2016. március 22., Brüsszel – A belga fővárosban szótlan, egymást gyanakvóan méregető emberek, tisztes távolságban és sietve közlekednek. Az utcák üresek, a parkok kihaltak, az országban válságstáb működik.
2020. március 22., Brüsszel – A belga fővárosban szótlan, egymást gyanakvóan méregető emberek, tisztes távolságban és sietve közlekednek. Az utcák üresek, a parkok kihaltak, az országban válságstáb működik.
Ugyanaz a város, ugyanazok az emberek. Az első kép a négy évvel ezelőtti terrortámadás napját idézi, a második pedig természetesen a koronavírus-járvány miatti hangulatot. Utóbbit talán az szemlélteti a legjobban, hogy az előbbiről alig-alig esett szó Belgiumban az évfordulón, a járvány mindent felülír, még az egyébként oly fontos és évente menetrend szerint érkező emlékezést is. Most nem voltak koszorúzások, beszédek, egy perces néma tiszteletadások, nem szólaltak meg a túlélők és az áldozatok hozzátartozói.
2016. március 22-én három robbantásos merénylet történt Brüsszelben: kettő a nemzetközi repülőtéren, egy pedig az egyik metróállomáson, az uniós negyedben. Mindhárom robbantást öngyilkos merénylők hajtották végre, a felelősséget az Iszlám Állam vállalta magára. Összesen 32 áldozata volt a támadásoknak, és meghalt a három terrorista is.
A metróban történt robbanás után, de arról még mit sem tudva, én is azon a környéken voltam, körülbelül kétszáz méterre Maalbeek metróállomásról. Autóban ültem, egy lámpás kereszteződésnél, amikor a föld alól, a szellőzőkből kékes-lilás füst kezdett gomolyogni. Bejött az autóba, derékig ért már. Ezzel párhuzamosan rémült emberek rohantak az utcán, láthatóan menekültek és ez aztán átragadt másokra is. Olyan pánik volt, amit sokan soha nem élnek át, de aki megtapasztalja, az nem felejti.
Egy egységes nemzetállamban gondolkodva nagyon nehezen érthetők meg a belga mindennapok, ahol területi, nyelvi, kulturális autonómiák sokasága rendeződik jól-rosszul össze. Mindenesetre a terrortámadás utáni hónapok, évek jó alkalmat kínáltak a meghatározó belga politikai erőknek arra, hogy átgondolják, hová akarják vinni az országukat, miközben kívülről ugyanez az állam, de elsősorban Brüsszel és még inkább Molenbeek kerület rendre megkapta, hogy a terroristák fészke, a kiismerhetetlen közigazgatásnak köszönhető, hogy az Iszlám Állam követői el tudtak tűnni a nagyvárosban. Ebben sok igazság is van, meg sok ezekhez kötődő részigazság, amelyek aztán bődületes hazugságokba csaptak át. Amikor arról hallunk, hogy Nyugat-Európa már behódolt az iszlámnak, akkor nem árt tudni, hogy Belgium muszlim népessége 6-7 százalék körül van, ugyanakkor Brüsszelben van olyan kerület, amelyben több mint 50 százalék. Nem, nem Molenbeek ez, hanem a legkisebb kerület, Saint-Josse-ten-Noode, amelynek temetőjében nyugszik Kossuth Lajos édesanyja. Ha ragaszkodunk a kategóriákhoz, ebben a kerületben a muszlimok túlnyomó többsége török, akik Erdogan elnök lelkes hívei – vagyis az Iszlám Állam ellenségei. De ez csak egy összetevője annak a bonyolult képnek, amelynek ismerete nélkül az ítéletalkotás pusztán politikai célokat szolgál, feltéve, ha van olyan politika, amelynek célja a hangulatkeltés. Tudom, van.
Mindezt azért engedtem ilyen bő lére, mert ebben a bonyolult helyzetben a belga állam elképesztő energiákat fordított arra, hogy megtisztítsa a várost a terrorizmus követőitől. Nagyon sok embert letartóztattak (akik jórészt egyébként sima köztörvényes bűnözők, de szimpatizáltak a terrorizmussal), mecseteket zártak be, imámokat utasítottak ki, szigorították a letelepedés szabályait és ellenőrizték a lakhatás jogcímét azokon a részeken, ahol különösen népszerű volt a radikális iszlám tanítása. Négy év távlatából kijelenthetjük, nagy kár, hogy mindehhez arra volt szükség, hogy 2016-ban három robbantásban ártatlan emberek (közöttük muszlimok is) meghaljanak. Éppen ezért soha nem szabad elfelejtenünk 2016. márciusának 22. napját.
A brüsszeli terrortámadásokban 32 civil veszítette életét. A koronavírus-járványban a legtöbb áldozatot követelő napon (március 20-án) harmincan hunytak el. És nem tudjuk, hogy lesz-e ennél is rosszabb nap.
