HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Holland bocsá...

Holland bocsánatkérés a holokauszt bűneiért

Nyugalom csomag

Legyen Ön is előfizetőnk, most akár egy hónapra is otthonába rendelheti a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ITT! Köszönjük!

HIRDETÉS

Történelmi bejelentést tett vasárnap délután Mark Rutte kormányfő, aki egyébként hazájában közel száz év után lett az első liberális miniszterelnök még 2010-ben. Igaz, ezt követően is tíz évet kellett várni a mostani nyilatkozatra, amit az évfordulós holokausztmegemlékezésen adott Amszterdamban, hetvenöt évvel Auschwitz felszabadítása után.

Nem mintha eddig a holokauszt bűneit igyekeztek volna kisebbíteni a holland hivatalosságok, vagy épp elzárkóztak volna mindennemű bocsánatkéréstől. Húsz évvel ezelőtt megtették például a zsidóktól, cigányoktól illetve a korábban holland gyarmat Indonézia lakóitól, méghozzá a II. világháború alatt tőlük eltulajdonított javak miatt. Fel is ajánlottak 680 millió holland forintnyi kárpótlást a károsultaknak. A miniszterelnök akkor Wim Kok volt, ő ismerte be: a világháború utáni kormány gátolta a lefoglalt javak visszaszolgáltatását.

HIRDETÉS

A világháború bűneivel való szembenállást igyekeztek érzékeltetni Anna Frank naplójával, az arra való büszkeséggel is. Az 1945. februárjában, a bergen-belseni koncentrációs táborban elhunyt kislány évekig vezetett naplót, mialatt Hollandiában rejtőzött családjával. De hiába segített két éven át Miep Gies, Viktor Kugler, Johannes Kleiman és Elli Voskuijl, a Frank családot, illetve a többi bujkálót (Van Pelséket, valamint Fritz Pfeffer fogorvost) végül elárulták, őket különböző táborokba hurcolták, és szinte mind odavesztek.

A hollandok bűnrészességére viszont utóbb többen felhívták a figyelmet. Jan Herman Brinks holland történész például 2000-ben írt arról, hogy Bernhard koronaherceg valójában igen gyakran fordult meg a háború előtt Adolf Hitler, valamint más náci vezetők társaságában. A holland politikai elit pedig valójában nem is ellenezte annyira a náci megszállást, sőt, Brinks szerint előzőleg még egy kisebb koncentrációs tábort is tervbe vettek.

A holland zsidóság üldözéséről írt Kis különbségek című könyvében Evelien Gans, míg Ad van Liempt újságíró-történész olyan bűnbandáról számolt be, amelyik pénzért cserébe rejtőző zsidókat adott fel. A Fejpénz című kötet arra jutott, nyolc-kilencezer zsidó veszett így oda. A zsidóüldöző csoportot Wim Henneicke vezette, ezért azt Henneicke-osztagként is nevezték a nácik.

HIRDETÉS

Elsüllyesztett emlékezet | Magyar Hang

Az aktuális politikai és kulturális környezetben – szigorúan az eddig megvalósult szobrokhoz és térrendezéshez képest – üdítő kivételnek tűnik a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye.

A hollandoknak egyébként sem könnyű mostanság, más bűnösségük épp tavaly kapott nagy nyilvánosságot. A hágai legfelsőbb bíróság kimondta ugyanis, hogy a holland állam is felelős az 1995-ös srebrenicai mészárlásért, nagyjából háromszáz boszniai muzulmán legyilkolásáért. Az áldozatokat még a holland ENSZ-békefenntartók bázisáról hurcolták el. Ők tudhatták, hogy ha átadják a muzulmánokat a szerbeknek, azzal rendkívül súlyos kockázatnak teszik ki őket. Hollandia bűnrészességét tíz százalékban állapították meg – a mészárlásban összesen mintegy kilencezer bosnyák fiú, férfi és öregember vesztette életét.

Mark Rutte ezúttal viszont nemcsak az eltulajdonított javak miatt kért bocsánatot, de azért is, hogy a holland hatóságok nem tettek többet a százezer feletti zsidó lakosság deportálásának és lemészárlásának megakadályozása érdekében. A miniszterelnök emellett méltatta azon ellenállókat, akik segítettek a zsidóknak elrejtőzni, illetve akik szabotálták a deportálásokat. De szavai szerint mindez nem volt elég: „Túl kevés védelem. Túl kevés segítség. Túl kevés helyzetfelismerés.” A miniszterelnök azt mondta, az utolsó túlélők jelenlétében kíván bocsánatot kérni a kormány nevében az akkori holland hivatalosságok tevékenységéért.

Zoni Weisz holokauszttúlélő úgy nyilatkozott a NOS holland közcsatornának: megindító volt hallani Rutte nyilatkozatát. Az viszont szégyenletes szerinte, hogy 75 évet kellett várni erre a nyilatkozatra.

Ahogy a New York Times felidézte, a 140 ezer hollandiai zsidóból mindössze 38 ezren élték túl a világháborút. A holland nemzeti vasúttársaság tavaly jelentette be, hogy kárpótlást fog fizetni, miután a világháború alatt zsidó, roma és szinti embereket szállítottak különböző holland táborokba. Innen aztán számukra egyenes út vezetett a náci haláltáborokba. A vasúttársaság egyébként már 2005-ben bocsánatot kért a világháború alatti szerepéért.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

35,762lájkolóTetszik
3,172követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nagyon súlyos és hosszú válság jön” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Róna Péterrel, Döbrentey Ildikóval és Levente Péterrel. Együtt kell élnünk a fenyegetéssel? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Rendészeti vasszigorral fékezte le a pestist a Habsburg-adminisztráció Magyarországon

Hogyan és mennyire sikeresen védekeztek a fertőző betegségekkel szemben a modern infektológia megjelenése előtt?

Ahogy lehet