Magyarország egyetért azzal, hogy az EU-nak új Afrika-stratégiára van szükség, a kérdés ennek a tartalma – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozásán magyar újságíróknak. Meg is fogalmazta a magyar kormány elvárásait abból kiindulva, hogy az afrikai népesség növekszik és instabil a biztonsági helyzet, ami biztonsági kockázatot jelent. Szijjártó szerint ennek a stratégiának az kell legyen a célja, hogy Afrika népességmegtartó képességét úgy fejlesszük, amilyen ütemben nő a lakosság. Ha ezt nem sikerül elérni, újabb migrációs hullámok indulnak el – tette hozzá.
A miniszter szerint ennek eszközei a gazdaságfejlesztési programok, a biztonsági helyzet javítása és nem újabb hullámok inspirálásara. Kijelentette, hogy ha valamely országok munkaerőt akarnak pótolni, vagy demográfiai kihívásokra akarnak válaszokat találni, az belpolitikai kérdés, de nem lehet része ennek a stratégiának.
Ez vonatkozik a legális bevándorlási utak megteremtésére is, amely valamennyi hasonló EU-s dokumentumban visszaköszön, vagyis könnyen lehet, hogy az Afrika-stratégia kapcsán újabb magyar vétóval kell számolnia az EU-nak. A helyzet azért is érdekes, mert Várhelyi Olivér bővítési és szomszédságpolitikai biztos európai parlamenti meghallgatásán szintén a legális migrációs útvonalak megteremtését szorgalmazta.
Szijjártó Péter az afrikai programok kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország egy év alatt ötszörösére növelte ezeket a forrásokat: tavalyelőtt 1,3 milliárd forintot, tavaly pedig már 6,9 milliárd forintot költöttek hasonló célra. Kiemelte azt is, hogy jelenleg 1710 afrikai diák tanul Magyarországon ösztöndíjjal.
Ugyancsak kétkedve fogadta a magyar kormány az EU globális emberi jogi koncepciójának tervét. Szijjártó Péter szerint rosszak a magyar tapasztalatok, mert az EU az emberi jogok kapcsán kettős mércét alkalmaz vagy más országok belpolitikájába avatkozik be. Megemlítette, hogy ha a nemzeti kisebbségek, vagy a keresztények üldözése kerül szóba, akkor nem kerülnek elő az emberi jogi szószólók.
A hét második felében EU-csúcsot tartanak Brüsszelben, ahol az állam- és kormányfők a klímaváltozás ügyét is napirendre tűzik. Korábban Magyarország megvétózta, hogy 2050-ig karbonsemleges legyen az EU. Ezzel kapcsolatban most azt mondta Szijjártó Péter, hogy a magyar kormány támogatja a környezetvédelem ügyét, de többre van szükség a kommunikációnál. A miniszter szerint kell egy terv, egy menetrend, az összes technológiai és pénzügyi aspektussal együtt. A magyarok büszkék lehetnek az eddig elért eredményeikre – mondta végül a külügyminiszter.
