A „nép embere” elmenekült a népe elől

Lemondok elnöki megbízatásomról. Az a leghőbb vágyunk, hogy visszatérjen a társadalmi béke – e szavakkal távozott Evo Morales bolíviai elnök, miután a választási csalások miatt kirobbant többhetes tüntetéssorozat hatására a rendőrség és a hadsereg is felszólította, mondjon le államfői posztjáról. Morales mexikói kormánygépen hagyta el Bolíviát, miután a közép-amerikai országtól politikai menedéket kapott. A bukott elnök azt ígérte, hamarosan megerősödve, energikusabban tér vissza.

Evo Morales 1959-ben látta meg a napvilágot egy ajmara család sokadik gyermekeként, Bolívia egyik legszegényebb részén, Orinoca kantonban. Fiatal korában nem különösebben érdeklődött a politika iránt, így számos területen kipróbálta magát: dolgozott lámapásztorként, pékként, de trombitásként is, iskolai végzettséget viszont nem szerzett. Ellenben nagy érdeklődést mutatott a kokacserje-termesztés iránt, ami korántsem számít furcsaságnak az egyik legszegényebb dél-amerikai országban. A kokacserjét – amely a kokain alapanyaga – évezredek óta használják az Andokban vallási célokból, de gyógyító hatása miatt is. Morales 1985-től lett a kokacserje-termesztők szakszervezetének elnöke, majd 1997-ben hatalmas fölénnyel megnyerte a választást abban a tartományban, ahol indult.

Öt évvel később már jóval magasabbra helyezte a lécet: a 2002-es elnökválasztáson második lett, ami óriási meglepetést okozott a hagyományos baloldali pártok körében, különösen azért, mert az amerikai nagykövet nyíltan bírálta a politikust. Morales viszont később azt állította, éppen ennek köszönhette viszonylagos sikerét, mert ezzel felébresztették a nép lelkiismeretét.

A politikai harc gyümölcse 2005-re ért be, amikor Morales hatalmas részvétel mellett megnyerte az elnökválasztást – ezzel ő lett Bolívia első bennszülött államfője. Morales megválasztása egyébként jól illeszkedett a 2000-es évek elejének „rózsaszín dagályába”, e névvel illetik azt a hullámot, melynek során több baloldali politikus – Hugo Chávez venezuelai, Lula da Silva brazil és Rafael Correa ecuadori elnök – is hatalomra került Latin-Amerikában.

Morales egyik első intézkedéseként rendezte az őslakosok jogait, az igazán nagy dobása csak ezután következett. 2006-ban államosította az egész földgázszektort, hogy az ebből származó bevételeket szociális juttatások formájában osszák szét a lakosságnak. Első elnöki ciklusa azonban mégsem volt felhőtlen: ekkor erősödtek fel az autonómiatörekvések Santa Cruz, Tarija, Pando és Beni tartományokban, amelyeket a politikus minden erővel megakadályozott. Az egyre inkább autokráciába hajló vezetést jelezte Rózsa-Flores Eduardo és társai kivégzése is: a hivatalos (de sosem bizonyított) magyarázat szerint merényletet terveztek az elnök ellen.

Innentől már semmi meglepő nem volt abban, hogy a bolíviai szenátus Morales szájíze szerint módosította az alkotmányt, hogy ő újraválasztható legyen. Második elnöki ciklusának lejárta előtt aztán újra meglépték ezt, harmadszorra azonban népszavazással kívánta elérni, hogy negyedszerre is választható legyen – csakhogy erre a lakosság nemet mondott. Ám ez cseppet sem akadályozta meg az állandóan a népakaratra hivatkozó Moralest abban, hogy az alkotmánybíróságnál negyedszer is kijárja az újraválaszthatóságát.

Úgy tűnik, a mostani fiaskó végzetes lesz Morales politikai pályafutására. A bolíviai elnök ugyanis elkövetett egy hatalmas hibát: túlnyerte magát a választáson, méghozzá annyira, hogy egyértelművé lett, csalás történt. Az ellenzék az utcára vonult, a nagyvárosokban egyre keményebb megmozdulások kezdődtek, halálos áldozatai is voltak az eseményeknek. Végül azonban mégis csak sikerült lemondatni a politikust. A házában a feldühödött tüntetők találtak egy olyan Utolsó vacsora-képet, amelybe Morales belefestette magát, méghozzá Jézus közvetlen közelébe. Ez viszont nem sokat segített rajta. A „nép embere” elmenekült a népe elől.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/46. számában jelent meg november 15-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/46. számban? Itt megnézheti!