Törvényerőre emelkedett csütörtökön a brit EU-tagság megszűnésének, a brexitnek a feltételrendszerét rögzítő megállapodás, miután a parlament által jóváhagyott egyezményt II. Erzsébet királynő jóváhagyta, jelentette az MTI. Erről Nigel Evans, a londoni alsóház alelnöke csütörtök délután egymondatos szóbeli közleményben tájékoztatta a képviselőket.
A brexit-megállapodás törvénybe iktatását célzó tervezet parlamenti tárgyalása szerda este zárult le. Az alsóház már két hete kényelmes többséggel, 330-231 arányban elfogadta a ratifikáláshoz szükséges tervezetet, amely ezután a felsőház, a Lordok Háza elé került. A főrendi tagokból álló, nem választott felsőház több olyan módosítást csatolt a törvénytervezethez, amely ellenkezik a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti kormány szándékaival. Így az alsóház szerda délután ismét napirendre vette a tervezetet, és alig két óra alatt sorban, minden alkalommal jelentős többséggel kiszavazta belőle a felsőházi módosításokat.
Ezután a tervezet – a félhivatalos zsargonban parlamenti pingpongnak nevezett eljárás keretében – visszakerült a Lordok Háza elé. A felsőház kitarthatott volna az általa kezdeményezett módosítások mellett, vagy ragaszkodhatott volna valamilyen kompromisszumos megoldáshoz, és akkor a brexit-törvénytervezet még néhányszor megjárta volna a két ház közötti utat. Szerda este azonban a felsőházi tagok erről a lehetőségről lemondtak, és a kiszavazott módosítások újbóli beillesztése nélkül átengedték a tervezetet.
Így a parlamenti tárgyalás szerdán késő este véget ért, és II. Erzsébet királynő formális hozzájárulásával a brexit-megállapodást törvénybe iktató jogszabály csütörtökön életbe lépett. Ezzel véglegessé vált az is, hogy az Egyesült Királyság a brexit jelenleg érvényes határnapján, vagyis jövő pénteken brit idő szerint 23 órakor – közép-európai idő szerint éjfélkor – rendezett módon, ratifikált megállapodással kilép az Európai Unióból.
Boris és az ő brexitje kell a briteknek | Magyar Hang
Magabiztos torysiker, de azért megoldatlan ügyekből maradt elég. Ahogy arra sincs válasz, vajon a brexit utáni világban megeszi-e reggelire az Egyesült Államok Nagy-Britanniát.
Boris Johnson a megállapodás parlamenti tárgyalásának lezárulta alkalmából tett – a kormányfői hivatal, a Downing Street által csütörtök hajnalban ismertetett – nyilatkozatában maga is hangsúlyozta: az a tény, hogy a parlament elfogadta a brexit-törvényt, azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én távozik az EU-ból. Johnson úgy fogalmazott: voltak olyan időszakok, amikor „úgy tűnt, hogy soha nem lépjük át a brexit célvonalát, ám ezt most megtettük”.
A kormányfő szerint ez lehetővé teszi, hogy az ország maga mögött hagyja az elmúlt három év gyűlölködését és megosztottságát, és a ragyogó, izgalmas jövőre összpontosítson. A Downing Street tájékoztatása szerint a kilépési megállapodást Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint brit részről Boris Johnson kormányfő várhatóan már a következő napokban aláírja.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint az Európai Parlament január 29-én szavaz a kilépési megállapodásról. Johnson irodája szerint, amint az összes formális jogi aktus befejeződött, Dominic Raab brit külügyminiszter aláírja a brexit-megállapodás ratifikációs okmányát, amelyet Brüsszelben még a kilépés napja előtt letétbe helyeznek.
Brüsszelben is zöld jelzést adtak a brexitnek
A 26 tag közül 23-an igen-nel és mindössze hárman szavaztak nem-mel az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságában, amikor a brexittel kapcsolatos megállapodásról kellett dönteni. Ez a szavazás előkészítette az EP plenáris ülésének jövő héten szerdán esedékes döntését, egyúttal az Európai Bizottság lényegében ajánlását fogalmazta meg arra vonatkozóan, hogy a parlament is támogassa az EU és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás szövegét. Az utolsó vita nem volt érzelemmentes a szakbizottságban, bár brexitpártiak és brexitellenesek is a támogatásra buzdítottak. Előbbiek azért, mert ki akarnak lépni az EU-ból, utóbbiak pedig azért, mert így lehet elkerülni a megállapodás nélküli kilépést.
Antonio Tajani, a bizottság elnöke azt mondta: „Ez egy történelmi pillanat, még ha nem is pozitív értelemben, mert egy tagállam kilép az Európai Unióból.” Az elnök emlékeztetett arra, hogy 4,5 millió embert érint közvetlenül ez a megállapodás, összesen ennyi az Egyesült Királyságban élő uniós, és az EU területén élő brit állampolgárok száma.
Több maradáspárti brit képviselő beszélt arról, hogy szeretnék, ha egyszer majd visszatérhetnének. Ruper Lowe azonban lehűtötte a kedélyeket, amikor kijelentette: „Európából nem lépünk ki csak az Európai Unióból, erről döntött a brit nép”. Brexit Párt EP-képviselője azt is hozzátette, hogy az EU-nak méltányosnak kell lennie a britekkel, amikor a majdani kereskedelmi együttműködésről tárgyalnak. Szerinte az unió érdeke is az, hogy a józan ész diadalmaskodjon, és ne akarjanak példát statuálni egy olyan országgal, amelyik döntött a sorsáról. Egy másik brit, a munkáspárti Richard Corbett azonban azt mondta, hogy ez egy vak brexit, amely a kérdések jelentős részét nem rendezi, hiszen csak most kezdődnek ezek a tárgyalások. „Úgy lép ki az Egyesült Királyság, hogy a lakosság nem tudja, hogy mi következik, mi lesz a cél” – tette hozzá Corbett képviselő.
A finn Laura Huhtasaari, az Identitás és Demokrácia politikusa azonban nem aggódik emiatt, azt mondta, hogy az EU már nem lesz ugyanolyan. Szerinte nagyon jó hír, hogy az Egyesült Királyság ezután kiállhat az európai hatalomkoncentráció ellen, tehát „ez egy boldog nap”.
Az Európai Parlamenten kívül a kilépés szövegét a tagállamoknak is el kell fogadniuk, de a tervek szerint határidőre, azaz jövő héten péntekig mindez megtörténik.
(Arató László – Brüsszel)
