Meglepte az alkotmány módosítására vonatkozó javaslataival a világot Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a törvényhozás két háza előtt elmondott éves beszédével elindította a hatalmi átmenetet, amelyhez a kormány lemondásával szabad kezet kapott.
Az átmenet elindítása önmagában nem meglepő, ám annak időzítése a várakozásokhoz képest korainak tűnik. Így már azt sem lehet teljesen kizárni, hogy Putyin a politikai rendszer átalakításával nem várja meg az elnöki ciklus végét, és még 2024 előtt új minőségben folytatja az ország irányítását. Az már most kirajzolódik, hogy az orosz rendszer nem a neoliberális úton igyekszik alkalmazkodni a posztindusztriális tudományos-technikai forradalomhoz, a szociális intézkedésekkel kísért változásokat pedig népszavazáson erősíti meg Putyin.
Alig néhány nappal azután, hogy hatalomra kerülésének 20. évfordulóján Putyin és a politikai rendszer jövőjét találgatták az elemzők, az elnök kissé sejtelmesen, de fogódzókat adott a hatalmi átmenet módjára. Ezzel áthúzott minden előzetes várakozást, hiszen egy szót sem ejtett a belarusz-orosz államszövetségről, amelynek révén sokak szerint Putyin az ország élén maradhatna. De nem hirdetett meg előre hozott választásokat sem, mint azt több szakértő is várta.
Lemond az orosz kormány | Magyar HangA beszéd lényeges része a politikai rendszer megújítását, és a stabil hatalmi átmenetet szolgáló alkotmánymódosítás. Az alkotmánymódosítási csomag értelmében erősödik a parlament szerepe. Az alsóháznak immár nem csak véleményezési joga lesz a miniszterelnök és a kormány többi tagjának kinevezésében. A kormányfőt a parlament hagyja majd jóvá.
Az államfőnek emellett jogában áll a miniszterelnök, valamint a kormány, az alkotmány- és legfelsőbb bíróság tagjainak, továbbá a védelmi testületek és erőszakszervezetek vezetőinek kinevezése. A javaslat értelmében a parlament felsőháza leválthatja majd a szövetségi bírókat, az alkotmánybíróság pedig felhatalmazást kap a jogszabálytervezetek elnöki jóváhagyást megelőző normakontrolljára.
Elnökké csak olyan személy választható, aki 25 évig megszakítás nélkül Oroszországban élt, és akinek sohasem volt más állampolgársága. Nem lehet kormányzó, kormánytag, szenátor, képviselő és bíró az, aki más ország állampolgára, vagy ott lakhatási engedéllyel rendelkezik.
Putyin indítványozta annak megvitatását is – bár nem tartja elvi kérdésnek –, hogy kikerüljön-e az alkotmányból az a kitétel, hogy valaki egymást követően legfeljebb csak két ciklus erejéig tölthesse be az elnöki tisztséget Oroszországban. Putyin szerint az alkotmánymódosítás-csomagot népszavazásnak kell megerősítenie.
Miért jött Putyin? | Magyar HangA felvázolt csomag fontos része az Államtanács szerepének megerősítése. Minden jel szerint ez a szervezet lesz ugyanis az új hatalmi struktúra csúcsán. Ennek az állam- és a kormányfőből, valamint a kulcstárcák vezetőiből álló biztonsági tanácsnak a feje az államelnök, a létrehozandó elnökhelyettesi posztot pedig Putyin felajánlotta Dmitrij Medvegyevnek.
A kormány lemondását indokolva az immár ügyvezető miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ezek a változások jelentősen meg fogják változtatni a hatalmi egyensúlyt a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalom között. Ebben az összefüggésben pedig a kormánynak biztosítani kell a lehetőséget az ország elnökének, hogy meghozza az összes szükséges döntést.
Ezzel Oroszországban megkezdődött a zökkenőmentes hatalmi átmenetet biztosító politikai rendszer kiépítése. A kulcsszó ebben a folyamatban a stabilitás. Ezzel magyarázható az időzítés is. Egyrészt a felturbózódott nemzetközi helyzetben talán nem foglalkozik annyit a világ ezzel a folyamattal, mint tenné azt nyugodt körülmények között. Ez pedig csak segítheti az átmenet levezénylését.
De ami talán ennél is fontosabb, az instabil külső körülmények és a globális válság várható mélyülése közepette Oroszország nem engedheti meg magának, hogy 2024-ig várjon. A Kreml úgy gondolja, mindent meg kell tenni a belső stabilitás megőrzése és megerősítése érdekében, ezzel is megteremtve hátteret Oroszország globális ambícióihoz.
Az igazi kérdés, hogy miként alakul majd az új politikai struktúra, és hol lesz abban a helye Vlagyimir Putyinnak.
Az irányok látszanak, és az új berendezkedés kulcsának az Államtanács tűnik, amelyhez szép lassan átvándorolnak a legfontosabb jogkörök. Valószínűleg ennek az elnöke lesz Putyin, míg az alelnök Medvegyev, aki továbbra is élvezi az államfő bizalmát.
A kereskedelmi kapcsolatokat dicsérte Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin | Magyar HangAz igazi kérdés azonban az, hogy ez az Államtanács az elmélyített orosz–belarusz államszövetség legfőbb szerve lesz-e. Egyáltalán nem lepődhetnénk meg azon, ha az elmúlt hónapok tárgyalásain megszületett volna a megegyezés, amelynek értelmében az immár a korábbinál nagyobb súlyú kormány élén Aljakszandr Lukasenka állna.
Amennyiben mégsem ez a forgatókönyv a befutó, akkor az Államtanács mellett lesz egy meggyengített jogkörökkel bíró elnök, természetesen Putyin bizalmi köréből. A már oly sokat emlegetett stabilitást talán az első verzió erősítené jobban, egyúttal megnövelve Oroszország nemzetközi súlyát is.
De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen Oroszország mindig kész a meglepetésekre. Addig is várjuk meg, hogy mikor lesz az alkotmányról a népszavazás, lesznek-e előre hozott választások, és kit nevez ki kormányfőnek Putyin. Ez utóbbira már megszületett a válasz, hiszen az elnök az adóhivatalt irányító Mihail Misusztyint ajánlotta a kormányfői posztra. Ez persze nagy eséllyel nem az utolsó szó ebben a játszmában, és azon se lepődhetünk immár meg, ha a hatalmi átmenet lezárásával a Kreml nem várja meg 2024-et.
