Két hete megírtuk, hogy egy kint élő román férfi megsétáltatta negyvenhárom esztendős narancssárga Daciáját a kihalt New Yorkban, fantasztikus képeket készítve. Most ráteszünk még egy lapáttal: egy Texasban élő magyar a Trabantját vitte el egy körre Dallas emblematikus helyszínein. Neki sem volt nehéz dolga a forgalmat illetően, mert Amerika is a koronavírus-járvánnyal küzd: cikkünk írásakor több mint egymillió pozitív esetet találtak a hatóságok és a halálos áldozatok száma több mint 60 ezer. A 29 milliós lakosságú Texasban (még) nem súlyos a helyzet, eddig 25 ezer embernél mutatták ki a koronavírust és több mint 600-an haltak bele a Covid-19 betegségbe.
Az állam egyébként az olajiparnak köszönhetően az USA második leggazdagabb térsége, csak a Szilícium-völgyről híres Kalifornia előzi meg. Az egy főre jutó GDP Texasban 65 077 dollár volt tavaly – összehasonlításul a magyar egy főre eső bruttó nemzeti össztermék 2018-ban 16 161 ezer dollár volt.
A narancssárga Trabant boldog tulajdonosa, Oláh László 1986-ban emigrált az Egyesült Államokba, és 1987 óta él Dallasban. A Texas Institute of Science cég elnöke – a 2006-ban létrejött vállalkozás kelet-európai egyetemek bevonásával a globális olaj- és gázipar részére végez alkalmazott kutatásokat. Ahogy ő fogalmaz, általában olyan projektekkel találják meg őket, amelyeknél a cégen belüli tudás már megállt, vagyis elakadtak egy probléma megoldásával. 302 egyetemmel vannak kapcsolatban Prágától Novoszibirszkig, köztük magyar oktatási intézményekkel is.
Lászlónak volt összesen három Trabantja a hetvenes évek Budapestjén, és az ő korosztályának a kelet-német autó egy szimbolikus jármű. Nosztalgia – van, aki ezt be is meri vállalni, más csak vágyakozik rá. Ő nem feltűnési viszketegségből vett egyet újra magának, hiszen akkor is szerette az autót, amikor Pesten használta – ha úgy alakul az élete, hogy visszaköltözne Európába, hazahozná magával.
A Dallas utcáin gyakran felbukkanó narancssárga autó egy 1976-ban gyártott kétütemű Trabant 601 „S”. 2018 nyarán vette a Vaterán egy János nevű kiváló autószerelőtől. Amikor elment megnézni, inkább az eladóra volt kíváncsi, mint az autóra, mert tudta, hogy szállítás előtt fel kell újítani a járművet, és a folyamatot ő Texasból tudja csak figyelni. Egy becsületes szerelőt keresett tehát, és sikerrel járt – tavaly áprilisra elkészült a felújítással, telepakolta a Trabi csomagtartóját pótalkatrészekkel és elvitte a vámáru-raktárba.
New York belülről: hétköznapok a világ legfertőzöttebb városában | Magyar HangA kocsi elég bonyolult útvonalon jutott ki Dallasba, Hamburg és Los Angeles érintésével. Május végére érkezett meg, azonnal kapott texasi rendszámot, sőt még autópálya-matricája is van. Normál kocsiként és nem oldtimerként regisztrálták, és a tapasztalat azt mutatja, légkondicionálás híján szeptember végétől június közepéig használható, nyáron ugyanis túl meleg van Texasban.
Normál 87-es benzint tankol bele, és szerencséje van, mert a fűnyírógépek miatt Amerikában is lehet kapni kétütemű motorokhoz való olajat. Az autóba rendszeresített egy mérőpoharat, és tankoláskor minden gallon benzin után tölt a tankba egy decit az olajból. A különös művelet nem okoz rosszallást a kutasokban, még sose hívtak rá a rendőrt.
László szerint az autóval rengeteg barátot szerzett, mivel Texasban sokan soha nem láttak Trabantot. Mindenkinek tetszik – ha bemegy egy boltba, mire végez, hárman-négyen állják körül és nézegetik a kocsit. Volt olyan is, hogy valaki egy piros lámpánál ugrott ki az autójából, és kérdezte meg, miben ül és kért engedélyt a lefotózására. A texasi egy rém kedves és barátságos nép – meséli László – őszinte érdeklődéssel és kíváncsisággal kérdezgetnek, és ahelyett hogy irigykednének, szívből örülnek, ha egy másik embertársuknak valami különleges dolog van a birtokában.
Van egy másik autója is, egy Porsche Panamera, de arról még senki sem kérdezte meg, hogy „mi ez, de jópofa!”. A Trabinak egyébként meglepően jó étvágya van: míg a 4 literes Porsche 12-13 liter benzint fogyaszt el száz kilométeren, a hatszáz köbcentis Trabant is megiszik hatot – úgy látszik, a kelet-németek elég szomjas járművet készítettek.
