„Több esetben is kilátásba kellett helyezni a vétót” - mondta Szíjjártó Péter magyar újságíróknak, miután Brüsszelben részt vett az uniós külügyminiszterek tanácsülésén. Az ENSZ Biztonsági Tanács által elrendelt líbiai fegyverembargó ellenőrzésével kapcsolatos, közös uniós művelettel összefüggésben jelezte – osztrák és olasz kollégájának társaságában – a magyar tárcavezető, hogy nem támogatják a javaslatot.
Az eredeti elképzelés szerint az EU újraindítja az úgynevezett Sophia nevű tengeri hadműveletét azzal a céllal, hogy megnehezítsék az illegális fegyverszállítmányok eljuttatását a polgárháború sújtotta Líbiába. A Sophia eredetileg egy földközi-tengeri mentőakció volt, amelyet tavaly márciusban felfüggesztettek, mert az akkori olasz kormány nem engedte kikötni azokat a hajókat, amelyek tengerbe esett migránsokkal a fedélzetükön érkeztek. Szijjártó Péter szerint egy hasonló művelet csak ösztönzőleg hatna az illegális bevándorlásra. „Ragaszkodtunk hozzá, hogy csak olyan politikai döntés születhessen, amely lehetővé teszi, hogy egy ilyen művelet megindítását követően, ha azt látjuk, hogy ösztönzi vagy támogatja a migrációt, akkor azonnal le lehessen állítani, vagyis a hajókat azonnal ki lehessen vonni” - foglalta össze az álláspontját a külügyminiszter.
Így most az az átmeneti döntés született, hogy márciusban még működni fog a Sophia művelet, de a tagállamok dönthetnek arról, hogy leállítják, ha úgy tapasztalják, hogy a hajók jelenléte ösztönzi a migrációt. Március után pedig egy új műveletet indítanak, amelynek segítségével a tengerről, a levegőből és műholdakról is figyelik a fegyverembargó betartását. Ennek keretei még nem ismertek, Szijjártó Péter szerint kemény vitákra lehet számítani. Josep Borrell külügyi főképviselő azt mondta, hogy az új művelet nem fogja az egész líbiai partszakaszt felügyelni, csak a fegyverszállítás szempontjából fontos útvonalakat.
Az egész téma hátteréhez tartozik, hogy az elhúzódó polgárháború, a kiszámíthatatlan környezet - amelyet jelentősen erősít a fegyverembargó folyamatos megsértése számos ország részéről – miatt az ország gazdaság szétesik. Ez elsősorban Líbiai olajexportját gátolja, az ország naponta 60 millió dollárt veszít ezzel, miközben az EU által nyújtott segély 600 millió dollárt, ami csak tíz napi olajexportot fedez. Heiko Maas német külügyminiszter sarkosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy Líbia ügye nem csak a migráció kérdéséről, hanem Európa biztonságáról is szól. Hozzátette: „Aki a migrációs problémát meg akarja oldani, annak erre is gondolnia kell.”
