A Boris Johnson vezette konzervatív kormány megpróbálhatja növelni befolyását lassan százéves brit közszolgálati műsorszolgáltató felett.
A BBC az 1922-es megalakítása óta az újságírói pártatlanság és függetlenség szinonimájává vált, és világszintű hírműsorai mellett kulturális alapvetésnek számító programok százait gyártotta le. Ugyan már korai évei óta voltak olyanok, akik részrehajlással vádolták a brit közszolgálati adót, az utóbbi pár évtizedben a hírközlés elfogultságát kifogásoló kritikák megsokszorozódtak.
E panaszok palettája lenyűgözően széles: rasszizmus, homofóbia, London-központúság, Amerika-ellenes riportok, katolikusokkal szembeni elfogultság, Izrael-ellenesség, muszlimpártolás, a lista szinte végtelenségig folytatható. Érdemes kiemelni, hogy a brit politikai paletta két legfőbb pártja, a Konzervatív Párt és a Munkáspárt, illetve a hozzájuk tartozó két intellektuális holdudvar is úgy tartja, hogy a közszolgálati média a másik oldalt preferálja.
Az uniós kilépésről döntő népszavazás tovább polarizálta a BBC-ről szóló közbeszédet, és egyre nagyobb teret nyertek azok a vélemények, amelyek korábban szélsőségesnek számítottak. A tavaly decemberben megtartott választás kampánya alatt egyre inkább elterjedt az a nézőpont, hogy valamit „kezdeni kell” a BBC-vel, sőt, a Politico magazin egyenesen azt írta, hogy a „a választásokon a BBC vesztett”.
A tavalyi kampány alatt a Jeremy Corbyn által vezetett Munkáspárt úgy érezte, a közmédia kifejezetten ellenségesen viszonyult párthoz. Andrew Gwynne, a kampány koordinátora úgy fogalmazott, hogy a BBC „negatívabban bánt és komolyabb vizsgálatnak vetette alá” a Munkáspárt vezetését, mint a Konzervatívokét. A baloldal különösen sérelmezte azt a malőrt, amely Andrew Neil híresen könyörtelen, félórás interjújával történt, amelyen minden miniszterelnök-jelölt részt vett az elmúlt évtizedekben. Jeremy Corbyn interjúja borzalmasan sikerült a kampány szempontjából, de azzal vigasztalhatták magukat, hogy Boris Johnson talán még jobban meg fogja magát égetni. A miniszterelnök azonban soha nem jelent meg a stúdióban, az interjú soha nem készült el, így a Munkáspárt a BBC-t vette elő.
Boris Johnson Churchill-életrajzából a brexitpárti, botrányhős miniszterelnököt is megismerhetjük | Magyar Hang
Nem túloz a brit kormányfő, amikor a sors feszítővasának nevezi Churchillt. Paradox módon azonban most Johnsonnak kellene felnőnie a nagy elődhöz, hogy végül ne ő legyen a végzet feszítővasa.
A Johnson vezette toryk is ismételten megkérdőjelezték a közmédia pártatlanságát. A BBC hivatalos panaszbejelentő rendszerén keresztül a választást megelőző két hétben beérkezett kifogásokat elemezve a brit baloldali The Guardian napilap arra jutott, hogy több ezerrel több konzervatív szimpatizáns élt a lehetőséggel, hogy kommentálja a közmédia munkáját. Mi több, a miniszterelnökkel készült egyik interjú annyi kritikát kapott – több mint 12 ezret –, hogy a panaszbejelentő honlapot is megváltoztatták, könnyebbé téve a reklamáció benyújtását. A konzervatív kormánnyal nyíltan szimpatizáló The Sun bulvárlap úgy fogalmazott, a közmédia „minden produktuma csöpög a BBC brexitellenes elfogultságától”.
A választást fölényesen megnyerő Konzervatív Pártban már korábban is pedzegették, hogy itt az ideje felülvizsgálni a brit közmédia finanszírozási mechanizmusát. A jelenlegi rendszer alapját az az előfizetés jelenti, amit 1923-ban vezettek be, és minden brit, aki a BBC-t szeretné nézni, évi 154 fontot (62 213 forintot) fizet. Jelenleg Nagy-Britanniában közel 26 millió háztartás fizet elő a közmédiára. Azokat, akik nem fizetnek elő, mégis élő adást néznek online, akár ezer fontra is megbüntethetik.
Ez a működési modell páratlan pénzügyi függetlenséget biztosított a BBC-nek, amely csatorna így soha nem volt ráutalva, hogy a mindenkori kormány kegyét keresse a víz felett maradáshoz. Amennyiben a Johnson-kormány sikerrel jár, és eltörli ezt a licencet, két legyet üthetnek egy csapásra: a lépés nem csak népszerű lehet bizonyos társadalmi osztályok között – lásd rezsicsökkentés –, nagyban növelné a kormány kontrollját is a közmédián.
A BBC finanszírozásának átalakítása mellett egyéb változások is elkerülhetetlennek tűnnek. Tony Hall, aki eddig vezette a BBC-t, januárban lemondott, és február 10- én ki is írták a pozícióra a pályázatot.
Az egyik lehetséges jelölt nem más, mint a hírhedt médiamogul, Rupert Murdoch lánya, Elisabeth. Amennyiben az amerikai republikánus közeli Fox Newst is birtokoló család a BBC-ben is vezető pozícióba kerülne, az angolszász világban kiemelkedő médiakontroll válna valósággá.
A brit közszolgálati adó helyzete csak egy példája az világban mindenhol erősödő küzdelemnek a média fölötti irányításért. A londoni kormány február 12-én jelentette be, hogy a médiát felügyelő szervezet, az Ofcom az interneten fellelhető tartalmakért is felelős lesz, ami azt jelenti, hogy az internetes tartalmak is egyre inkább a kormány hatáskörébe tartoznak majd. Ez tovább polarizálhatja a brexit miatt különösen megosztott szigetországi társadalmat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/8. számában jelent meg február 21-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/8. számban? Itt megnézheti!
