A finn miniszterelnök elismerte tévedését, az iskola- és jóléti rendszerükben bízik

A finn miniszterelnök elismerte tévedését, az iskola- és jóléti rendszerükben bízik

Sanna Marin újonnan megválasztott finn miniszterelnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek Helsinkiben 2019. december 10-én (Fotó: MTI/EPA/COMPIC/Kimmo Brandt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Miközben dúl a világjárvány, ezen a héten nem csupán a magyarok, de a finnek is országuk vezetője révén kerültek be a világsajtóba. Persze nem ugyanazon okból. Az egyik országos finn lap, az Iltasanomat nemzeti büszkeség tárgyává tette, hogy a Vogue magazin brit kiadásának Instagram oldalán Sanna Marin több lájkot kapott, mint a utolsó királyi kötelezettségei egyikében néhány héttel ezelőtt eljáró Meghan hercegnő és férje Harry herceg.

A 34 éves miniszterelnök, Sanna Marin decemberben került kormányra, ezzel az osztrák Sebastian Kurz mögött a világ második legfiatalabb vezetője lett. Alig néhány hónappal hivatalba lépése után azonban máris olyan feladat vár rá és rajta kívül még négy másik fiatal politikusnőt is felvonultató kormányára, hogy ne pusztán a környezetvédelmen és progresszív feminizmuson alapuló jövőt vázoljon fel, de az utóbbi évtizedek legnagyobb krízisén vezesse át az országot.

A koronavírus megosztotta Skandináviát: míg Svédország azzal kísérletezik, hogy szelíd ajánlások mellett fenntartják az élet szokott kereteit, Finnország, Norvégia és Dánia korlátozásokat vezetett be. Magyar olvasó számára szokatlan szófordulat is megjelent a finn sajtóban annak kapcsán, hogy eleinte hanyagul végezték a Helsinki-Vantaa repülőtérre érkezők ellenőrzését: „a miniszterelnök elismerte tévedését”, és március 19-e óta Finnország is lezárta határait. Mindenesetre a koronavírusból az osztrák járványgócból, Ischgl-ből is jutott Finnországnak a februárban ott síelő finn turisták révén.

A szombat reggeli hírek szerint a megbetegedések száma 1882, mindeddig 20 koronavírus-fertőzés következtében elhunytat tartanak nyilván az öt és fél milliós országban. A legtöbb esetet Helsinkiben és környékén, Uusimaa tartományban regisztrálták, ezért a fővárost körülvevő déli régiót elkülönítették az ország többi részétől 30 ellenőrzőpontot állítva fel, amelyeken csak munkába járás vagy más halaszthatatlan okból lehet áthaladni. A szigorú rendelkezés oka részben a járványveszély felerősödésének idején a fővárosból kiáramló finnek tömege, akik Lappföldre vették útjukat síelés céljából vagy hétvégi házaikba igyekeztek – ezzel hasonlóképpen felgerjesztve a kevésbé fertőzött vidéki régiókban élők haragját, mint más országokban.

A Helsingin Sanomat a szokáshoz képest 60 százalékos forgalomesést regisztrált ezeken az ellenőrzőpontokon a hét végére. A hivatalos finn egészségügyi felügyelet (Terveyden ja hyvinvoinnin laitos, THL) úgy becsüli, hogy Finnországban április második hetében éri el a járvány a csúcspontját.

Az elbocsátások és szabadságolások miatt a munkanélküliek száma március végéig 90 000 fővel növekedett, ennyien jelentkeztek munkanélküli segélyért, a vállalkozások ott is a fennmaradásért küzdenek. A finnek ugyanolyan válságtól rettegnek, amely a 90-es években nehezedett az országra, és amelyből hosszú évekig tartott kilábalniuk. A kormány 15 milliárd eurós „koronacsomaggal” igyekszik egyenesben tartani jelenleg Finnországot, ami sok tekintetben afféle bezzeg-országként szerepelt a legutóbbi években a világpolitikában.

Ennek kapcsán az elmúlt hetek egyik sajtótájékoztatóján arról kérdezték Sanna Marint, hogy a jelen körülmények között hogyan maradhat Finnország a világ harmadik legboldogabb országa. A kérdésre a miniszterelnök azt válaszolta, hogy a finn iskola- és jóléti rendszer lehet a túlélés záloga, és még valami. „A finn szívósság (sisu) visz majd át minket ezen” – ígérte.