Ha úgy alakul, engedi-e pártja Trump ellenében elindulni Bernie Sanderst? Alelnökként ringbe szállna Hillary Clinton? Ki akar vagyonadót és mennyire is balosak a demokrata elnökjelölt-aspiránsok? Sokan radikális balosként könyvelik el Sanderst, ám egyes vélemények szerint az elnöksége a külpolitika terén olyan lenne, mint egy újabb Trump-ciklus. Így állnak a demokraták a március 3-ai szuperkedd előtt.
Nagyon úgy fest, az Egyesült Államok következő elnöke egy hetvenes éveit taposó férfi lesz. A 73 éves republikánus Donald Trump novemberi kihívója ugyanis az első demokrata előválasztási eredmények, valamint a jelenlegi népszerűségi listák alapján három lehetséges jelölt közül Bernie Sanders (78), Michael Bloomberg (78) és Joe Biden (77) kerülhet ki. Ebbe a sémába egyedül Pete Buttigieg rondíthat bele a maga 38 esztendejével, míg a versenyben lévő női esélyesek közül Elizabeth Warren is immár 70, Amy Klobuchar pedig 59 éves.
2020-ban az amerikai demokrata előválasztási kampány ez időre történelmet ír, ugyanis az utolsó két alkalommal – 2008-ban és 2016-ban – február végére már csak két komolyan vehető jelölt maradt talpon. Tizenkét éve Barack Obamával Hillary Clinton mérte össze erejét, mivel John Edwards szenátor 2008. január 30-án kiszállt. Négy éve ugyancsak Clintonné maradt a végén, vele szemben pedig Sanders tört a jelöltségre. Velük Martin O’Malley marylandi kormányzó próbált lépést tartani, de 2016. február elsején ő is kiszállt.
Most azonban nyakunkon a március, és ugyan az előválasztási versenyfutást viszonylag későn, február elején kezdték meg, de még nem látszik, ki a két legerősebb demokrata aspiráns, aki Trump ellenfele lehet. Illetve pontosabban, ki lesz majd Sanders kihívója a párton belül. Ami a friss közvélemény-kutatásokat illeti, a március 3-ai szuperkedd előtt jó hír lehet Sanders számára, hogy mindenhol vezet: 29,3–27,5 százalék között áll a népszerűsége. Mögötte fej-fej mellett halad Joe Biden volt alelnök (17,2–15,4) és Michael Bloomberg milliárdos, New York volt polgármestere (15,3–16,3). Utánuk Warren (12,8–13,2) és Buttigieg (9,8–10,5) jön.
A szuperkedd – amikor 15 államban, köztük Kaliforniában és Texasban is voksolnak 1344 delegált szavazat sorsát eldöntve – így vízválasztó lehet. Eddig ugyanis Sanders 45, Buttigieg 25, Biden 15, Warren 8, míg Klobuchar 7 pontnál jár. Minél tovább többszereplős ugyanis a verseny a demokratáknál, sokan vélik úgy, hogy annál nagyobb lesz az esélye újrázni a jelenlegi elnöknek. Március 17-ig további 948 delegált szavazatot lehet megszerezni – a 3979-ből így addig 2447-et (ezekhez a nyári jelöltállítón további 771 szuperdelegált voks is jön majd) –, a jelöltséghez pedig elvileg 1990 delegált kell. Ha tehát március közepéig nem szűkül a kör, akkor minden egyes nappal nehezebb helyzetbe kerülnek a demokraták. (Honlapja szerint egyébként Buttigiegnek – hogy versenyben maradjon – a szuperkeddig további 13 millió dollárt kellene összekalapoznia a kampányra, amiből eddig csütörtök estig 6 millió gyűlt össze.)
A legizgalmasabb kérdés az amerikai sajtó szerint, ha úgy alakulnak a dolgok, vajon a demokraták „engedik-e” elindulni Trump ellenében a bevallottan demokratikus szocialista vermonti szenátort. A Medicare for all (Társadalombiztosítást mindenkinek) elnevezésű egészségügyi tervezetével, és egyéb szociális témáival évek óta kampányoló Sanders radikálisnak tűnő elképzeléseitől ugyanis még párttársai közül is többeknek feláll a szőr a hátán, mondván, minimum pénzügyileg kivitelezhetetlenek. Emiatt a pénzpiac sem repes a gondolattól, hogy Sanders beköltözne az Ovális irodába.
A Medicare for all – ahogy arról már 2018-ban írtunk – abban hozna újdonságot, hogy az eddig prémiumok és fizetéskiegészítések rendszerében működtetett egészségügyi hozzájárulást egyszerű adó formájában vonnák le a munkavállalóktól. Így annak a több tízmillió embernek is lehetősége lenne alapellátásra, aki erre most nem jogosult. Még a 2018-as félidős választások előtt egy jobbos agytrösztnél, a Mercatus Centernél számolták ki, hogy mindez (2022 és 2031 között) 32 644 milliárd dollárra rúgna. Csak összehasonlításképp: a teljes amerikai államadósság most mintegy 23 500 milliárdon, azaz a tavalyi GDP 110 százalékán áll.
