Vidám összejövetelt tartottak a szomszédok a svédországi Malmö előkelő negyedének egyik csendes mellékutcájában tavaly november közepén. Az időjárás kegyes volt hozzájuk, babakocsis családok, kisgyerekek, nyugdíjasok beszélgettek, játszottak, nevettek együtt a portáik előtt. Ott, ahol néhány nappal korábban bomba robbant, komoly károkat okozva több épületben is. A helyiek az újabb ijesztő támadást követően döntöttek úgy, hogy a családi eseménnyel igyekeznek visszanyerni a biztonságos társadalomba vetett hitüket. Svédországban, a világ egyik legboldogabb és legbiztonságosabbnak tartott országában, kiugróan megnőtt az alvilági csoportokhoz köthető robbantások száma az elmúlt években.
2018 januárjában egy idősöket gondozó otthon dolgozója vásárolni indult a feleségével Stockholm külvárosában, amikor az utcán egy különös tárgyra lett figyelmes, a járdán egy fém golyó hevert. Felvette az eszközt, amely szinte azonnal felrobbant a kezében, megölve a férfit és megsebesítve a feleségét, a játéknak gondolt tárgy egy éles gránát volt. A tragikus eset újra ráirányította a társadalom figyelmét a robbantásokra, amelyek száma a 2016-os csúcsot követően visszaesni látszott, a stockholmi külvárosban, a járdán hagyott gránát azonban jelezte, a hasonló bűncselekmények nem értek még véget.
– A közterületen elkövetett robbantások komoly problémát jelentenek Svédországban – nyilatkozta az Observernek Linda Staaf, a svéd rendőrség bűnügyi hírszerző osztályának vezetője. – Nem normális, hogy ilyen esetek történjenek egy országban, amely nem áll háborúban senkivel.
Január közepén tették közzé a hatóságok a bűnszervezetekkel kapcsolatba hozott incidensekről készült jelentést, amelyből kiderült, hogy 2019-ben 60 százalékkal nőtt a robbantások száma, és ugyancsak kiugróan sok fegyveres bűncselekményt regisztráltak, amelyek zöme szintén a bandák rivalizálásához köthető. Tavaly összesen 257 robbantásos merényletet követtek el abban az országban, ahol korábban szinte ismeretlen volt a fegyveres erőszak.
A jelenség már önmagában is figyelemreméltó, igazán ijesztővé azonban akkor válik, ha a svéd statisztikákat összevetjük a többi skandináv országéval. Miközben 2010 és 2015 között Stockholmban 189, Göteborgban 109, Malmőben pedig 63 lövöldözést jegyeztek fel, addig Oslóban és Koppenhágában, ugyanebben az időszakban 30-30, Helsinkiben pedig összesen tíz esetben intézkedtek a rendőrök hasonló bűntény ügyében.
1998: olajbárók aranykora - maffia, leszámolások, robbantások | Magyar Hang
Az Aranykéz utcai robbantás ügyében indított nyomozás során elég hamar kiderült, hogy a szálak a szlovák alvilághoz vezetnek.
S bár a robbantások és lövöldözések szinte kivétel nélkül a rivális bandák közötti harcok eredményei, az esetek, ahogy az a fentiekből is kiderült, nem korlátozódnak a hatóság által bűnügyi szempontból különleges figyelmet élvező, „veszélyes környékekre”. Január 13-án Stockholm belvárosában, az Östermalm kerület egyik utcájában robbant pokolgép. A robbantásban senki sem sérült meg, az anyagi kár azonban jelentős volt, több utcán parkoló autó is használhatatlanná vált, és egy épület homlokzata is megrongálódott.
A merényletek kapcsán a hatóságok hangsúlyozzák, azokat elsősorban fenyegetésnek szánják az elkövetők, nem gyilkolni akarnak a detonációkkal. Ráadásul a feltárt esetek alapján úgy tűnik, elég egy banálisnak tűnő konfliktus is ahhoz, hogy a riválisok egymás ellen forduljanak. – Elég ha valaki nem megfelelően köszönt az utcán, és máris súlyos bűncselekmény a válasz – fogalmazott Mattias Sigfridsson malmői rendőrfőnök-helyettes a Guardiannek. Arra azonban egyelőre nem sikerült választ találniuk, hogy miért szaporodtak el az effajta fenyegetések. – Ha összehasonlítjuk a svéd nagyvárosok statisztikáit a németországi adatokkal, hatalmas különbséget látunk annak ellenére, hogy az etnikai csoportok összetétele megegyezik – mondta el Sigfridsson. – Feltehetően divattá vált a robbantás, a bűnözői csoportok tagjai úgy érzik, itt ez a megfelelő módja a visszavágásnak – tette hozzá Linda Staaf.
