Bekövetkezett az, amire már korábban is számítani lehetett: a török hadsereg óriási pofont kapott Szíriában, ami nem csak azért példátlan eset, mert a törökök még sosem veszítettek egy nap alatt ennyi katonát ebben a háborúban, hanem azért is, mert ezzel végképp megmutatkozott Ankara elszigeteltsége.
Az utóbbi három hónap eseményeiből persze már látni lehetett, hogy a szíriai hadszíntéren valami megváltozott. Habár a korábban telepített szíriai török megfigyelőállomások jó ideig vörös vonalat jelentettek a szíriai kormánynak az idlíbi fronton, néhány hónapja ez a figyelmeztető erejük egyszerűen megszűnt. Így Damaszkusz gyakorlatilag minden további nélkül északabbra, illetve nyugatabbra tolhatta állásait, nem egyszer azt eredményezve, hogy a török megfigyelőpontokat bekerítették.
Akkor viszont semmi bántódásuk nem esett a török megszálló katonáknak, ami nagyrészt csak annak volt köszönhető, hogy Aszadék nem kívántak ujjat húzni Erdogannal. Ám Marrát el-Numán, majd a Hamát és Aleppót összekötő M5-ös autópálya visszafoglalása már világosan jelezte, hogy a szíriai hadsereg most már nem áll meg: a fő cél a lázadók és dzsihadisták kiszorítása, méghozzá Törökország felé, ahogy azt annak idején Aszad meg is ígérte Erdogannak.
A szíriai erők előrenyomulását most az tette lehetővé, hogy abban nagyon komoly segítséget nyújtott az orosz légierő is, nem kis részben éppen amiatt, mert Moszkva és Ankara viszonya az utóbbi időben megromlott, elsősorban a törökök Líbiai kalandja miatt.
Az elhidegülés mindenekelőtt Idlib tartományban mutatkozott meg, ahol az oroszok már hetek óta nem fogták vissza magukat – vagyis az orosz légierő ugyanolyan erővel bombázta az iszlamisták állásait, mintha a törökök ott sem lennének. Ráadásul a török hadsereg még stratégiai hibát is vétett azzal, hogy nem különült el jól a többi iszlamista-lázadó alakulattól, annak ellenére, hogy ezek potenciális célpontot jelentettek minden percben. És ami még ennél is megalázóbb: a török hadsereg technikai gyengeségei is megmutatkoztak ezúttal, hiszen kikerültek a világhálóra azok a belső felvételek, amelyek a támadás helyszínén készültek.
Mindezek után már korántsem meglepő a törökök dühödt reakciója, ami legelőször a szíriai (és kurd) állások támadásában mutatkozott meg. A török hadsereg intenzív tűz alá vette pénteken a szíriai kormányerők több mint 200 hadállását, a válaszcsapásban légi járművek, köztük drónok és a tüzérség egységei vesznek részt. És bár Ankara szerint akciójukkal „ártalmatlanították” a damaszkuszi kormánycsapatok 329 katonáját, 23 tüzérségi állását, 23 harckocsiját, 10 páncélautóját, öt helikopterét, öt lőszerszállító teherautóját, három lőszerraktárát, egy parancsnoki épületét, továbbá egy SA-17 és egy SA-22 típusú légvédelmi rendszerét, a jelek szerint azért korántsem volt akkora a török pusztítás, mint azt állítják.
De ennél is rosszabb, hogy a törököknek már nincs igazán eszközük Szíriában arra, hogy komolyabban visszavágjanak Aszadéknak (vagy akár az oroszoknak). A törökökkel szövetséges iszlamisták és lázadók szemmel láthatóan az utolsókat rúgják, erre utal az is, hogy a szír hadsereg most napok alatt foglalta vissza Hama tartománynak azt a részét, amit korábban hosszú éveken át a dzsihadisták tartottak az ellenőrzésük alatt. És mivel a szír légteret ma teljes egészében a szíriai, illetve az orosz légierő ellenőrzi, gyakorlatilag a saját légi erejükkel sem tudnak sokat kezdeni. Ami maradt: a szövetséges fegyveres erők támogatása, ami persze már csak ideig-óráig képes csak megállítani Aszadékat.
Törökország nem tartóztatja fel az Európa felé tartó menekülteket | Magyar Hang
Így reagált Ankara a katonáit ért szíriai légicsapásra.
Ami viszont igazán meglepő volt, hogy Erdogan most előhúzta újra elő a migránskártyát, hogy nyomást gyakoroljon nyugati szövetségeseire. Ez már önmagában felér egy beismeréssel, hogy Ankara nem képes kezelni a szíriai helyzetet. Pedig korábban még pont Erdogan hangoztatta azt, hogy Szíriában ki tudna alakítani egy biztonsági sávot, ahová aztán visszatérhetnének a szíriai menekültek. Most pedig világosan megmutatkozott, hogy Ankara még a saját katonáinak testi épségét sem képes garantálni.