32 644 milliárd dolláron vitázik Amerika | Magyar Hang
Egy elemzőcég kiszámolta a lehetetlent, azaz, hogy mennyibe kerülne Bernie Sanders Medicare for all egészségügyi terve. Így a félidős választások előtt újra az egészségügyről beszélnek az Egyesült Államokban.
Ám egyes számítások szerint ez a csillagászati összeg még mindig kevesebb lehet annál, mintha a jelenleg működő modellben kellene gondolkodni, és 2022–2031 között egy évtizedes távlatban 2054 milliárddal csökkennének az ez irányú kiadások. Sanders terve ugyan papíron jól mutat, de részleteiben nincs kidolgozva – érveltek még korábban saját pártján belül is.
Ettől függetlenül az elmúlt években a szociális ügyekben kifejtett aktivitása hozza a legtöbb támogatót Sandersnek. Ezt nyilván érzi a kampánystábja is, s most ezt továbbfejlesztve a fiatalok mellett úgy tűnik, a veterán szenátor a családok szavazataira is rámenne. A február 29-én esedékes dél-karolinai előválasztás előtt – ahogy arról a BBC is beszámolt – egy 1500 milliárd dolláros gyerekvédelmi programot vázolt fel. Ennek lényege, hogy vagyoni helyzetre való tekintet nélkül minden amerikai gyermek folyamatos és maga sszintű ellátásban részesülne 3 éves koráig, majd azt követően az iskolára felkészítéstől egészen a felnőttkorig. Sanders mindezt az ultragazdagok 0,1 százalékos vagyonadójából kívánná fedezné.
Az elképzelés nem új, a demokrata jelöltek közül Bidennek, Buttigiegnek és Warrennek is van hasonló ötlete, utóbbi pedig ugyancsak a leggazdagabbak vagyonadójából működtetné a rendszert.
Kifejezetten szórakoztató összeállítást készített a BBC arról, hogy vajon mennyire balosak a demokrata jelöltek. Adópolitikában Warren sarcolná meg leginkább a gazdagokat, de erre hajlik az egyébként milliárdos pénzember, Bloomberg is, ő 5 millió dollár feletti bevételekre 5 százalékos pluszadót vetne ki. Egészségügy tekintetében nem csoda, hogy Sanders számít az állami szerepvállalás leghangosabb szószólójának, őt követi Warren. Érdekes ugyanakkor, hogy a BBC szerint a konzervatív brit kormányfő, Boris Johnson még Sandersnél is állampártibb a kérdésben.
Migráció témájában Warren egyértelműen a nyitott határok híve, míg Biden középutas a kérdésben. Kereskedelmi szempontból Sanders a legprotekcionistább, míg Bloomberg inkább a szabadkereskedelmet támogatná. Ha pedig a környezetvédelmet nézzük, a New Green Deal klímavédelmi tervet szinte minden demokrata szignózta, de talán Bloomberg a legnagyobb patronáltja, ugyanis kampányának egyik kulcstémájával tette a kérdést, ezzel előzi például Bident (aki nem támogatja a cseppfolyós földgáz betiltását), de Bill Clinton – nagy környezetvédő hírében álló – volt alelnökét, Al Gore-t is.
És persze nem szabad megfeledkeznünk a Clinton-faktorról sem. Ugyan a volt külügyminiszter harmadjára nem vágott bele a kampányba – a demokrataközeli The Hill hírportál nyomán azonban hetek óta rebesgetik, hogy a volt first lady alelnökként feltűnhet a színen. Maga az érintett láthatóan nem zárkózott el az ötlettől. Ugyanakkor az már kiderült, amennyiben Bloomberg lenne a demokrata jelölt, az esetben Clintonné jelzete, semmiképp nem lenne a milliárdos társa.
Pedig leginkább egy Bloomberg–Clinton kettőst emlegetnek, mivel mindketten tagjai a New York-i elitnek, valamint mindkettejüknek volna elszámolni valója Trumppal. S miközben a legutóbbi demokrata elnökjelölt határozottan elzárkózni tűnik az ötlettől, addig Bloomberg nemrég épp Clinton egyik fő szövetségével, tanácsadójával, Capricia Marshall-lal erősítette meg a kampánystábját.
Óriási botránnyal indult az amerikai előválasztás | Magyar Hang
Egyelőre nem sikerült összeszámolni, hogy a demokrata elnökjelöltségre pályázó politikusok hány szavazatot szereztek az iowai előválasztáson.
