Meglehetősen egyszerű megoldást választottak a tagállamok: miután a járvány utáni újjáépítésre vonatkozóan nagyon messze álltak egymástól az álláspontok, megbízták az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét javaslatokat. Kérdés, hogy ez a felhatalmazás mire lesz elegendő, mindenesetre az idő változatlanul nagyon sürget.
A tagállamok egy része – Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Görögország és Portugália – azt szerette volna, hogy ha egy hatalmas mentőcsomag állna rendelkezésre, egy új európai Marshall-terv, amelyből újjá lehet majd építeni a gazdaságokat. Erről hallani sem akarnak a gazdagabb országok – Ausztria, Svédország, Hollandia, Finnország -, ők inkább azt szeretnék, ha kedvezményes kölcsönhöz jutnának a bajba került gazdaságok.
Ezeket a kölcsönöket a pénzpiacokról az Európai Unió venné fel, amely a legkedvezőbb adósi besorolásban van, s ezeket adná tovább a tagállamoknak. Az uniós vezetők – egyébként a várakozásoknál rövidebb – videokonferenciája után Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kevés konkrétumról számolt be. Elmondta, hogy a tagállamok meghatározták a négy kulcsfontosságú cselekvési területet, ezek: a teljesen működőképes egységes piac, példátlan erőfeszítések a befektetések növelésére, az EU globális fellépése és a működőképes irányítási rendszer. Az is megfogalmazódott, hogy az EU-nak növelnie kell az autonómiáját, és biztosítani kell, hogy az alapvető termékek Európában legyenek előállíthatók.
Az egyetlen kézzel fogható tétel az, hogy két héttel ezelőtt a tagállami pénzügyminiszterek megegyeztek egy különböző hitelkonstrukciókból álló, 540 milliárd eurós gyorssegélyben, ezt most a tagállamok jóváhagyták azzal, hogy június 1-jéig működőképessé kell tenni ezt a rendszert.
Abban is megegyeztek, hogy az EU létrehoz a járvány gazdasági következményeinek felszámolására egy helyreállítási alapot, amelynek „kellő méretűnek kell lennie, és a leginkább érintett ágazatokra, illetve földrajzi régiókra kell összpontosítania”. Tulajdonképpen erre az alapra vonatkozó javaslatokat várják a Bizottságtól, amelynek arra vonatkozóan is tervet kell készítenie, hogy mindez hogyan kapcsolódik majd a következő hét éves költségvetéshez.
Ursula von der Leyen annyit tett hozzá, hogy már most látszik, a tagállamok nagyon eltérő mértékben képesek finanszírozni a bajba került ágazataikat. Az ebből fakadó hátrányokat pedig célzott támogatásokkal kell kiegyenlíteni. Von der Leyen azt mondta, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a következő hét év első két-három évében a saját források felső korlátját a nemzeti összjövedelem 1,2 százalékáról 2 százalékra kell emelni.
Az Európai Bizottság azt ígéri, hogy egy hónapon belül elkészül a tervekkel.
