Döbbenetes megállapításokat tartalmaz az a jelentés, amelyet nemrég tett közzé a Border Violence Monitoring Network nevű civil szervezet, amely a menekültek és migránsok emberi jogaival foglalkozik. A beszámoló – amelynek elkészítéséhez harminc migránst kérdeztek meg a szervezet aktivistái – olyan brutális rendőri intézkedésekről ad hírt, amelyeket korábban elképzelhetetlennek tartottak ezekben az országokban.
A jelentés középpontjába ezúttal a Horvátország és Szerbia közti Bajakovo határátkelő került, amely korábban azért lett népszerű a migránsok körében, mert itt a szárazföldön lehet eljutni egyik országból a másikba, szemben az északabbi szakasszal, ahol a Duna a határfolyó. Ám mára rémálommá vált a Bajakovo melletti zöldhatár. Kiderült ugyanis, hogy az itteni határátkelőnél külön helyiséget alakítottak ki, ahol a migránsokat kínozzák. Az egyik szemtanú elmondta, ebbe a szobába lépcsőkön lehet lejutni a föld felszíne alá, ahol természetesen egyetlen ablak sincs. A kis méretű terembe időnként egész csoportot zárnak, nem mehetnek illemhelyre, nem kapnak ételt és italt, ráadásul menedékjog iránti kérelmüket sem adhatják át a hatóságoknak.
Egy 16 éves afganisztáni fiú – áll a jelentésben – arról beszélt: őt több mint egy órán át tartották fogva ebben a pincehelyiségben, ahol ököllel és botokkal verték a horvát rendőrök. Egy kiskorúnál ráadásul elektromos sokkolót is használtak, majd egyszerűen a falhoz vágták a fiút. A civil hálózat arra gyanakszik, azért süllyesztették a föld alá, hogy ne legyen a többi utas szeme előtt. De a Horvátországba átjutott migránsokra további megpróbáltatások is várhatnak. Az Amnesty International már korábban kritikával illette a horvát hatóságokat, amiért a zöldhatáron elfogott illegális belépőket arra utasították, vegyék le a ruháikat – márciusban. A mostani tájékoztató dokumentum két olyan esetről is beszámol, amikor a horvát rendőrök megparancsolták a migránsoknak, hogy vetkőzzenek meztelenre, majd botjaikkal piszkálták azok nemi szervét, hogy szexuálisan megalázzák őket.
A nagy vihart keltő jelentés szerint ráadásul nem csupán a horvát hatóságok értelmezik meglehetősen sajátosan az emberi jogokat, amikor migránsokról van szó. Hasonlók gyakorlatilag a teljes balkáni migránsútvonalon előfordulnak, Görögországtól kezdve egészen Szlovéniáig. Így például a hálózatnál azt gyanítják, hogy a szerb rendőrség szándékosan idézett elő egy tűzesetet a Sid melletti befogadóközpontban.
A mostani dokumentum viszont Horvátországnak a legkellemetlenebb, ugyanis az ország éppen most kapott zöld jelzést, hogy csatlakozzon a schengeni övezethez. Mint ismert, az Európai Bizottság már korábban megerősítette, hogy az ország teljesítette az előírásokat az adatvédelem, a rendőri és igazságügyi együttműködés, a közös vízumpolitika, illetve a schengeni információs rendszer területén. Októberben pedig a bizottság jelezte: Zágráb minden előírásnak eleget tett, készen áll a schengeni szabályok teljes körű alkalmazására, azonban addig is fenn kell tartania a jelenlegi állapotot, meg kell felelnie a közös normáknak, különösen a külső határok kezelése terén. Viszont az ország ténylegesen még mindig nem tagja a schengeni övezetnek, ennek a céldátuma továbbra is 2020 közepe.
A horvát kormánynak ráadásul most egyáltalán nem mindegy, hogyan dönt végül a bizottság, hiszen idén év végén kerül sor a köztársaságielnök-választásra, jövő évben pedig parlamenti választást tartanak az országban. Miközben a gazdasági felzárkózás csigalassúsággal halad a nyugat-balkáni országban, a schengeni csatlakozás fontos eredmény lenne a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette kormánykoalíció számára. Sokan egyébként éppen ennek az igyekezetnek tudják be, hogy a horvát rendőrség az utóbbi időben nem megengedett eszközöket is használt a migránsok megfékezésére. Csakhogy könnyen előfordulhat, hogy a mostani hírek csak eltávolítják az országot a várva várt céltól.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/48. számában jelent meg, 2019. november 29-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/48. számban? Itt megnézheti!
