Újabb adókedvezményeket, a nagycsaládok eddiginél is fokozottabb támogatását, a tanárok fizetésének emelését ígérte parlamenti programbeszédében az újból kormányfővé kinevezett Mateusz Morawiecki. Mindez egyértelműsíti, hogy a lengyel kormány az októberi választásokon kapott felhatalmazás birtokában továbbra is a szociális jóléti politikára alapoz.
Az októberi magabiztos győzelem után a munkáját minimális személycserével folytató jobboldali lengyel kormány célja az életszínvonal emelése és az ország nemzetközi szerepének erősítése. Morawiecki hangsúlyozta, hogy Lengyelország új kihívások és lehetőségek előtt áll, és csak rajta múlik, ott lesz-e a világ új rendjét meghatározó országok között. Erről a 2015-ben hatalomra jutott, majd most ismét megerősítést kapott Jog és Igazságosság (PiS) kabinetjét vezető Mateusz Morawiecki beszélt a szejmben. A kormány összetétele már korábban ismertté vált. Megmarad az eddigi miniszterek többsége, átszerveztek viszont egyes tárcákat, és létrehozták az uniós források felhasználásában illetékes alapkezelő minisztériumot.
A miniszterelnök egyértelműsítette, a kormány az előtte álló ciklusban mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy a lengyelek helyzete négy év múlva minden tekintetben jobb legyen, mint ma. Ennek érdekében a cél továbbra is az, hogy fenntartsa a GDP jelenlegi 4 százalék körüli növekedésének dinamikáját. Adócsökkentésekről, a pedagógusok bérének és a nagycsaládosok támogatásának emeléséről beszélve kétséget sem hagyott afelől, hogy a kormány az eddigi politikát folytatva a szociális juttatások növelésével kívánja fenntartani népszerűségét. Miközben már 14. havi nyugdíjról is beszélnek, a PiS a napokban mutatta be a szejmben azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján a kormány külön alapot hoz létre a 13. havi nyugdíj és néhány további juttatás finanszírozására, amit vállalati befizetésekből és kormányzati támogatásból töltenek fel pénzzel.
A családtámogatás politikája kapcsán a kormányfő a jelenlegi tantervekben szereplő iskolai szexuális felvilágosítás liberalizációjáról folyó társadalmi vitákra utalva hangsúlyozta, hogy a PiS programja a kulturális identitás építésén, a házasságon és a családon alapul. Szerinte minél hangosabban beszélnek új családmodellekről, annál világosabb, hogy kisebbségi kísérletekről és megoldásokról van szó. Egyúttal megengedhetetlennek nevezte, hogy a kivételek váljanak normává, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a gyermekek jövőjét a család szilárd alapjára kell építeni.
A kormány előtt álló legnagyobb kihívásnak a gazdaság várható lassulását tartja Andrzej Anusz, a Pilsudski Intézet kutatója. A szakértő a Polskie Radiónak arról beszélt, nagyon fontos lesz a rugalmas hozzáállás a változó politikai és gazdasági környezethez. A világgazdaság lassulni fog, és ez nem hagyja érintetlenül Lengyelországot sem. Anusz úgy látja, a kabinet struktúrájának átalakítása már az előkészületek része. Erre példaként említette, hogy a külügyminisztériumból kivált, és a Miniszterelnöki Hivatal irányítása alá tartozik a jövőben az EU ügyeinek területe, amely különösen fontos az uniós pénzek miatt.
S persze közben kezelni kell a Lengyelország ellen folyó uniós eljárásokat is. Az Európai Bíróság épp a napokban mondta ki, hogy a legfelsőbb bíróságnak kell megvizsgálnia az igazságügyi reformok keretében nemrégiben létrehozott fegyelmi kamara függetlenségével kapcsolatos kételyeket. A luxemburgi székhelyű törvényszék visszafogott volt, amikor rámutatott, hogy a szabályozás egyes elemei önmagukban nem vonják szükségszerűen kétségbe e fórum függetlenségét, együttes hatásukat elemezve azonban más lehet a helyzet. Egy szó mint száz, Varsónak további bírálatokra is fel kell készülnie, ami az uniós pénzekkel összefüggésben különös jelentőséggel bír. Másik példa az állami források hatékonyabb kihasználására és a koordinációra az új vagyonkezelő tárca létrehozása.
A kormányzó PiS-nek egyelőre komolyabb földrengéstől, de még csak kisebb mozgásoktól sem nagyon kell tartania. A kormányzó erők táborában a választások után felerősödött elégedetlenséget Jaroslaw Kaczynski letörte azzal, hogy Zbigniew Ziobro igazságügy-minisztert új választásokkal és ez esetben külön listán indulással fenyegette meg. A Szolidáris Lengyelország vezetője ugyanis Morawiecki jelölése ellen foglalt állást. Nem fenyegeti veszély Kaczynskiékat az ellenzék részéről sem. Donald Tusk bejelentette, hogy nem indul az elnökválasztáson, mert azt nem lehet megnyerni.
Az Európai Néppárt elnökének jelölt Tuskról egyre többen gondolják a saját táborán belül is, hogy 2014-ben elmenekült a vereség elől Brüsszelbe. Azt azonban nem róhatják fel neki, hogy ne lenne realitásérzéke. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis a tavaszi elnökválasztás előtt a PiS által jelölt Andrzej Duda támogatottsága 44 százalékon áll, míg a Polgári Platform (PO) által megnevezett Malgorzata Kidawa-Blonskáé 25 százalékon.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/47. számában jelent meg, 2019. november 22-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/47. számban? Itt megnézheti!
