrásokat végeznek a ciprusi partoknál, ahol később kőolajat akarnak kitermelni. Ők úgy gondolják, hogy a török bábállam, Észak-Ciprus közelében ezt megtehetik, azonban a nemzetközi közösség szerint – legalábbis jogilag – a szigetország egységes és a török magatartás megsérti az egyik uniós tagállam területi integritását.

Ezt a nyilatkozatot azonban múlt héten szerdán Magyarország még blokkolta, csütörtökön Erdogan találkozott Budapesten Orbán Viktorral, pénteken már megváltozott a magyar álláspont, hétfőn pedig Szijjártó Péter meg is szavazta a javaslatot. A külügyminiszter most azt mondta, hogy az ügy lényegét nem érintő módosításokat kért a magyar kormány, így vált az elfogadhatóvá. Egyébként pedig kettős mércét emlegetett: Szijjártó szerint amikor a magyar-ukrán viszonyról van szó, akkor olyan pökhendi válaszok érkeznek uniós tagországokból, hogy „a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vitákat oldjátok meg kétoldalúan”. Pedig az EU belső szolidaritásának erre is ki kellene terjednie – mondta a magyar tárcavezető.

Szijjártó Péter

kérésünkre beszélt arról is, hogy mire számít Várhelyi Olivér

uniós biztosjelölt csütörtöki európai parlamenti

meghallgatásán. Szerinte nem kétséges, hogy Várhelyi alkalmas és

megfelelő jelölt, „ezt épeszű ember nem vonhatja kétségbe”.

A kérdés az, hogy tovább folyik-e a politikai bosszúhadjárat

Magyarországgal szemben azért, mert kiáll a nemzeti érdekek

mellett.