Hónapokon belül duplájára emelkedhet azoknak a száma, akik napi szinten éheznek – hívták fel a világ vezetőinek figyelmét nemrég a legnagyobb élelmiszergyártók, jelezve, hogy az éhezők száma a Földön már így is meghaladja a 800 milliót. És bár a levél nyilvánosságra hozatala után sokan úgy gondolták, hogy mindezzel a multik csupán a határok nyitvatartása mellett lobbiznak a profit reményében, ma már egyre több vészjósló jel utal arra, hogy Afrika és Ázsia bizonyos országaiban óriási élelmiszerhiány alakulhat ki rövidesen.
Habár az eddigi betakarítások jól sikerültek, sőt az időjárási viszonyok meglehetősen bőséges termést ígérnek a világ legnagyobb élelmiszer-termelő országaiban, a helyzet korántsem megnyugtató. A koronavírus megjelenésével előállt munkaerőhiány miatt ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy lesz, aki learassa a termést. Így számos ország máris protekcionista intézkedéseket hozott, hogy az élelmiszerhiányt elkerülje. A világ legnagyobb búzatermelői – köztük Kazahsztán és Oroszország – például exportkvótákat írtak elő a lisztre, Vietnám pedig a rizs esetében tette ugyanezt. Ez azért is aggasztó, mert a távol-keleti ország a világ harmadik legnagyobb rizstermelője. És bár a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetett arra, hogy az exportra vonatkozó szigorítások megakaszthatják a globális élelmiszer-ellátást, a nagy élelmiszer-termelőknek eszükben sincs elállni a döntésüktől.
Több mint 500 millió embert taszíthat szegénységbe a koronavírus-járvány | Magyar Hang
Sürgős gazdasági intézkedések nélkül több mint 500 millió embert taszíthat a szegénységbe a koronavírus-járvány - írja az Oxfam jelentésére hivatkozva a The Guardian. A brit központú globális segélyszervezet figyelmeztet, a gazdaság leállítása a járvány terjedésének megfékezése érdekében, hátráltatja a szegénység elleni küzdelmet is. Ennek pedig katasztrofális hatása lehet Afrikában és a közel-keleti országokban.
Emellett a mozgásra vonatkozó korlátozások csak tovább tetézik a bajt. Az eddig betakarított élelmiszer-alapanyagok viszonylag könnyen tárolhatók, de nem ez a helyzet azokkal a zöldségekkel és gyümölcsökkel, amelyek heteken belül érni kezdenek. Mivel ezek gyorsabban romlanak, rendkívül munkaerő-igényesek, így ha a mezőgazdasági dolgozók mozgását korlátozzák, nagyon könnyen veszélybe kerülhet a termés. Az ENSZ ezért jelezte, hogy a kormányoknak valamiképpen lehetővé kell tenniük a mezőgazdasági munkaerő mozgását, de legalább ennyire fontos, hogy az élelmiszer-ellátási lánc működését is fenntartsák.
A globális élelmiszerhiány azonban már most megmutatkozik Afrika számos országában, de India, Pakisztán és Indonézia is a veszélyeztetett országok között van (a legrosszabb helyzet már hosszú évek óta a Közép-afrikai Köztársaságban van). Az ENSZ Világélelmezési Programja ráadásul már januárban meghúzta a vészharangot: a szakértők szerint akkor rekordszámú, 45 millió embert fenyegetett az éhínség a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség 16 országában. Ebben a régióban ugyanis egyáltalán nem ment zökkenőmentesen az élelmiszer-termelés, Mozambikban, Zimbabwében és Malawiban tavaly például hurrikán tombolt, Zimbabwe pedig – amely évtizedeken át Dél-Afrika éléskamrájaként volt ismert – hatalmas gazdasági válsággal, vagyis hiperinflációval, üzemanyag- és gyógyszerhiánynyal, valamint áramkimaradásokkal küzd, ami most még jobban megnehezíti a termelést.
Üresen kong a turistaparadicsom, a helyiek ételért állnak sorba | Magyar Hang
Február 7-én jöttem életemben először Balira. Előtte húsz éven át robotoltam Sydney-ben a filmiparban. Belefáradtam, váltani akartam. Eladtam hát a lakásomat, és bár új-zélandi vagyok, haza sem volt kedvem menni. Bali azonnal beszippantott. Március elején megvettem ezt a kis villát, azt terveztem, ennek bérbeadásából éldegélek majd. Persze, mondhatod, rossz volt az időzítés.
Ám ami igazán tragikus a jelenlegi helyzetben, hogy az éhínség különösen a gyerekeket veszélyezteti – egész pontosan az utcagyerekeket. A Street Children nevű civil szervezet szerint ma már 100 milliónál is több gyermek él az utcákon, akik most, hogy az iskolák a világ legtöbb országában bezártak, és a szüleik elesnek a bevételeiktől, arra kényszerülnek, hogy az utcákon keressenek maguknak élelmet. Az elmúlt napokban számos megrázó kép látott napvilágot arról, hogy egészen fiatal afrikai gyerekek tolonganak az élelmiszerosztó civil szervezetek pultjainál. Nem sokkal jobb a helyzet az Indiában letelepedett rohingya menekültek körében sem, akik most attól félnek, hogy előbb viszi el őket az éhínség, mint a koronavírus.
Mindennek fényében korántsem meglepő, hogy ma már egyre több közgazdász kéri a tehetős országokat, azonnal nyújtsanak segítséget a szegény országoknak. Ha ezt nem teszik meg, könnyen előfordulhat, hogy az érlelődő katasztrófa rájuk is hatással lesz, méghozzá egy újabb migrációs válság formájában.
