HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Miért jönnek ...

Miért jönnek a magyar határra a migránsok?

Kérjük, támogassa a Magyar Hangot...

és a szabad sajtó megmaradását! Olvasóink segítségére is szükségünk van, hogy még több riportot és tényfeltáró cikket közölhessünk. Részletek ITT.

HIRDETÉS

A szerb rendőrök a legjobbak, nem rasszisták, nem bántanak – mondja a belgrádi buszpályaudvar előtti parkban Farid, egy afgán fiú, miközben a barátaival éppen egy csomag kekszen osztozkodnak, amit a közeli boltban vásároltak. Késő este van már, de ilyenkor mindig újra összegyűlnek itt a migránsok. Belgrádban ez már évek óta megszokott látvány ezen a környéken, akárcsak az, hogy utcán alvó migránsokkal találkoznak a járókelők. Farid és társai is itt alszanak, szerintük nincs ezzel gond, még nincs olyan hideg, amitől félni kellene. Ráadásul a szerb rendőrök legfeljebb igazoltatni szokták őket, amire ők bemutatják a belépési papírjaikat – és nincs is több probléma.

HIRDETÉS

Csakhogy Faridék helyzete egyáltalán nem olyan megnyugtató, mint az a jó kedélyű társalkodásukból tűnne. Barátaival két hete jöttek vissza Boszniából, ahol úgy érezték, lehetetlen belépni Horvátország területére. Egyiküket megverték a horvát rendőrök, nem is akárhogy. Amir a lábait mutatja a sötétben a fény felé fordítva, mint mondja, botokkal okozták a rendőrök a sérüléseket. De ennél megrázóbb történeteket is mesélnek. Állítólag a gyerekeket sem kímélik a bosnyák-horvát határon. Ezért döntöttek ezek az afgán fiatalok úgy, hogy inkább más irányt választanak – Magyarországot.

És ha a magyar rendőrök sem lesznek barátságosabbak? – kérdezzük, amire Farid elmeséli, ő pont az ellenkezőjét hallotta a barátaitól. Neki azt mondták, inkább jöjjön vissza, a magyar rendőrök „okék”, nem olyanok, mint a horvátok, legfeljebb szólnak nekik, hogy nem szabad ott átlépni a határt, ahol próbálkoznak. Így néhány héten belül ők is a magyar határhoz utaznának, ezért sem jelentkeztek újra a Belgrád melletti befogadó központban, miután visszatértek Boszniából.

Nincs migrációs válsághelyzet Magyarországon | Magyar Hang

Csak néhány kétségbeesett és kiszolgáltatott embert látott szögesdrótok mögé zárva – mondta Budapesten az ENSZ jelentéstevője.

– Nagyon sokan térnek vissza Boszniából Szerbiába, csak novemberben háromszázan lépték át azt a határt, amiért korábban még fizettek is, hogy valaki átvigye őket – mondja Sara Ristic, a belgrádi Info Park munkatársa, aki a migránsokkal foglalkozó civil szervezet Gavrilo Princip utcai irodájában fogad minket.

HIRDETÉS

Ők már rengeteg olyan fiatallal találkoztak, akik Boszniából fordultak vissza, a panaszaik pedig szinte mindig ugyanazok: lehetetlennek tartják a Horvátországba való belépést, sőt sokukat meg is verik a horvát rendőrök. – Ehhez képest pedig a magyarok még mindig jobbak, legalábbis sokan ezt gondolják – hangsúlyozza a szakember, aki szerint éppen emiatt az embercsempészek is taktikát váltottak. Ezek az emberek többnyire a szerény körülmények között élő helyeikből kerülnek ki, akik gyakorlatilag mindenütt megjelennek, ahol migránsok vannak. És míg korábban 500 eurót is kértek a migránsoktól, hogy átvigyék őket Boszniába, ma már 200-300 euróért is megteszik ezt – hiszen lassan már mindenki tudja, hogy onnan nagyon nehéz továbbjutni nyugatra.

A szerb-magyar határ viszont más. A hazai médiában novemberben jelent meg az a hír, hogy a határon kézzel ásott úgynevezett „migránsalagutakat” találtak, amelyeken keresztül tömegével szöktek be a migránsok. Ristic és kollégái erről nem hallottak a migránsoktól, ők is csak a szerb média által átvett videófelvételeken láttak egy ilyet. Olyanokkal viszont sokszor találkoztak, akik Magyarország felé tervezik folytatni az útjukat. Ezek elsősorban azokból kerülnek ki, akik nem a kialakított befogadó központokban, hanem szerte az országban a kisebb-nagyobb erdőkben, illetve az utcákon élnek. Az Info Parknál nagyjából ezerre becsülik a számukat, ezek közül nagyjából 300-an a belgrádi közterületeken alszanak.

A migráció matematikája | Magyar Hang

Felmérések szerint a szubszaharai régióban a lakosság harmada el akar vándorolni.

Le lehet egyáltalán beszélni a migránsokat arról, hogy Magyarország felé induljanak? A szervezet munkatársai egyáltalán nem optimisták. Ristic szerint a fő probléma az, hogy nagyon könnyen terjednek az álhírek, amiknek természetesen nincs semmiféle valóságalapjuk. Ilyen volt például az, hogy már nem őrzik a magyar határt, vagy az, hogy a magyar kormány mégis megnyitotta a határátkelőket a migránsok előtt. Viszont oda érkezve aztán gyorsan kiderül, szó sincs erről, csak egy újabb átverés áldozatai lettek. És még a pénzük is elment erre a teljesen reménytelen útra.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

31,702lájkolóTetszik
3,046követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A NER közepén állva – Magyar Hang-ajánló

Interjú Udvaros Dorottyával, kádári módszerekkel megosztott magyar közösségek és az Edda, ózdi és sályi riport. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek