HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Katasztrófáho...

Katasztrófához vezetett a neoliberális recept Latin-Amerikában

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Nincsenek könnyű helyzetben azok a dél-amerikai országok, amelyek az elmúlt években a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tanácsaira hallgatva neoliberális gazdaságpolitikával próbálták felvirágoztatni hazájukat. Az áttörés szinte minden esetben elmaradt, a végeredmény viszont ugyanaz: megszorítások, majd erőszakba fulladó tüntetések.

A gazdasági világválság lecsengését követően először Haitin, vagyis a nyugati félteke legszegényebb országában törtek ki véres tüntetések. A demonstrációkat az váltotta ki, hogy kitudódott, Haiti olcsó venezuelai importolajhoz jutott hozzá, a kormány azonban ennek ellenére megemelte a gázolajra és a dízelolajra kirótt adót, ami rendkívül érzékenyen érintette a lakosságot. Az ügy hátterében az áll, hogy Jovenel Moise elnök rengeteg pénzt szipkázott el a Petrocaribe olajprogramból. A demonstrációk hevességét jelzi, hogy napjainkra már kilencen vesztették életüket a rendőrséggel szembeni összecsapásokban. Október közepén tüntetők ezrei indultak meg az elnöki palota ellen, és csak a hatalmas rendőri erősítésnek volt köszönhető, hogy nem sikerült elfoglalniuk az épületet.

HIRDETÉS
HIRDETÉS
Polgárháborús állapotok vannak Bolíviában | Magyar Hang

Hasonló forgatókönyv játszódott le Ecuadorban is, ahol a nagy szovjet forradalmár nevét viselő Lenín Moreno a nemzetközi pénzügyi szervezetek tanácsára megszorító intézkedésekkel kívánta stabilizálni az ország gazdaságát. Ennek hatására 120 százalékkal megemelkedtek az üzemanyagárak, ezért több ecuadori városban tüntetések és zavargások robbantak ki. Habár Moreno szükségállapotot hirdetett az országban, és éjszakai kijárási tilalmat rendelt el Quitóban és környékén, a tüntetőket nem tudta eltántorítani. Október közepére így valóságos polgárháború szélére sodródott az ország. Mivel a tüntetők el akarták foglalni a parlamentet és az elnöki hivatalt, a kormány kénytelen volt áthelyezni a székhelyét Quitóból Guayaquilbe. A zavargásokban nyolcan meghaltak és több százan megsebesültek, a hatóságok pedig ezernél is több tüntetőt vettek őrizetbe. A patthelyzetnek végül az vetett véget, hogy a kormány ígéretet tett arra, visszavonja az üzemanyagár-támogatás megszüntetéséről szóló rendeletet.

Chilében azonban nem sikerült megfékezni a tiltakozókat, ahol a fővárosi metrójegyek árának emelése váltotta ki a tüntetéshullámot. Ezt ugyan később visszavonták, ám a kezdeti demonstrációk felszították a helyiek elégedetlenségét az alacsony nyugdíjak és fizetések, valamint az áram- és a gázszolgáltatás, az egyetemi oktatás, illetve az egészségügyi ellátás magas térítési díjai miatt. Sebastián Pinera chilei elnök rendkívüli állapotot hirdetett, a közrend feletti ellenőrzést a katonaság vette át, emellett kijárási tilalmat vezettek be Santiagóban és más nagyvárosokban.

HIRDETÉS

Október elején már úgy tűnt, megnyugszanak a kedélyek. Pinera ugyanis új szociális paktumot ajánlott, amelynek keretében emelik a minimálbéreket és a nyugdíjakat, elállnak a tömegközlekedés jegyárainak emelésétől, és rendbe hozzák az ország gyengélkedő egészségügyi rendszerét. Ekkor feloldották a rendkívüli állapotot, ám addigra már 21-en meghaltak az összecsapásokban, de a sebesültek száma is meghaladta a kétezer főt. Néhány napja azonban ismét kiújultak a harcok Santiagóban. Ennek egyik legvéresebb fejezetéről maga a chilei rendőrség mutatott be felvételeket, amint az egyik rendőrnek lángolni kezd az arca a Molotov-koktéltól, amellyel a tüntetők megdobták. A demonstrálókat azonban az ilyen videók sem tántorítják el a harcoktól, így az ország fővárosa mostanra valóságos csatatérré változott, ahol a gyújtogató tüntetőket könnygázzal és vízágyúkkal próbálják megállítani.

Ezek után nem véletlen, hogy mostanra több, egyelőre békés latin-amerikai ország vezetése is rémülettel nézi az erőszakos képsorokat az említett országokból. A neoliberális receptet ugyanis ők is bevetették, így most, amikor a világgazdaság lassul, az egyetlen kérdés az, melyik ország lesz a következő, ahol a megszorító intézkedések ellen fellázad a lakosság.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/45. számában jelent meg november 8-án.

HIRDETÉS

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/45. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,953lájkolóTetszik
3,640követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nem fogok meghátrálni” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Máté Gáborral és Körömi Attilával. Látogatóban a papból lett polgármesternél. Riport a halálra ítélt Csicsali vonatról. Keresse a Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek