A génmódosított termékek (GMO) ügye ne kerüljön napirendre az amerikai-uniós kereskedelmi tárgyalásokon – olvasható a Phil Hogan uniós kereskedelmi biztosnak címzett levélben, amelyet A Föld Barátai Európa környezetvédelmi szervezet kedden küldött el, és 74 civil szervezet – köztük 18 magyar – is aláírt. Hírek szerint ugyanis az Európai Unió hivatalnokai – a koronavírus-járvány közepette is – folytatják az Egyesült Államokkal való kereskedelmi tárgyalásokat – fűzte hozzá a Magyar Természetvédők Szövetsége.
A civil szervezetek már korábban is felléptek az EU és az Egyesült Államok között néhány évvel ezelőtt tervezett Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) ellen, amely során a tárgyalófelek megoldásokat kerestek a „szabályozási korlátok” feloldására, azaz enyhítésére. A civil szervezetek évek évek óta harcolnak azért, hogy Brüsszel ne áldozza be az uniós mezőgazdaságot és az élelmiszerbiztonságot a TTIP vagy más szabadkereskedelmi egyezmény oltárán.
A civil szervezetek most is attól tartanak, hogy a szabályozási együttműködés erősítése címszó alatt arról megy majd az egyezkedés, hogy Brüsszel meggyorsítja a génmódosított termékek engedélyezését, vagyis hajlandó gyengíteni az élelmiszerbiztonsági normákon. Mint emlékeztetnek, a GMO-lobbi agresszív marketingkampánya ellenére 2010 óta csökkent azon országok száma, ahol génmódosított növényeket termesztenek.
Itt van az újabb botrányos ügy - A hátsó ajtón csempésznék be az új GMO-kat | Magyar HangEnnek ellenére tavaly ősszel is olyan európai bizottsági tervezet birtokába jutott a Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége, amelybe brüsszeli bürokraták belecsempészték azt a mondatot, hogy „a célnak megfelelő szabályozást kell kidolgozni az új génmódosítási technológiák számára”. Ez alatt a GMO-lobbi szóhasználatában precíziós nemesítésnek elnevezett eljárást kell érteni, amellyel úgy lehet például gyomirtószer-rezisztenssé tenni egy növényt, hogy az nem tartalmaz idegen fajból származó DNS-t, ezért próbálják ezt nem GMO-nak eladni a géntechnológiai óriásvállalatok. A környezetvédők szerint azonban a génszerkesztési technológia még túl fiatal, ezért alaposan kellene ellenőrizni, hogy a DNS-ben végbe vitt változások azok és csak azok, amelyeket elő akartak idézni a szakemberek. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a hosszú távú egészségügyi hatásokról nincsenek tapasztalatok.
Az Európai Unióban jelenleg az elővigyázatosság elve érvényesül, és a civil szervezetek szerint inkább a szabályozás megfelelő végrehajtására kellene koncentrálni, nem pedig annak lazítására. A levél aláírói emlékeztetnek az Európai Bíróság 2018 júliusi ítéletére is, miszerint a génszerkesztésen alapuló módszerekkel kifejlesztett termékek is génmódosítottnak számítanak.
