A vírus gyors terjedése, és az azt követő pánik összesen közel húszezer magyar diákot ért otthonától távol. Akadnak pozitív példák, de az egyetemek többsége esetlenül kommunikál a hallgatókkal. A távoktatás ugyanakkor minden külföldi egyetemen többé-kevésbé zökkenőmentesen működik.
A koronavírus terjedését megakadályozandó az elmúlt hetekben folyamatosan zárták le a határokat és így több ezer külföldön tanuló magyar diák találta magát oktatás nélkül, bizonytalanságban azzal kapcsolatban, hogy vajon időben haza tud-e érni, mielőtt Magyarország is teljesen magára csapja az ajtót.
A járvány miatt az egyetemi oktatásra vonatkozó válaszok országonként eltértek, és a súlyosságuk általában a vírus terjedésével párhuzamosan növekedett. A legkomolyabban érintett országok, Olaszország, Spanyolország, Görögország és Franciaország bezárták egyetemeiket, hasonlóan Németországhoz, Ausztriához, Dániához, Csehországhoz, Lengyelországhoz, Norvégiához és Írországhoz. A legtöbb helyen, Magyarországhoz hasonlóan, megpróbálkoznak azzal, hogy a teljes leállás helyett távoktatással kísérleteznek. Még az egyéb tekintetben viszonylag lassan lépő Egyesült Államokban is leállt a legtöbb felsőoktatási intézmény.
Néhány nagy európai egyetemi központ azonban nyitva tartja kapuit. A holland egyetemek az ország egyéb válaszlépéseihez hasonlóan nem igazodnak az általános európai mintához, és ott még zajlik az oktatás, bár a 100 fölötti előadásokat már online tartják. Hasonlóan ehhez, a brit egyetemek is nyitva tartanak addig, amíg valaki a tanárok és az oktatók közül nem produkál pozitív tesztet, míg Svájcban is saját maguk dönthetnek az egyetemek arról, hogy milyen formában folytatják az oktatást.
Hazaküldik az egyetemi kollégiumokból a magyar hallgatókat | Magyar Hang
Előre hozzák a tavaszi szünetet, utána távoktatás lesz, a hallgatók nem látogathatják az intézményeket. Közben szolidaritási akció indult.
Bár pontos számokkal nem rendelkezünk, az Engame Akadémia becslése szerint 2017-ben közel 13 ezer magyar diák járt külföldi egyetemekre, amely szám a tendenciákat figyelembe véve jelenleg közelebb lehet a 15 ezerhez. A három legnépszerűbb ország Ausztria, Németország, és az Egyesült Királyság, de Dánia, az Egyesült Államok és Hollandia is vonzó célpont a külföldön tanulni vágyóknak. Ehhez még érdemes hozzáadni azt a közel ötezer főt, akik az Erasmus program keretében a világ minden táján tölthetnek egy vagy több szemesztert. A vírus gyors terjedése, és az azt követő pánik tehát összesen közel húszezer magyar diákot ért otthonától távol, és leginkább az adott egyetemen múlott, hogy mennyi segítséget kaptak ebben a nehéz helyzetben.
A leginkább rizikós csoportnak talán azok az egyetemisták számítanak, akik nem a „tradicionálisan népszerű” országokban folytatták tanulmányaikat. Strenger Eszter, aki a Manchesteri Egyetem diákjaként éppen Szentpéterváron töltött egy félévet, elmesélte, hogy egy ideig még megnyugtatóbbnak tűnt az orosz helyzet, mint az angliai. „A legtöbb külföldi diák még teljesen a maradásra rendezkedett be, amikor elkezdtek érkezni a hírek, hogy Nagy-Britannia és Oroszország is sorra hozza a határokkal kapcsolatos intézkedéseket, a Sheffieldi Egyetem hazarendelte a diákjait, Manchester pedig erősen javasolta a hazatérést. Én minél előbb haza akartam jönni, mielőtt lezárják a magyar határokat. Végül a 31 szaktársamból csak ketten maradtak, de ők azt kockáztatják, hogy az oroszoknál ragadnak.”
Pálfalvi Noémi, aki Kínában tanult, éppen Tibetbe utazott egy barátnőjével, amikor a szituáció igazán komolyra fordult. „Bár a külföldi diákokra külön vigyáztak, a kollégium kommunikációja nem volt túl átlátható. Naponta változott, hogy érdemes-e egyáltalán maradnom, lesznek-e óráim, vagy kimehetek-e a kollégiumi szobámból. A legtöbb csomagom még mindig Kínában van, van egy csoporttársam, akinek a laptopját is bezárták a karanténba, szóval most számítógép nélkül kéne valahogy távoktatást kapnia.”
