Nagyon alapos vizsgálatot folytatunk e szörnyű helyzet kialakulásáról – fogalmazott múlt szerdai washingtoni sajtótájékoztatóján Donald Trump a koronavírus-járvány kapcsán. Az amerikai elnök azt követően állt a nyilvánosság elé, hogy leállította az ENSZ egészségügyi világszervezetének nyújtott nagyjából félmilliárd dolláros támogatást. – Mélyen aggódunk, vajon az Egyesült Államok nagylelkűségét a lehető legjobban kamatoztatták-e a WHO-nál – fogalmazott Trump arra utalva, hogy a szervezet Kína befolyása miatt kozmetikázta a számokat, és intézkedéseivel az ázsiai országnak kedvezett.
A WHO-t és Kínát már eddig is számos kritika érte a járvány kezelésével kapcsolatban, az elmúlt napokban azonban egyre több helyről és egyre hevesebben követelik az eset tisztázását. Immár valós igényként jelenik meg a korábban még az összeesküvés-elméletekhez sorolt laboratóriumi eredet kivizsgálása is. Vagyis, hogy a vírus nem a vuhani állatpiacról, hanem a város kórokozókat vizsgáló intézményéből indult el pusztító útjára. Kína tagadja a híresztelést, a WHO pedig igyekszik bebizonyítani, hogy mindent megtett a járvány megfékezéséért.
Ahogy arról beszámoltunk, az amerikai AP hírügynökség kínai hatósági dokumentumokra hivatkozva arról írt, hogy bár a szakemberek már január 14-én is pontosan tisztában voltak azzal, hogy az új koronavírus emberről emberre terjed, erről nem értesítették a lakosságot, és nem vezettek be korlátozó intézkedéseket, csak hat nappal később. A WHO pedig egy nappal később, január 15-én a Twitteren jelentette be, nincs rá bizonyíték, hogy a vírust egyik ember átadhatná a másiknak.
Kína hat napig titkolhatta a járványt, de Donald Trump szerint minden ország hazudik az áldozatokról | Magyar Hang
A szakértők szerint a kínai hatóságok pontosan tudták, mi zajlik az országban, és ha időben lépnek, elkerülhető lett volna a világjárvány.
Az AP cikke hangsúlyozta, a szakértők szerint a járvány a halogatás, a titkolózás és a bürokratikus rendszer miatt szabadulhatott el, a lokális probléma a hat napos késlekedés miatt vált globálissá. Ha Kína időben lép, és nem csak azt követően vezetik be a szigorításokat, hogy az ország határain túl – Thaiföldön – is megjelent a fertőzés, akkor a szakértők szerint kétharmadával sikerült volna csökkenteni a fertőzöttek számát, és nagy eséllyel elkerülhető lett volna a világjárvány.
Mint a fenti Twitter-üzenetből is kiderült, nemcsak Kína, de a WHO is léphetett volna előbb. Akár már decemberben elkezdhették volna a felkészülést, erre hivatkoznak legalábbis a tajvani hatóságok, állításuk szerint ugyanis már 2019 végén figyelmeztették a világszervezetet, hogy Kínában egy új vírus ütötte fel a fejét, amely emberről emberre is terjed, és nagy eséllyel komoly járvány alakulhat ki. A WHO azonban a Kínával való kapcsolatát féltve figyelmen kívül hagyta a kommunista rezsim által függetlenként el nem ismert szigetország üzenetét.
Tajvan a korábbi járványügyi tapasztalatait felhasználva az első pillanattól kezdve agresszíven lépett fel a vírus ellen, és a széles körű tesztelés, valamint a szigorú karanténszabályok miatt a szigeten sikerült megállítani a kórokozó terjedését. Múlt hét végéig nem egészen 400 megbetegedést regisztráltak, és hatan haltak bele a fertőzésbe a 24 milliós országban. Erőfeszítéseiket immár a WHO is elismerte, sőt, tajvani szakembereket is meghívott a nemzetközi együttműködési hálózatba. Árnyalja a képet, hogy Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO elnöke továbbra sem reagál a tajvani információkra, és bár több kollégája is szorgalmazta már a szigetország felvételét a világszervezetbe, az elnök hajthatatlan a kérdésben. Gebrejeszusz követendő példaként mindvégig Kínára hivatkozott, és álláspontján, mely szerint Peking kiváló munkát végez a járvány kezelésében máig nem változtatott.
