Az amerikai AP hírügynökség, a USA Today napilap és a bostoni Northeastern Egyetem adatbázisa szerint az idei, 2019-es esztendőben történt a legtöbb tömegmészárlás az Egyesült Államokban – szám szerint 41, amelyekben összesen 211 személy vesztette életét.
Definíciójuk szerint azt vették tömegmészárlásnak, ahol az ámokfutón kívül legalább négy személy életét vesztette. A két legvéresebb tömegmészárlás május 31-én Virginia Beachen, illetve augusztus 3-án El Pasóban történt. Előbbiben tizenketten, míg utóbbiban – ahol az elkövető célzottan spanyol ajkúakra vadászott egy Walmart áruházban és környékén – 22-en vesztették életüket.
A statisztikák szerint a 41-ből harminchármat követtek el lőfegyverekkel; a legtöbb ilyen eset pedig Kalifornia államban történt.
Ugyan csak 2006 óta vezetik részletesen az erre vonatkozó statisztikákat, ám az adatok szerint az 1970-es évek óta eddig 2006 volt a legvéresebb év, amikor 38 ilyen esetet regisztráltak. Ami az elhunytak számát illeti, nem az idei a legtöbb áldozatot követelő esztendő, 2017-ben 224-en vesztették életüket tömegmészárlásokban. A két évvel ezelőtti statisztikát minden idők legtöbb áldozatát követelő tömeglövöldözése tornázta fel, emlékezetes, Las Vegasban egy fesztivál alatt egy férfi 59 személlyel végzett távcsöves puskájával.
A BBC által is idézett adatokat elemezve ugyanakkor két meglepőnek tűnő állítás is elhangzott. Egyrészt, hogy a közösségi média és az okostelefonok korában – amikor elvileg azt hinnénk, minden azonnal nyilvánosságot kap – sok incidens továbbra is rejtve marad. „A családi vitákból, drogeladásból vagy épp bandaháborúból tömegmészárlássá fajuló eseteknek nincs nagy médiavisszhangja” – állítják a kutatók. Másrészt – miként arra James Densley, a minnesotai Metropolitan State kriminológia professzora hívta fel a figyelmet – a tömegmészárlások száma annak ellenére mutat emelkedő tendenciát, hogy a gyilkosságok száma amúgy folyamatosan csökken.
Kóla, puska, sültkrumpli: 20 éve volt a columbine-i tömegmészárlás | Magyar Hang
1999-ben megdöbbentette a világot, ma a tíz legvéresebb amerikai ámokfutásban sincs benne.
Az amerikai tömegmészárlásokkal kapcsolatban minden egyes alkalommal előkerül a törvényi szabályozás kérdése, azaz, mindig ígérik, ám gyakorlatilag sose történik semmi. Megannyi ámokfutással a hátuk mögött ugyanis az amerikai politika a masszív szavazatvesztés miatti rettegésében ritkán mer hozzányúlni a kérdéshez. A fegyverviselési jogkörök csorbítását ugyanis megannyi amerikai szinte hisztérikusan az alkotmányos jogainak sárba tiprásaként éli meg. (Erről egyébként a Columbine középiskolában 20 éve történt tömegmészárlás kapcsán írt cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.)
A 2020-as elnökválasztások közeledtével most épp a demokrata elnökjelölt-aspiránsok fogadkoznak erőteljesen. Előbb Joe Biden volt alelnök ígért sokkal szigorúbb ellenőrzéseket, és gépkarabély gyártási-, illetve eladási tilalmat a Sandy Hook általános iskolánál történt, 26 halálos áldozatot követelő tömegmészárlás hetedik évfordulóján, december 14-én. Majd egy másik demokrata aspiráns, Elizabeth Warren ígérte azt, hogy roppant szigorú ellenőrzésekkel és új jogszabályokkal 80 százalékkal csökkentené a lőfegyverek okozta halálozások számát.