A leggyakrabban két félévből álló szakokon a második szemeszter kellős közepén jutott el odáig a világjárvány helyzete, hogy a tanítás felfüggesztése lehetőséggé vált. Azonban az oktatási rendszerek nehezen birkóztak meg a gyorsan változó helyzettel, és lassan kommunikálták a kormányok által gyakran egyik napról a másikra bevezetett előírásokat. Szegedi Márk, a Manchesteri Egyetem történelem és politológia-szakos diákja lapunknak elmondta, hogy bár az intézmény napi szinten tájékoztatta a diákokat, ezek az üzenetek gyakran nem tartalmaztak konkrétumokat.
Koronavírus: majdnem félmilliónál jár az ismert fertőzöttek száma | Magyar Hang
21 306-an vesztették életüket eddig a járványban és 114 858-an gyógyultak meg világszerte.
„Először a 100 fő feletti órákat szüntették be, de közben a kisebb csoportokban tartott szemináriumokat megtartották, és a kampusz épületei is nyitva tartottak. Később kaptunk egy e-mailt, hogy március 16-tól online lesz az összes óra, és hogy a vizsgákkal is komoly változások lesznek, de erről a részleteket még nem tudjuk.” Hozzátette, hogy ez a bizonytalanság a vizsgák közeledtével egyre károsabb lesz. „Tanulok, persze, hogy tanulok, csak úgy, hogy nem tudja az ember, hogy online vizsga lesz, vagy beadandó, illetve, hogy mikor, mi és hogyan történik, nem túl egyszerű.” Stummer Máté, aki szintén Manchesterben másodéves hallgató, elmondta, hogy mivel Angliában az alapfokú diploma végső jegyébe az első év még nem számít, ezért a feljebb járókat még komolyabban érinti a káosz.
Azonban pozitív példák is akadnak. Az Oxfordi Egyetem magyar tanulói közül többen is arról számoltak be, hogy minden segítséget megkaptak ebben a nehéz helyzetben. Míg az informatikát tanuló diákoknak megengedték, hogy hazavigyék az egyetemen használt asztali számítógépet és monitort is, így lényegében csak a személyes találkozókat kellett „feladni”, más esetekben a kollégiumok ajánlották fel, hogy a határlezárások miatt esetleg Angliában ragadt külföldi diákoknak a szünetre is találnak szállást. Iván Ágoston, aki közgazdaságtan hallgató, elmondta, hogy a kollégium könyvtárából igényelhető könyveket akár külföldre is lehet igényelni, illetve az előadások felvett verzióját, amit eddig a trimeszter végén tettek közzé, azt most azonnal elérhetővé teszik. Sőt, az egyetemhez tartozó katolikus káptalanház nem csak rendszeresen közvetít miséket online, de akár még Skype-on is elérhetőek a hívőknek.
A távoktatás minden külföldi egyetemen többé-kevésbé zökkenőmentesen működik. A legtöbb brit egyetem már korábban is biztosított lehetőségeket diákoknak arra, hogy online visszanézhessék a legtöbb előadást, ezek a felvételek most elérhetőek, akár évekre visszamenőleg is. Az olvasmányokhoz való hozzáférés szintén minimálisan változott meg, és ahogy láthattuk, az egyetemek keményen dolgoznak azon, hogy a csak manuális formátumban megszerezhető könyvek is valamilyen úton-módon eljussanak a diákok kezébe. Ahogy más esetekben is, itt is a végzősöket érinti legérzékenyebben a változás, mivel sokan, akik a szakdolgozaton dolgoznak, aggódnak, hogy a személyes konzultáció hiánya mennyiben fogja befolyásolni a disszertáció minőségét. Ezekben az esetekben azonban rugalmasságra lehet számítani az egyetemek részéről.
A külföldre járó magyar egyetemisták tapasztalatait látva nem lehet egységesen azt mondani, hogy „bezzeg a külföldi egyetemek”, de azt sem, hogy „ott is ugyanilyen nehéz, rossz”. A valóság szokás szerint sokrétű és a leegyszerűsítő kettősségeknek ellenálló.
