A Covid-19 betegség lefolyása függ attól, hogy mekkora vírusterhelés éri az embert – figyelmeztet a brit kormány különleges helyzetekben működő tudományos tanácsadó stábjának (SAGE) egyik tagja. Lucy Yardley, a Bristoli Egyetem professzora szerint egyre több a bizonyíték arra, hogy súlyosabb állapotba kerülhetnek azok a betegek, akik ismételten nagyobb dózist kapnak a kórokozóból.
Ez megmagyarázza, hogy miért kapta el annyi egészségügyi dolgozó a vírust, és miért haltak meg többen azok közül, akik nagyon súlyos fertőzötteket ápoltak. Mint a Daily Mail felidézi, a tudós szerint minden jel arra mutat, nagy vírusterhelés esetén sokkal nagyobb az esély, hogy a páciens immunrendszere túlterheltté válik. Olyan sokk alakulhat ki ugyanis a szervezetben, amely általános gyulladással jár, és ezt a gyulladásos fehérjék fokozott termelése, az úgynevezett citokin vihar kíséri, amelybe sokan belehaltak már.
Mekkora az a vírusmennyiség, amely már túl sok lehet? Miután a koronavírusról még keveset tudni, nehéz ezt megmondani, de más kórokozók esetében milliliterenként több milliótól több százmillió vírusig terjedhet ez a mennyiség. Ez azonban ritkaság, leginkább kórházakban lehet ekkora terheléssel szembesülni – teszi hozzá Michael Skinner, az Imperial College szakértője.
Lucy Yardley szerint a mindennapi életben a következőkre kell figyelni: kevésbé aggasztó, ha csak úgy fertőződünk meg, hogy például megfogtunk egy kilincset egy beteg után. Ez esetben kisebb vírusdózist kapunk, és valószínűbb, hogy enyhe tünetekkel megússzuk a betegséget, mert az immunrendszerünk könnyebben megbirkózik vele. Ezért is lehetséges az, hogy sokan szinte észre se veszik a betegséget, vagy hosszú időbe telik, mire rájönnek, hogy elkapták a kórokozót. Ám ez idő alatt is – mondhatni feltűnés nélkül – fertőzhetnek.
Az emberek azért is aggódnak, hogy akkor kapják el a vírust, amikor az utcán elhaladnak valaki mellett, akin nincs maszk. A tudós szerint ez akkor lehet kockázatos, ha az illető egyenesen ráköhög a másik emberre.
Sokkal veszélyesebb a vírus, ha családon belül terjed, hiszen a család együtt élő tagjai hosszabb időre ki vannak téve az ismételt fertőzésnek. A tudós szerint ezért nemcsak a kórházakban dolgozók védelmére és az ottani betegekre kellene odafigyelni, hanem azokra is, akik otthon ápolják családtagjukat. Azt tanácsolja, ha van rá mód, akkor teljesen el kell különíteni a beteget az egyik szobában, és lehetőleg a konyhába se szabad kiengedni.
Yardley nem tesz arról említést, hogy mi a helyzet a munkahelyen közös szobában dolgozók esetében. Mindenesetre a kormány számára megfogalmazta ajánlásait, miután Nagy-Britanniában – ahol már több halálos áldozat van, mint Olaszországban – is előbb-utóbb el kell gondolkodni az óvatos lazítás mikéntjén. Mint a szakértő hangsúlyozza, a szociális távolságtartás fontos dolog lesz a gazdaság újranyitása idején is.
Koronavírus: a kínaiak szerint nem elég az otthoni karantén | Magyar Hang
Egyre több ember kerül Magyarországon is hatósági karanténba az erről szóló rendelet értelmében. Az Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából, Iránból és immár az Izraelből hazaérkezők esetében egyből elrendelik az otthoni karantént, amelyet a rendőrség ellenőriz. De ugyancsak otthoni karanténra kértek több, a Szent János kórházban dolgozót, akik korábban kapcsolatba kerültek azzal a tüdőgyulladással kezelt nővel, akiről később kiderült, hogy koronavírus-fertőzése van.
A The Lancet tudományos folyóiratban egyébként már márciusban megjelent egy tanulmány a vírusterhelés és a betegség súlyossága közti összefüggésről. A kutatók 76 kínai fertőzöttet vizsgált, és arra jutottak, hogy a súlyosabb eseteknél átlagban hatvanszoros volt a vírusterhelés, mint az enyhébb esetekben. A fertőzöttek 80 százaléka enyhe tünetekkel megúszta, a legsúlyosabb betegeket intenzív osztályon tüdőgyulladással kezelték, és a túlélési esélyük 50 százalékos volt.