Nem volt véletlen az etnikai csoportok említése a rendőrfőnök-helyettes részéről, hiszen a robbantások és lövöldözések – a bűnügyi adatok egyéb tételeivel egyetemben – háttere évek óta vita tárgyát képezi a svéd társadalomban. A bevándorlás és a bűncselekmények számában látható növekedés összefüggéseit évtizedek óta vizsgálják a skandináv országban. A kutatások alapján úgy tűnik, hogy a bűnügyi statisztikákban felülreprezentáltak a bevándorlók, ám a szakemberek figyelmeztetnek, ez egy rendkívül összetett kérdés, a számokból nem lehet egyértelmű következtetést levonni.
A Dagens Nyheter 2017-es cikke arról tudósít, hogy a gyilkosságok és a gyilkossági kísérletek elkövetőinek 90 százaléka bevándorló, vagy bevándorló hátterű. Az Expressen szerint, a stockholmi robbantásokért felelőssé tehető bandák tagjainak 40 százaléka külföldön született, 82 százalékának mindkét szülője bevándorló, 94,5 százalékuknak pedig legalább egy szülője Svédországon kívülről származik.
– Ha alaposan megvizsgáljuk az eseteket, kiderült, hogy nem az számít, ki honnan érkezett, hanem az, hogy miként él – mutatott rá Jerzy Sarnecki kriminológus, a Stockholmi Egyetem professzora a svéd közmédiának adott interjújában. Hangsúlyozta, miközben a bűncselekmények elkövetőiként előszeretettel hivatkoznak a bevándorlókra, azt ritkán említik, hogy például az orvosok között is ugyanúgy felülreprezentáltak a külföldön születettek. Erre hívta fel a figyelmet a Stockholmi Egyetem egy másik kriminológusa, Felipe Estrada is, aki szerint a média aránytalan módon jeleníti meg a bevándorlókat, akik elsősorban a bűncselekmények kapcsán kerülnek a hírekbe.
Korunk Szent Johannája vagy politikai báb? | Magyar Hang
A Greta Thunberg-jelenség újabb kampányfogásának is lehet tekinteni a nemrég magyarul is megjelent Ég a házunk című kötetet./p>
Arról sem érdemes elfeledkezni a szakemberek szerint, hogy a rivális csoportok között feltűnnek a Svédországban évtizedek óta működő motoros bandák. A január 22-én a Stockholmtól 160 kilométerre, délnyugatra fekvő Norrköpingben történt robbantással a hatóságok szerint a No Surrender nevű banda egyik tagját akarták figyelmeztetni. Amir Rostami rendőri vezetőből lett szociológus a Local cikkében elmondta, ezek a csoportok jobbára fehér felsőbbrendűséget hirdető, szélsőjobboldali bűnözőkből állnak. Mivel az elmúlt években a rendőrség figyelme az utcai bandákra terelődött, a motorosok a radar alatt mozogva visszanyerték erejüket, és mára a legnagyobb bűnszervezetté váltak Svédországban.
– A kormány extra forrásokat biztosít a rendőrség számára a bandák elleni küzdelemben – mondta Mikael Damberg svéd belügyminiszter a Reutersnek. – Meg vagyok győződve róla, hogy az erőfeszítéseinkkel megfordítható ez a folyamat, a társadalom erősebb, mint a bandák – tette hozzá. A növekvő erőszak egyre nagyobb nyomást gyakorol a svéd kormányra, amelyet számos kritika ért a robbantásos és fegyveres bűncselekmények kezelése miatt. – A kormány elvesztette a bűnözők feletti kontrollt – fogalmazott az ellenzéki jobbközép koalíciót vezető Ulf Kristersson. – A bűncselekmények száma évek óta növekszik, egyre több robbantás történik, ami nemzetközi összehasonlításban is páratlan.
Megoldást egyelőre semmilyen intézkedés nem kínált, hiába korlátozták a hatóságok a fegyverhez és robbanószerhez való hozzáférést, hiába növelték a nagyvárosok veszélyes övezeteiben a rendőri létszámot, a robbantások és fegyveres leszámolások folytatódnak. A Reutersnak nyilatkozó rendőri vezetők egyetértetek abban, hogy a bűnszervezetekhez köthető erőszakot a svéd rendőrség egyedül képtelen lesz megfékezni. – Nincs egyszerű megoldás egy rendkívül komplex problémára – mondta Stefan Hector, a bandák felszámolására létrehozott különleges rendőri egység parancsnoka.
