Többszörösen diszkriminatív és hátrányba hozza az Ukrajnában élő kisebbségeket a középfokú oktatásról nemrégiben elfogadott jogszabály. Volodimir Zelenszkij és csapata több területen ugyan jelentős változásokat indított el, a kisebbségpolitika azonban nem tartozik ezek közé. A Magyar Tudományos Akadémia szerint a jogszabály hozzájárulhat a kárpátaljai magyarok nyelvvesztéséhez.
Majdnem kormányt buktatott nemrégiben több nyilvánosságra került felvétel, amelyen a miniszterelnök és néhány minisztere azt taglalják, hogy Volodimir Zelenszkij államfő nem ért a gazdasághoz. Írásunk szempontjából nem is az a lényeges, hogy miről beszélgettek, hanem az, hogy milyen nyelven. Természetesen oroszul.
Éppen ezért tűnik álságosnak, hogy ez a kormány sem enged az oktatás ukránosításából. A különbség a kisebbségeket nyíltan üldöző, megfélemlítő, megtörésükre mindent bevető elődjéhez képest csupán az, hogy a Zelenszkij vezette kabinet mindezt csendben teszi.
A retorika változott, ám a tartalom nem. Az új ukrán vezetés ígéreteivel ellentétben tovább folytatja az előző kormányzat által elkezdett kisebbségellenes politikát.
Meddig tud elmenni Zelenszkij a nemzetet szélsőségesen megosztó kérdésekben? | Magyar HangJól demonstrálja ezt a nemrégiben elfogadott, és az államfő aláírására váró oktatási törvény is. Bár Kijev azt állítja, hogy az előkészítésekor figyelembe vették a Velencei Bizottság ajánlásait, a középfokú oktatásról elfogadott jogszabály bizony nem eurokonform.
Az ígéretek ellenére a korábbiakhoz képest csupán egyetlen, valóban lényeges ponton veszi figyelembe a Velencei Bizottság ajánlásait, ez pedig az, hogy lehetővé teszi, a magániskolák önállóan döntsenek arról, hogy milyen nyelven tanítanak.
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor törvényben rögzítették azt a két éve érvényben lévő kormányzati rendelkezést, amelynek értelmében a gyerekeket kizárólag a bejelentett lakóhelyük szerint területileg illetékes iskolákba lehet beíratni. Ez a beíratási kötelezettség hosszabb távon a magyar tannyelvű iskolák megszűnéséhez vezethet.
A magyar iskolák ugyanis megfelelő számú jelentkező esetén kötelesek osztályt nyitni a beíratási körzetükhöz tartozó ukrán vagy egyéb nemzetiségű szülők gyermekei számára is. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy amennyiben – mint a Depo.ua hírportál rámutat – a kabinet Kárpátaljára is kiterjeszti a felsőoktatási intézmények számának tervezett csökkentését, ami érintheti az állam által leginkább kifogásolt II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működését is.
A törvény legfőbb diszkriminatív eleme, hogy miközben az alkotmány kimondja, hogy Ukrajna minden állampolgára egyenlő, addig az oktatás nyelvét tekintve az állam etnolingvisztikai alapon négy csoportra osztva, kasztokba kényszeríti a polgárait.
A tanulás leghatékonyabb formájának minősülő anyanyelvi oktatást a törvény kizárólag az államalkotó nemzet, az ukrán számára biztosítja, míg a nemzeti kisebbségeket ettől a jogtól lényegében megfosztja.
Ugyancsak negatív diszkriminációnak tekinthető, hogy a jogszabály őshonos népnek minősítve kiemeli a többi kisebbség közül a krími tatárokat. Annak ellenére, hogy a kárpátaljai magyarság őshonos a szülőföldjén, Kárpátalján, mint ahogy az oroszok is a Donbaszban és Ukrajna déli részein. Ezeken felül megkülönbözteti a törvény az Európai Unió hivatalos nyelvein beszélőket azoktól a kisebbségektől, amelyek anyaországa nem uniós tagország.
Lehet-e Zelenszkij ígéreteiből valóság? | Magyar HangA törvény kimondja, hogy az úgynevezett őslakos népek (tatárok) nyelve különösen megóvásra, fejlesztésre szorul. Számukra biztosítja az anyanyelvi oktatást az ukrán nyelv tanulása mellett az elsőtől a tizenkettedik osztályig.
Az európai uniós tagállamok nyelvét beszélő kisebbségek számára (ilyenek a magyarok) az ötödik osztályig biztosított, hogy anyanyelvükön tanuljanak. Az ötödik osztályban az éves óraszámok legkevesebb 20 százalékánál viszont már el kell érni, hogy ukrán nyelven folyjon az oktatás, és ezt folyamatosan növelni kell. A kilencedik osztályig ennek az aránynak a tantárgyak 40 százalékáig kell eljutnia, a felsőbb osztályokban pedig legalább a 60 százalékot el kell érnie.
A harmadik modellt a maradék, az ukránhoz közel álló nyelvet beszélőknek, elsősorban az orosz ajkúak számára dolgozták ki. Számukra az ötödik osztályig szintén biztosított az anyanyelvi oktatás. Ettől felfelé viszont legalább a tanórák 80 százalékában át kell térniük az ukrán nyelvű tanításra.
A kárpátaljai magyarság képviselői elfogadása óta tiltakoznak az oktatási törvény nyelvi rendelkezései, az anyanyelven folyó oktatás visszaszorítása ellen. Mint a most kiadott nyilatkozatukban fogalmaznak, az elfogadott törvény az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe véve megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven tanulás lehetőségétől.
A kárpátaljai magyar szervezetek sajnálatosnak tartják, hogy sem a Velencei Bizottság ajánlásait, sem a nemzeti kisebbségek javaslatait nem vették figyelembe a törvény második olvasatban történő kidolgozásakor. Rendkívül aggasztónak tartják, hogy ígéreteivel ellentétben az új ukrán politikai vezetés tovább folytatja az előző kormányzat által elkezdett kisebbségellenes politikát.
A Magyar Tudományos Akadémia kedden Lovász László elnök felkérésére állásfoglalást tett közzé a nyelvtörvény kapcsán. Mint írták, az Akadémiát aggodalommal tölti el, hogy a törvénytervezet súlyosan korlátozza az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogát a magyar nyelvű tanuláshoz. Hatálybalépése esetén a törvény gátolná a magyar anyanyelvű lakosságnak az ukrán társadalomba való konstruktív beilleszkedését. Hozzájárulna a nyelvvesztéshez, a nemzeti kultúra elsorvadásához, a magyar nyelvhez kötődő egyes közösségek elszigetelődéséhez és mások gyors felbomlásához. Bízunk abban, hogy Ukrajna felelős vezetői is felismerik e veszélyeket.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/5. számában jelent meg január 31-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/5. számban? Itt megnézheti!
