Egy olasz onkológus, aki háztól házig jár, hogy megállítsa a vírust

Egy olasz onkológus, aki háztól házig jár, hogy megállítsa a vírust

Luigi Cavanna (Forrás: Azienda Usl di Piacenza/Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Luigi Cavanna, Piacenza járás onkológiájának vezetője, házról házra jár, hogy a betegség tüneteit kezelje, még mielőtt a páciensek állapota súlyosabbra fordulna. Az eredmények olyan ígéretesek, hogy 30 orvosból álló munkacsoport kezd dolgozni – adta hírül az olasz Vanity Fair című lap internetoldalán.

Ketten kezdték, Luigi Cavanna, a piacenzai kórház onkológiájának főorvosa és főápolója, Gabriele Cremona, amolyan önkéntes kezdeményezésként. Pulzus-oximéterrel, hordozható ultrahanggal, és egy zacskó gyógyszerrel járják körbe a házakat, hogy megpróbálják idejekorán kiszűrni a koronavírusos eseteket és azonnal megkezdjék a kezelést, megakadályozva, hogy a betegek állapota súlyosbodjon és kórházban végezzék. Két hét alatt, megállás nélkül, szombaton és vasárnap is dolgozva, több mint hatvan beteget vizsgáltak meg és csak négynek lett szüksége később kórházi kezelésre.

– Ami Piacenzában történt, felborította a város életét, és néhány nap alatt Covid19-es esetekkel lepte el az egész kórházat – mondta az orvos. – Ahogy néztem a sürgősségire érkező betegek kórtörténetét, akár hatvanat is egy éjszaka, egyértelművé vált számomra, hogy a kór lefolyása mindig azonos: 15 napos láz, köhögés, majd légzési nehézségek. Mire a kórházba jutnak, az állapotuk már nagyon súlyos. Mi már az első napokban elkezdtünk házról házra járni, hogy megpróbáljuk megjósolni a vírus fejlődését. Az elején elsősorban a rákos betegeket mértük fel, majd bővítettük a kutatási kört – mesélte. Cavanna tapasztalatai szerint a betegség gyors azonosítása, de mindenekelőtt az antivirális kezelés megkezdése változtathatja meg a betegség kimenetelét.

– Egy dolog az agyvérzés meg a szívroham, ami figyelmeztetés nélkül jön – magyarázta az orvos, hozzátéve, hogy más dolog a vírus, ami több időt ad nekünk, de ha várunk, amíg a beteg kórházba kerül, már lehet, hogy késő. – Emlékszem egy drámai éjszakára, amikor a piacenzai kórház váróterme teljesen tele volt és mentőautók sorakoztak az új betegek kirakására várva, ott értettem meg, hogy valami nem működik – emlékezett vissza az orvos.

Koronavírus: majdnem félmilliónál jár az ismert fertőzöttek száma | Magyar Hang

21 306-an vesztették életüket a járványban eddig és 114 858-an gyógyultak meg világszerte.

Az otthon ápolt betegek nagy részét tesztelni sem tesztelték, de nem ez a lényeg. – Vannak tesztjeink, és szükség esetén használhatjuk is, de amikor a klinikai kép egyértelmű és félreérthetetlen: láz, száraz köhögés, ízületi fájdalom és légzési nehézség, nincs is szükség rá. Megtakaríthatjuk azt a tesztet, és majd később használjuk fel a gyógyulás értékelésére. A legfontosabb az, hogy korán el kell kezdeni az antivirális gyógyszerek adagolását, amivel meg tudjuk akadályozni, hogy a beteg állapota romoljon, és ami akkor igazán hatásos, ha korán elkezdik szedni. Hidroxiklorokint és Resolstát használunk. Ez a vírus új, kezdetben felkészületlenül ért minket: tényleg azt hittük, hogy ez egy csúnya influenza, de nem így van. Sok betegnek van hosszú napokig magas láza speciális kezelés nélkül és ez az állapotuk drámai romlásához vezethet. Ez egy alattomos betegség, amely nemcsak az időseket, hanem az egészséges fiatalokat is érinti. Nem szabad várni, mert a késlekedés megváltoztathatja a dolgok kimenetét. A beteg állapota nagyon gyorsan romolhat – mondta.

A professzor azt is elmagyarázta, hogy az esetek körülbelül 80 százalékában vírusellenes szereket adnak: „Nem csak azokkal foglalkozunk, akiknek nagyon enyhe tünetei vannak és akiknél a tüdő nem érintett, ezt a vizsgálat során az ultrahanggal fel tudjuk mérni. Annyit beszélünk mindig a megelőzés fontosságáról az orvostudományban, hogy még azelőtt meg kell találni a beteget, mielőtt megbetegedne, hát ez most pont az a helyzet, amiben így kell tennünk.”

De miért nem alkalmazzák országos szinten is ezt a beavatkozási modellt, ha ennyire eredményes? „A tartomány már mérlegeli, hogy kövesse Piacenza járás példáját” – mondja, hozzátéve, hogy „a járvány olyan sebességgel sújtott le ránk, hogy elsodort minket és nem adott időt arra, hogy megszervezzük magunkat, de most elkezdtünk a prioritásokra koncentrálni.”

Doktor Cavanna is fél, de ez nem állítja meg: „A második világháború utáni korszak legdrámaibb eseményét éljük. Kimenni az utcára és keresni a vírust olyan, mint kimenni a frontra: mész, mert menned kell, ez a kötelességed, megpróbálsz biztonságosan dolgozni, de tudod, hogy a kockázat nagy. Láttam sok kollégát megbetegedni, de annyi szeretetet kapunk az emberektől, akiket gyógyítunk. Az onkológusi gyakorlat része, hogy törődjön a betegek szükségleteivel. Amikor felismerjük, hogy mik azok, hogy is bírnánk nem törődni velük?”

Így hát március 24. keddtől az orvos újra a lövészárokban van, de immár 28 új társával együtt: napi 12 órában reggel 8-tól este 8-ig, a hét hét napján, hogy megállítsák ezt a szörnyű és láthatatlan ellenséget, mielőtt elpusztítana még több életet, családot, az egész társadalmat és az ország gazdaságát.

(A cikket fordította: Szilágyi Mónika)