Bekövetkezett az, amit már régóta sejteni lehetett: a nacionalista Önrendelkezésből (Vetevendosje) és a Koszovói Demokrata Szövetségből (LDK) álló koszovói koalíciós kormányon belül feszülő ellentétek végül szakításhoz vezettek.
Hogy nem lesz egyszerű a közös kormányzás, arra már a több hónapos koalíciós tárgyalásokból is lehetett következtetni, olyannyira, hogy sokszor a kormányalakítási procedúra már-már bohózatba fulladt. Így többször előfordult, hogy Hashim Thaci koszovói elnök hiába várta az irodájában Albin Kurtit, az októberi választások győztesét, hogy megbízza a kormányalakítással, az ultranacionalista politikus nem jelent meg, mert nem sikerült meggyőznie az LDK-t a közös kormányzásról. Majd miután ez mégis sikerült, súlyos személyi ellentétek következtek, mert az Önrendelkezés megszegte a megállapodást a koszovói parlament házelnökének személyéről.
De a közös kormányzás sem volt egyszerűbb. Miután Kurti továbbra is fenn akarta tartani a szerbiai és bosznia-hercegovinai árukra kirótt büntetővámokat, az Egyesült Államok többször jelezte, hogy csak akkor támogatja a továbbiakban az országot, ha megszüntetik ezt a rendelkezést. Miután már az amerikai hadsereg kivonása is felmerült, az LDK bedobta a bizalmatlansági indítvány ötletét, ami miatt Kurti mégis meggondolta magát és feloldotta a büntetővámokat.
A koszovói miniszterelnöknek azonban nem csak koalíciós partnerével gyűlt meg a baja: miután a kormány a napi két időszakra szóló kijárási tilalom mellett döntött, az államfő jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, mert ehhez parlamenti felhatalmazásra lett volna szükség. Emellett Kurti nemzetközi pozíciója sem volt éppen erős: mivel a politikus Nagy-Albánia első számú szószólója, sokszor még az albán miniszterelnöknek is gyors volt az a tempó, amit a koszovói kormányfő diktált volna.
Végül a koronavírus-járvány pecsételte meg végleg a kormány sorsát, mert a fertőzés komoly repedéseket okozott a koalíciós partnerek között. Albin Kurti ugyanis menesztette a belügyminiszterét, mert nem tudtak egyetértésre jutni arról, hogyan kellene kezelni a járványt. A koalíciós megállapodás értelmében viszont a miniszterelnök csak azt követően hozhat döntéseket a kormány tagjairól, hogy egyeztetett a partnerével, ez pedig nem történt meg. Végül az LDK beterjesztette a bizalmatlansági indítványt, amelyet a 120 tagú törvényhozás 82 képviselője támogatott. Ezzel megbukott a koszovói kormány.