Nem biztos, hogy a halpiacról szabadult el a koronavírus | Magyar Hang
A lapunknak nyilatkozó Richard Ebright mikrobiológus szerint a vírus génszerkezete és tulajdonságai nem utalnak arra, hogy mesterségesen előállított vírusról lenne szó.
Bár Kína a járvány által sújtott országok segítségére sietett, a tonnaszám küldött, és gyakran megkérdőjelezhető minőségű védőfelszerelések úgy tűnik, nem feledtethetik a fertőzés elszabadulásának körülményeit. Hétfőn Ausztrália is beállt az Egyesült Államok mögé, és immár ott is nyílt vizsgálatot követelnek, hogy fény derüljön a járvány eredetére, és hogy pontos képet lehessen alkotni arról, az ázsiai ország milyen intézkedésekkel igyekezett megakadályozni a világjárványt.
Marise Payne ausztrál külügyminiszter kételyeket fogalmazott meg a kínai hatóságok által szolgáltatott információkkal kapcsolatban. – Független nemzetközi vizsgálatra van szükség, Ausztrália ragaszkodik ehhez – hangsúlyozta a külügyminiszter. Hozzátette, a WHO eddigi szerepe miatt nem lenne szerencsés, ha a világszervezet végezné el a vizsgálatot.
Korábban Emmanuel Macron francia elnök is arról beszélt, hogy naivitás lenne azt gondolni, hogy Kína jobban kezelte a járványt, mint a nyugati országok. – Sok dolog van, amit mégmindig nem látunk tisztán – fogalmazott Macron. Hétfőn egy sajtótájékoztatón Angela Merkel német kancellár is az átláthatóságot emlegette a járvány kapcsán. Mint fogalmazott, Kína minél nyíltabb és őszintébb, annál jobb lesz mindenkinek a világon, hiszen tanulhatunk az esetből.
Bár korábban egyszerű összeesküvés-elméletként kezelték, egyre többször merül fel a gyanú, hogy a vírus nem az állatpiacról, hanem egy vuhani laboratóriumból szabadult el. Ez a lehetőség immár a kormányzati kommunikáció része, Donald Trump fent idézett sajtótájékoztatóján is elhangzott kérdésként. Kutatók ugyan korábban bizonyították, hogy a kórokozó természetesen alakult ki, ám ez nem jelenti azt, hogy nem kerülhetett ki egy laborból, ahol éppen vizsgálták. Finoman szólva sem cáfolja az elméletet, hogy a járvány epicentrumától néhány kilométerre található Vuhani Víruskutató Intézetben számos hasonló kórokozót vizsgálnak.
A tajvani csoda: így is lehet harcolni a koronavírus ellen | Magyar Hang
Amint felismerték, hogy Kína nagy bajban van, azonnal elrendelték a tesztelést a kórházakban. Minden fertőzött minden kapcsolatát felderítik, és nem titkolóznak.
The Washington Post múlt kedden arról írt, hogy az amerikai külügyminisztérium 2018-ban diplomáciai csatornákon figyelmeztette Pekinget a vuhani laboratórium biztonságosságának és menedzsmentjének hiányosságaira. A jelentés éppen a SARS-hoz hasonló légúti megbetegedéssel járó járvány lehetőségére hívta fel a figyelmet. A lap ennek ellenére, a tudóstársadalom többségének azon álláspontja mellett tette le a voksát, hogy az új típusú koronavírus fertőzött állatokról terjedt el. Mindazonáltal idézett egy szakértőt, aki annak sem zárta ki a lehetőségét, hogy a vírus laboratóriumból szabadult ki.
A vuhani labor vezetői azonban minden vádat visszautasítottak. – Biztos, hogy nem tőlünk szabadult ki a vírus – fogalmazott Jüan Cse-ming, az intézet egyik igazgatója az állami televízió angol nyelvű kiadásának. Hangsúlyozta, néhány médium szándékosan félre akarja vezetni az embereket a hamis állításokkal.
A Kínát ért nemzetközi kritikák közül magasan kiemelkedik egy német bulvárlap felszólítása. A Bild 149 milliárd eurót követel az ázsiai országtól, mivel véleményük szerint ekkora veszteség érte Németországot márciusban és áprilisban a járvány miatt. A kínai hatóságok felháborodtak a követelésen, de Berlin sietett leszögezni, nem a német kormány, csupán egy független lap állította ki a számlát.
Harminckét vírusminta teljes genetikai analízisét végezték el pécsi kutatók | Magyar Hang
A magyar kutatócsoport szerint az elemzett mintákból, sem a világban terjedő többiből nem látják azt, hogy többféle koronavírus terjedne Magyarországon.
