HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Boris és az ő...

Boris és az ő brexitje kell a briteknek

Nyugalom csomag

Legyen Ön is előfizetőnk, most akár egy hónapra is otthonába rendelheti a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ITT! Köszönjük!

HIRDETÉS

Magabiztos torysiker, de azért megoldatlan ügyekből maradt elég: a skót függetlenség, valamint az ír határ kérdése továbbra is ott lebeg a fejek felett, ahogy arra sincs válasz, vajon a brexit utáni világban megeszi-e reggelire az Egyesült Államok Nagy-Britanniát

A múlt csütörtökön megtartott brit parlamenti választáson átütő győzelmet aratott a brit Konzervatív Párt Boris Johnson vezetésével, míg az évek óta egyre jobban balra tolódó Munkáspártot Jeremy Corbyn évtizedes mélypontra kormányozta. Nagyot nyert a Skót Nemzeti Párt (SNP) Skóciában, visszább szorultak a Liberális Demokraták (LibDem), és jelentéktelenségbe süllyedt Nigel Farage Brexit Pártja.

HIRDETÉS

A váratlanul meggyőző tory győzelmet sokféleképpen magyarázták a politikai elemzők. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy Jeremy Corbyn népszerűtlensége volt az egyik legfontosabb tényező. Úgy tűnik, az általa képviselt radikalizmus elrettentette a Munkáspárt centrum felé húzó szavazóit. Az, hogy a sokak által sótlannak és karizma nélkülinek tartott vezető kiemelkedően népszerű a párttagok körében, de a párt funkcionáriusai között megosztónak számít, nem segítette a helyzetet.

A Munkáspárt belső megosztottságával szemben a Johnson mögé lényegében egy emberként beálló konzervatív tagság és pártelit olyan valós erőt tudott felmutatni, amely azt sugallja, valóban véghez tudja vinni a brexitet. Ehhez hozzájárult az is, hogy a konzervatívok egyszerű programpontjaival szemben – brexit és szociális fejlesztések – a Munkáspárt programja nemcsak túl bonyolultnak, de sokak számára irreálisnak is tűnt. A YouGov felmérése szerint ezzel magyarázható, hogy bár egyesével népszerűek voltak a Munkáspárt „radikális” tervei, ez a lelkesedés nem ragadt át a pártra.

A Johnson vezette toryk ezzel szemben sikeresen hozták össze a felső-középosztály érdekeit a leszakadó kékgalléros munkásokéval egy olyan koalícióban, amely akár Donald Trump Amerikájából, akár a magyar rendszerből is ismerős lehet. A Munkáspárt ezzel szemben nem tudta egyben tartani azt a három tábort, amelyik az elmúlt évek során kialakult köreiben: a párt bázisát tradicionálisan adó munkásosztályt, a főleg urbánus, fiatal és radikális balszárnyat, illetve a Tony Blair és Gordon Brown által képviselt neoliberális baloldali politizálást visszahozni kívánó „centristákat”. A társadalom széttöredezettségének egyik jele, hogy Johnson sikeresen szólította meg olyan körzetek szavazóit, amelyek évtizedek óta balra szavaztak. Érdekesség, hogy a miniszterelnök székét sokan féltették annak ellenére, hogy a legutóbbi választáson több mint ötezer szavazattal nyert.

HIRDETÉS

Nagy többséggel szavazta meg a brit alsóház a brexit feltételeit | Magyar Hang

Az öt és fél órás vita után megtartott szavazáson a képviselők 358-234 arányban, vagyis 124 fős többséggel voksoltak a megállapodásra.

Az új parlamentben 27 olyan képviselő lesz, akik kevesebb mint ezer szavazattal nyertek. Futballanalógiával élve, ez a választás világossá tette, hogy a mérkőzés a pályán dől el, ami az évszázados brit szavazói térkép teljes átrajzolódását vonhatja maga után minden egyes jövőbeni választás után.

Bár úgy tűnhet, hogy Nagy-Britannia jövője beláthatóbb lett a konzervatívok újraválasztásával – ahogy ezt a londoni tőzsde hihetetlen ugrása is jelezte –, de a megválaszolatlan kérdések száma nem csökkent. A Skót Nemzeti Párt vezetője, Nicola Sturgeon a Skóciában elért magabiztos győzelem hírének tudatában szinte azonnal bejelentette, hogy a skót függetlenség ismét az asztalra került. A skót kérdés mellett az ír határprobléma sem került közelebb a megoldáshoz, és az EU-val kötött végső megegyezés részletei életről és halálról fognak dönteni az írek számára.

Az unióból való kilépés – Johnson ígérete alapján – új lehetőségeket kínál a briteknek, többek között egy Amerikával kötött szabadkereskedelmi egyezmény képében. Annak ellenére, hogy ezeknek a megegyezéseknek a kidolgozása általában éveket vesz igénybe, az amerikai modellt ismerve nem túl sok bizakodásra van okuk a briteknek. Ha Kanada példáját vesszük alapul, Nagy-Britannia (vagy ami marad belőle) érdekei feltehetőleg másodlagosak és alárendeltek lesznek az amerikai gazdaság érdekeinek.

Az, hogy a Donald Trump által hirdetett amerikai érdekek kizárólagossága és a Johnson által ígért kontroll visszavétele hogyan fér össze, alapvetően fogja meghatározni az új brit kabinet 2024-ig tartó kormányzását.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/51-52. számában jelent meg december 20-án.

HIRDETÉS

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/51-52. számban?Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

35,774lájkolóTetszik
3,173követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nagyon súlyos és hosszú válság jön” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Róna Péterrel, Döbrentey Ildikóval és Levente Péterrel. Együtt kell élnünk a fenyegetéssel? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

„Túlhatalomtörvény” – Uniós eljárást sürget a magyar kormánnyal szemben a Párbeszéd

„Reméljük, az Európai Bizottság meg tudja állítani Orbán Viktor antidemokratikus hatalmi törekvéseit” – ebben bíznak az ellenzéki politikusok.

Ahogy lehet