A választási csatározásokhoz igazán most csatlakozó milliárdos üzletembernek el is kél a segítség. Hiába költött toronymagasan ő a legtöbbet – eddig mintegy 500 millió dollárt, 190 millióval többet, mint az összes kihívója együttvéve – a kampányra, sem a Twitter, sem a Facebook nem vevő a „reklámjaira”. Az előbbi felületnél manipuláció miatt 70 hozzá közeli fiókot függesztettek fel, míg az utóbbinál is bújtatott kampányolás miatt vizsgálnak hozzá köthető profilokat.
És, hogy az ág is tovább húzza, az elnökké választása esetén az általa alapított Bloomberg gazdasági hírügynökség eladását kilátásba helyező milliárdosra úgy tűnik, Sanders fanatikus rajongói is rászálltak: a minap ugyanis oligarcházós graffitikkel rongálták meg chicagói irodáját, a felfújt üzenetek – miként arról a republikánus közeli Fox News is beszámolt – Bloomberg kampánystábja szerint Sanders-rajongókra utalnak.
Carly Behm on Twitter
PHOTO: Graffiti spray-painted on Bloomberg campaign office in Edgewater, details from @lukewilusz and me for @Suntimes, https://t.co/IGtOH1uteN #Bloomberg #Chicago
Közben érdekes elemzés jelent meg arról, hogy egy Trump-Sanders párharc esetén bárki is győzne, külpolitikai szempontból ugyanaz a végeredménye lenne. Az egyébként keményen Trump ellenes The Atlantic magazin egyik szerzője, Uri Friedman szerint a két, látszatra a politikai spektrum két szélén elhelyezkedő politikus gyakorlatilag teljesen visszavenne az Amerika a világ csendőre szerepből.
Trump esetében már láttunk erre példát, lásd a most is zajló, tálibokkal folytatott megbeszélések az afganisztáni csapatkivonásról. Miközben Sanders kapcsán gyakran emlegetik a pacifizmust, érdemes megjegyezni, hogy Trumppal együtt ő is támogatta az amerikai részvételt a NATO 2011-es Líbiával szembeni katonai műveleteiben. Ugyan Sanders fegyverkezés helyett klímavédelemre költené a hadiügyi költségvetés jelentős részét, de olyan akciókat – mint Szerbia Koszovó miatti 1999-es bombázása, vagy az afgán intervenció 9/11 után – gond nélkül támogatott. Ugyan a nemrég likvidált iráni Szulejmáni tábornok elleni akció nem volt ínyére, mondván: „nem lehet csak úgy bárhova odamenni, és azt mondani, maga rossz ember, ezért likvidájuk!” – ám nem lennének ellenére a megfelelő katonai korlátozások mellett végrehajtott új, csapásmérő akciók az ellenség, terroristavezérek kiiktatására.
Mind Trump, mind Sanders megértette a most először szavazó poszt-afganisztáni generáció óhaját az örökös háborúk befejezésére. Franciaország volt amerikai nagykövete, Gérard Araudvolt szerint miközben az európai vezetők az elszigetelődési politikában hívő radikál balos politikusként gondolnak Sandersre, addig az igazság az, hogy egy eseteges Sanders-elnökség, külpolitikai téren egy újabb Trump-ciklus lenne, például a visszahúzódóbb amerikai NATO-szerepvállalás terén.
Magyarországnak is fájni fog Trump új terve | Magyar Hang
A szövetséges államok viseljék a náluk állomásozó amerikai csapatok költségeit, ezen felül pedig fizessenek további 50 százalékot azért a kiváltságért, hogy mindezt megtehetik – ezt szeretné elérni az amerikai elnök.
Az amerikai sajtónak közben érdemes lenne eldöntenie, ki lenne a jobb az oroszoknak. Mert hogy most úgy áll, a Kreml támogatja Trump újraválasztását, ugyanakkor akaratán kívül Sanders kampányát is megtolná – miként azt a részletek mellőzésével maga az érintett jelentette be, jelezve: nem kér Moszkva kéretlen segítségéből.
Egy fenékkel azonban két lovat nehéz megülni. Abban nincs semmi különös, hogy Vlagyimir Putyin 2016-ban inkább Trumpra tette le a voksát, mint arra a Hillary Clintonra, akinek férje az 1990-es években az orránál fogva vezette a jelcini Oroszországot.
Hogy most Sanders jelöltté emelésével az a cél, hogy – miként arról a USA Today beszámolója szerint Biden beszélt – ne vele kelljen megmérkőzni az elnöknek, nem tudni.
Hogy a zűr még nagyobb legyen, a The New York Times a hét elején arról cikkezett, hogy Putyin nagyon nem szeretné, ha Sandersből elnök lenne. Ahogy most írják, orosz részről a káosz a lényeg. De hogy Sanders lehet-e valaha demokrata jelölt, ehhez az előttünk álló szuperkeddnek is lesz egy-két szava.
Ennek a cikknek a rövidített, nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/9. számában jelent meg, 2020. február 28-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/9. számban? Itt megnézheti!