Ugyanakkor erősen kétséges, hogy a mindez még mindig ér-e annyit, mint 2015-ben. Akkor Európa egy egészen új jelenséggel találkozott, amire egyáltalán nem volt felkészülve. És bár az európai határőrséget nem sikerült úgy megszervezni, ahogy kezdetben akarták, az kétségtelen, hogy ezúttal a görög és bolgár hatóságok jóval komolyabban közbe tudtak lépni a migránsok közeledésekor. De nem mellékes az sem, hogy négy és fél évvel ezelőtt lényegében az egész balkáni útvonal nyitva volt úgy, hogy a német Willkomenskultur jegyében a migránsok a biztos jövő reményében indulhattak meg nyugat felé. Ma azonban már többé-kevésbé ismert, hogy a balkáni határok sok szakaszon átjárhatatlanok lettek, sőt nem egy esetben a határra kivezényelt rendőrök agresszíven lépnek fel a migránsokkal szemben. Így bár most is elképzelhető egy nagyobb hullám, ez már jóval el fog maradni a korábbitól.
Rendkívüli NATO-tanácskozás, török-orosz diplomáciai üzengetés Szíria miatt | Magyar Hang
Az oroszok szerint ők nem intéztek légitámadást, és a török erők Szíriában ellenzéki fegyveres formációban tartózkodtak.
Így Ankara lehetőségei meglehetősen korlátozottak a bosszúra, olyannyira, hogy könnyen megeshet még az is, hogy a törökök a határaik megnyitásával még a Brüsszellel kötött megállapodást is kockára teszik. Ezért pedig nem marad más, mint hogy Erdogannak lassan visszavonulót kell fújnia, hiszen minden további lépésével már csak az országának árthat.
Orbán Viktor is tárgyalt Erdogan török elnökkel
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár péntek este arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteken telefonon megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdogan török államfővel, majd összehívta biztonsági kabinetjét.
A török államfővel folytatott megbeszélés témája a szíriai háborús helyzet és a migráció ügye volt. Recep Tayyip Erdogan tájékoztatta a magyar miniszterelnököt arról, hogy óriási a nyomás Törökországon, ezért a továbbiakban már nem tudják visszatartani az ott tartózkodó migránsok egy részét. Szót ejtettek a március folyamán megrendezendő V4-Törökország csúcstalálkozó előkészületeiről is.
Orbán Viktor péntek délután összehívta biztonsági kabinetjének ülését, amelynek tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Pintér Sándor belügyminiszter is. Az ülésen áttekintették a hazai biztonsági szolgálatok jelentéseit, majd döntés született arról, hogy megerősítik a magyar határok védelmét, és fokozott figyelmet fordítanak a balkáni migrációs útvonalon zajló történésekre.
Havasi Bertalan azt is közölte, hogy a miniszterelnök a nap folyamán levelet is írt Erdogannak, melyben kifejezte részvétét és együttérzését a török fegyveres erőket Szíriában ért támadás áldozatai kapcsán. „Biztosítom Önt, hogy Törökország NATO-szövetségesként és elkötelezett partnerként számíthat Magyarországra” – írta a török elnöknek Orbán Viktor.
Korábban Vlagyimir Putyin is tárgyalást folytatott Erdogannal, ott a felek abban egyeztek meg, a lehető leghamarabb személyesen találkoznak, hogy megvitassák a szíriai helyzetet. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője péntek este az Interfax hírügynökséggel már azt közölte, a két elnök jövő héten Moszkvában találkozhat egymással.
A török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága arról is beszámolt, hogy Erdogan és Trump is telefonon értekezett az Idlíbet érintő legutóbbi fejleményekről. A török államfő a beszélgetés során megerősítette eltökéltségét arra vonatkozóan, hogy országa hadserege "megtisztítja" Idlíbben a szíriai kormányerőktől azt a területet, amelyet a szocsi memorandum rögzített. A török és az amerikai vezető egyúttal abban állapodott meg, hogy késlekedés nélkül kiegészítő lépéseket kell tenni Idlíbben a humanitárius válság megelőzése érdekében - áll a közleményben. Erdogan és Trump emellett egyéb regionális kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról is egyeztetett.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közben pénteken a Szíriában kialakult helyzet miatt rendkívüli ülést tart – közölték diplomáciai források. A konzultációt Belgium, a Dominikai Köztársaság, az Egyesült Államok, Észtország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország kérte, miután csütörtökön 33 török katona elesett egy légitámadásban. Párizs egyébként felszólította Moszkvát és Damaszkuszt, hogy állítsák le az Idlíb tartományban folyó offenzívát, ahol a törökök meghaltak.
