„Ha majd viszik az amerikai katonák koporsóit”

Amikor elkezdik az amerikai katonák koporsóit az Egyesült Államokba szállítani, Trump és kormánya rá fog döbbenni, hogy valójában elvesztették a térséget és a voksolást is – így fenyegette meg Washingtont Haszan Naszr Alláh, a Hezbollah főtitkára az után, hogy az amerikaiak január elején dróntámadással végeztek Kászim Szulejmáni iráni tábornokkal a bagdadi nemzetközi repülőtéren. A libanoni síita politikai vezető ezzel a kijelentésével nem csupán a 2020-as amerikai elnökválasztásra utalt, hanem arra is, hogy a szervezet 1983-ban már elkövetett egy pokolgépes merényletet az amerikai tengerészgyalogosok bejrúti laktanyája ellen. Az 37 évvel ezelőtti akció 241 emberéletet követelt, most pedig még nagyobb számban állnak rendelkezésre lehetséges önkéntes merénylők, mint korábban. És bár az iráni katonai válaszcsapások után sokan úgy gondolják, hogy Teherán bosszúja ezzel lecsengett, ám igen valószínű, hogy Irán első számú térségbeli szövetségese, a Hezbollah nem fog felejteni.

Hogy a Hezbollah visszavágási módjait lássuk, mindenekelőtt azzal kell tisztában lennünk, hogy a síita szervezet identitása ma kettős. Egyrészről itt egy, a libanoni politikai rendszerbe mélyen beágyazott pártról van szó, amely a politikai tevékenysége mellett szociális funkciókat is ellát. Másrészről viszont a Hezbollah Irán legfőbb szövetségese, az Isten Pártját 1980-as évek elején alapították azzal a céllal, hogy a militáns libanoni síita csoportokat egységes szervezetbe vonják. E két tényező a mai napig meghatározza a Hezbollah magatartását: hol a libanoni érdekek képviselete, hol pedig Teherán akarata kerekedik felül. A mostani helyzetben azonban kétségtelen, hogy a síita szervezetben az utóbbi győzedelmeskedhet, nem kis részben éppen azért, mert a párt libanoni támogatói is választ követelnek az amerikaiak által elkövetett merényletre.

De hol tud a Hezbollah károkat okozni az Egyesült Államoknak? Mindenekelőtt éppen Libanonban, ahol jelenleg is több ponton állomásoznak amerikai erők. Az ő feladatuk a libanoni fegyveres erők kiképzése, most viszont nagyon könnyen a síita fegyveresek célkeresztjébe kerülhetnek. Persze a Hezbollah aligha kockáztatná meg, hogy nyílt rakétatűzzel támadjon az amerikaiakra, bombamerényletekre azonban igenis képesek lennének, nem is beszélve arról, hogy követőiket bármikor arra tüzelhetik, álljanak bosszút az amerikai katonákon. Ráadásul emberrablás révén is képesek lennének odavágni az amerikaiaknak, ami viszont kevésbé valószínű, tudniillik könnyen kiélezhetnék a konfliktust.

Ugyancsak érzékeny sérüléseket okozhat az amerikaiaknak a Hezbollah a Közel-Kelet többi országában, ahol az elmúlt években a szervezet megvetette a lábát. Ugyan a kilenc éve húzódó szíriai háborúban rengeteg katonát veszítettek, éppen a hősies kiállás miatt óriási tisztelet övezi Naszr Alláhot Szíriában. Fegyvereseik szintén jelen vannak Jemenben és Irakban, de az is köztudott, hogy a szervezet jó kapcsolatokat ápol az afganisztáni és a pakisztáni síita fegyveresekkel is, akik óriási harci tapasztalattal vérteződtek fel az elmúlt évtizedekben.

Mindemellett a Hezbollah ősellenségéről, Izraelről sem szabad megfeledkezni, amellyel bár Naszr Alláhék semmiképpen nem akarnak közvetlen háborút, regionális szövetségeseik révén azonban már képesek lennének érzékeny sérüléseket okozni. Ilyen bajtársa a Hezbollahnak a Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) és az Iszlám Ellenállási Mozgalom (Hamász), amelyek rakétás támadásaikkal és merényleteikkel a mai napig veszélyesek az izraeli biztonságra.

Természetesen az még korántsem biztos, hogy az iráni válasz végrehajtója a libanoni síita szervezet lesz, az viszont egyértelmű, hogy a Hezbollahnak igenis megvannak az eszközei, hogy a térségben odacsapjon az amerikaiaknak. Többek között saját, a térségben állomásozó katonáinak az életét tette kockára Washington azzal, hogy az iráni tábornok likvidálása mellett döntött.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/4. számában jelent meg január 24-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/4. számban? Itt megnézheti!