Február elsején felébredtek a britek, megfőzték a reggeli kávét, ahogy az uniós állampolgárok is, és konstatálták, hogy semmi sem változott. Ez azonban csak a vihar előtti csend.
Ahhoz képest, hogy több mint három éven át ettől volt hangos minden, némileg meglepő hallgatás övezte a 2020. január 31- én, éjfélkor életbe lépett brexitet. A Boris Johnson vezette konzervatív kormány néhány szimbolikus intézkedésen kívül nem rendezett komolyabb ünneplést, a Nigel Farage által szervezett éjféli brexitvárónak pedig a Big Ben toronyóra zúgása adott temetői hangulatot.
Február elsején aztán felébredtek a britek, megfőzték a reggeli kávét az Európai Unió állampolgárai is, és konstatálták, hogy semmi sem változott.
Annak ellenére, hogy hatalmas ígéretek közepette mérföldkőként harangozták be január 31-ét, fontos hangsúlyozni, hogy a brexitet övező bizonytalanság nem csökkent a hivatalos kilépéssel, a megoldatlan kérdésekből pedig ugyanúgy akad bőven. Tekintettel arra, hogy december 31-éig tart az úgynevezett „átmeneti időszak”, amely a „válás” pontos feltételeinek tárgyalására hagy időt – ahogy azt lapunk már korábban írta –, ez azt jelenti, hogy az év végéig az „egyszerű állampolgárokat” nem nagyon fogja befolyásolni a brexit.
Bár a britek hivatalosan kiléptek az EU-ból, a mindennapok, látszatra legalábbis, változatlan maradnak. Ez a fajta változatlanság azonban délibáb, mivel azokra a problémákra, amelyek miatt a legtöbb elemző végtelenül kockázatosnak tartotta a brit kilépést, ebben a periódusban kell megoldást találni.
„A brexit kész öncsonkítás" | Magyar Hang
Komoly kritikáinak adott hangot a brexittel, és az azt követő brit kilátásokkal kapcsolatban John Major volt konzervatív kormányfő..
A legnagyobb kérdést az elmúlt három évben egyértelműen az ír határkérdés jelentette: 2016 óta több ötlet is felmerült az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határ nyitva tartásának megoldására, de egyik sem bizonyult igazán fenntarthatónak.
Mark Lindsay, az Északír Rendőrségi Szakszervezet vezetője úgy fogalmazott, hogy a továbbra is aktív Ír Köztársasági Hadsereg (Irish Republican Army – IRA) névre hallgató ír terrorszervezet arra használhatja a posztbrexit határt, hogy „rendőröket csaljon” az ellenőrzési pontokra, hogy ott végezzen velük. Érdemes azt is kiemelni, hogy az ír konfliktusban használt fegyverek nagy részét soha nem szolgáltatták be.
A Johnson-megegyezés végül úgy vágta át az ír gordiuszi csomót, hogy ugyan az észak-írekre jogilag nem vonatkoznak majd EU-s szabályozások, ám de facto mégis igazodni fognak az uniós szabványokhoz, vagyis a határ puszta formalitás maradhat. Ez a sem kint, sem bent berendezkedés milliónyi problémát okozhat, a különböző vámok begyűjtése is igen komplikált, és még jelentősen változhat a britek és az EU között végül megkötött szabadkereskedelmi egyezmény tartalmától függően.
Ahogy arról szintén írtunk már, a britek jövőbeli nemzetközi kereskedelmi pozíciója nem csak sokkal labilisabb, mint korábban, de az európai kereskedelmi blokk támogatása nélkül a szigetország egyértelműen alárendelt szerepben tárgyal Donald Trump Amerikájával és Hszi Csin-ping Kínájával is. Azt, hogy az új kereskedelmi megegyezéseknek 2021. január elsejétől már életbe is kellene lépniük külön megnehezítheti, hogy a britek nem rendelkeznek elég tapasztalt tárgyalóval, mivel az elmúlt évtizedekben minden ilyen jellegű kereskedelmi megegyezés az EU-n ment keresztül.
Elkerülhetetlennek tűnik Nagy-Britannia gyarmattá válása? | Magyar Hang
Már a brexit előtt is sok szakértő úgy gondolta, a britek bonyolult pozícióba lavírozzák magukat. Bár a gazdaság még eldöcög valahogy, úgy tűnik, a szigetország nehézségei még csak most kezdődnek.
Az átmeneti időszak alatt egyéb kérdésekben is fontos tárgyalások zajlanak majd, ilyen az igazságszolgáltatás, rendfenntartás, biztonságpolitikai együttműködés, repülési, hajózási, és halászati kérdések, egészségügyi igazolások. Továbbá a Nagy-Britanniában élő és dolgozó európai, illetve az egyéb uniós tagállamokban élő és dolgozó brit állampolgárok pontos jogai és lehetőségei is bizonytalannak tűnnek, szintúgy az oktatási és kutatási együttműködések. 2020 decemberéig kellene tisztázódnia, hogy mi lesz a megoldás, de az elmúlt három évben láthattuk, hogy nincsen egyszerű válasz egy ilyen szintű összefonódás felbontására.
Bár Brüsszelben egyértelművé tették, nyitottak arra, hogy kiterjesszék az átmeneti időszakot, amennyiben a tárgyalások tovább húzódnának, Boris Johnson – szokás szerint – hangosan ellenez bármilyen halogatást. A fent említett megegyezések letárgyalása azonban nem húzódhat tovább, így a január 31-ei ünneplések hiánya nem értelmezhető másnak, mint a vihar előtti csendnek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/6. számában jelent meg február 7-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/6. számban? Itt megnézheti!
