Február elsején, azaz szombaton jár le a határidő, amíg Románia kérhetné Verespatak és környéke védetté nyilvánítási eljárásának folytatását. Ugyanakkor ma van a huszadik évfordulója a nagybányai ciánszennyezésnek, ezért helyi idő szerint délután öt órakor tüntetést tartanak Bukarestben a kormány épülete előtt – közölte a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület.
A demonstrációnak az is a célja, hogy ne ismétlődjön meg a húsz évvel ezelőtti nagybányai történet Verespatakon is. Az erdélyi település akkor tudná biztosan elkerülni ezt a sorsot, ha végre felkerülne a világörökségi listára.
Az ehhez szükséges pályázatot még a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány nyújtotta be 2017 elején az ezzel foglalkozó nemzetközi szervezetnek, az UNESCO-nak, de az őket követő szociáldemokrata kormány 2018-ban megakasztotta a folyamatot. Arra hivatkozott, hogy a Verespatakon és környékén nemesfémet kitermelni akaró, kanadai Gabriel Resources 2017-ben pert indított Románia ellen, és 4,4 milliárd dollár kártérítést követel, amiért 15 év huzavona után Bukarest megakadályozta a tervezett aranybánya-beruházást.
A kanadai társaság az erdélyi Érchegységben, Verespatakon és környékén Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. Emlékezetes, 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen, ezért a román parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
Ilyen az élet az „erdélyi Eldorádóban", ahol az aranyért még Mihai Dumitrescut is eltették láb alól | Magyar Hang //cdn.embedly.com/widgets/platform.jsAz ügy most új lökést kapott, miután Ludovic Orban jelenlegi miniszterelnök kedden közölte, a kormány támogatja, hogy Verespatak felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára. A Transindex portál szerint Orban arra utasította a művelődési minisztériumot és az egyéb érintett intézményeket, hogy vizsgálják meg a 2018-ban elakasztott folyamat folytatásának lehetőségeit.
A világörökséggé nyilvánítást az indokolja, hogy a verespataki Kirnik-hegy mélyén kétezer éves római kori tárnák (föld alatti aranybánya-járatok) vannak. Egy korábban készült független régészeti jelentős szerint a földalatti berendezések, a bányásztérség felszíni látképe, a települések, vallásos helyek és temetők, valamint a térség írásos története gazdag dokumentációs lehetőséget nyújt a római kori, középkori, modern kori és kommunizmus időszakának bányászatának tanulmányozásához.
Ami a nagybányai ciánszennyezést illeti, éppen húsz éve, 2000. január 30-án történt, hogy 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult az aranymosással foglalkozó Aurul nagybányai bányavállalat létesítményéből a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. A román-ausztrál vállalatnak nem volt kárelhárítási terve, így meg sem próbálta enyhíteni a szennyezést. Akkori becslések szerint az érintett folyókban 1241 tonna hal pusztult el, és a minden élőlényre halálos cián koncentrációja a megengedett határérték 180-szorosa volt. Magyarország 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, de a ciánszennyezésért felelős Aurul nem fizetett egy vasat sem.
