Huszonhárom nap után Hongkongban újra találtak olyan koronavírus-fertőzöttet, aki nem külföldről vitte be a betegséget az országba – írja a Wall Street Journal. Egy hatvanhat éves nő, a lánya és az unokája szervezetében mutatták ki a kórokozót, ám azt egyelőre nem tudják, az idősebb hölgy honnan kaphatta el a betegséget, hiszen nem járt a Kínával határos, különleges státuszú városállam határain túl. Ezzel egy újabb olyan területen bukkant fel újra a vírus, amelyet a járványkezelés sikere miatt példaként emlegettek, és ahol úgy tűnt, sikerült megakadályozni a további fertőzéseket. Szingapúr és Dél-Korea után így Hongkong is „visszaesett”, és egyedül az a Tajvan maradt állva, amelyet még mindig nem vettek fel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagjai közé.
Hongkong esete ugyanakkor annak ellenére sem számít példátlan tragédiának, hogy közel egy hónapja nem voltak új esetek, és az élet minden területen visszatért a normális kerékvágásba. A városállam szakértőkre hivatkozva olyan hosszútávú stratégiára épít, amelynek része a megnyitások és szigorítások felváltott alkalmazása. – Addig kell fenntartani ezt az állapotot, amíg el nem érjük a természetes immunitást, vagy amíg nem áll rendelkezésre egy hatékony vakcina – fogalmazott Gabriel Leung, járványügyi szakértő, a Hongkongi Egyetem gyógyszerészeti karának dékánja. Hozzátette, számos kört kell futni a lazítás-szigorítás pályáján mielőtt végleges megoldást találunk a problémára.
Dél-Korea más utat választott, ott a vírus hamar elszabadult, ám az agresszív stratégiának, a tömeges tesztelésnek és a kontaktok felkutatásának köszönhetően sikerült felülkerekedni a járványon. A módszerüknek hála nem szorultak olyan drasztikus korlátozások bevezetésére, mint Európa, így a koreai gazdaság nem állt le, ahogy a mindennapi élet sem változott sokat a korábbiakhoz képest. Május elején már alig néhány új fertőzést regisztráltak csupán, volt olyan nap, amikor nem találtak belföldi fertőzést. Néhány napja azonban kiderült, a járvány még messze nem ért véget, egy új fertőzési pontnak köszönhetően immár több mint száz új beteget regisztráltak szerte az országban, így félő, hogy elindult a járvány második hulláma.
Ugyanez történt Szingapúrban is, amely az első fázisban példás szigorral fékezte meg a fertőzések terjedését, látszólag legyűrték a járványt, a vírus azonban visszatért, és a városállam elveszítette a kontrollt a kórokozó felett. Az elmúlt két hétben csaknem 10 ezer új fertőzöttet regisztráltak, a helyi egészségügy állapotát jelzi ugyanakkor, hogy az összesen 26 ezer beteg közül összesen 26-an hunytak el. A második hullám a vendégmunkások köréből indult el, a fertőzöttek csaknem hetven százaléka közülük került ki. A zsúfoltan élő külföldi állampolgárok életkörülményei miatt a hatóságok képtelenek (voltak) megfékezni a vírus terjedését.
A példaként hozott országok közül így már csak Tajvan az, ahol nincs jele a járvány újbóli felerősödésének. A dolog pikantériája, hogy a szigetország nem tagja a WHO-nak, hiszen a világszervezet a Kínával való jó viszony megőrzése miatt vonakodik felvenni az ázsiai nagyhatalom által el nem ismert Tajvant.
A sikerük értékét növeli, hogy az elsők között érte az új koronavírus a járvány epicentrumával, Kínával szoros kapcsolatokat ápoló szigetet, ennek ellenére mostanáig csak száz megbetegedést és egy halálesetet regisztráltak, ami a fertőzés által érintett országok közül az egyik legalacsonyabb arány. A Kínától alig 200 kilométerre fekvő sziget 23 milliós lakosságából nagyjából egymillióan élnek életvitelszerűen Kínában, és a járvány kitörése előtt napi kétezer kínai turista látogatott hozzájuk.
A WHO-val való kapcsolatot beárnyékolja az is, hogy Tajvan állítása szerint már decemberben figyelmeztette a szervezetet, hogy Kínában egy emberről emberre terjedő vírus fertőz, és nagy az esélye egy járvány kitörésének. Kína egyes jelentések szerint a legkritikusabb időszakban hat napig titkolta a kórokozó jelenlétét, és ebben a WHO is támogatta az országot, amely még január közepén is arról írt, nincs rá bizonyíték, hogy a vírus emberről emberre terjedne.
Donald Trump amerikai elnök később a WHO Kínával szembeni magatartására hivatkozva vonta meg a támogatást a szervezettől. Egyre több ország sorakozott fel Trump mögött, és független vizsgálatot követeltek a járvány ügyében, Kína pedig nem is annyira burkolt fenyegetéssel válaszolt. Később azonban a kínai vezetés bejelentette, hozzájárulnak egy WHO-vezette vizsgálathoz, de gyorsan leszögezték azt is, Tajvan nem fog sikerrel járni abban, hogy részt vehessen a WHO májusi közgyűlésén. Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő elmondta: a Tajvant vezető Demokratikus Haladás Pártja (DPP) politikai célokra próbálja meg felhasználni a járványt, nem pedig a tajvaniak érdekeit tartja szem előtt.
Vagyis az ország, ahol az elmúlt tíz napban két új beteget regisztráltak, és összesen mindössze 440 ember fertőződött meg, továbbra sem lehet tagja a járvány ellen küzdő legfőbb nemzetközi szervezetnek.
A példamutató országok kapcsán ugyanakkor nem feledkezhetünk el Vietnamról, amely, ha hihetünk a hivatalos adatoknak, szintén sikerrel fékezte meg a járványt. Bár a közel 100 milliós országban már január 23-án megjelent a vírus, a mai napig mindössze 288 beteget regisztráltak, és senki sem veszítette életét a fertőzésben.
