Hétfőn kezdődik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 73. éves közgyűlése, amely a szakmabelieken kívül általában senkit sem érdekel, de a koronavírus-járvány miatt most sokkal nagyobb figyelem irányul rá. Pattanásig feszült hangulatban kerül sor a kétnaposra tervezett virtuális gyűlésre: az Egyesült Államok és Kína kölcsönösen egymást vádolják a vírus elszabadulásáért, és egyik oldalon sincs hiány az összeesküvés-elméletekben. Elemzők már új hidegháborúról beszélnek, melynek főszereplői Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök.
Washington még áprilisban felfüggesztette a WHO támogatását, arra hivatkozva, hogy a szervezet elősegítette a járvánnyal kapcsolatos kínai „félretájékoztatást”. A WHO elhárította a gyanúsítást, és Kína is erősen tiltakozik a vád ellen. Ám világszerte egyre több politikus követeli, vizsgálják meg Kína felelősségét a koronavírus terjedésében. Nemcsak az a gond, hogy onnan indult a vírus, hanem az is, hogy Kínának nemzetközi kötelezettsége lett volna információkat átadni, és a vádak szerint ez nem történt meg időben.
Az Egyesült Államok mellé felsorakozott Ausztrália, Kanada, Európában pedig Franciaország és Németország állásfoglalása lehet még mérvadó. Elsősorban az a kérdés, hogy Peking a járvány kezdeti szakaszában elkendőzte-e a helyzet súlyosságát. Trump mellett már Ausztrália is független vizsgálatot sürgetett a koronavírus eredetéről, és bírálta a WHO-t. „Ismernünk kell a vírus eredetével kapcsolatos részleteket, és ezeket csak egy független, átlátható vizsgálat tudja kideríteni” – szögezte le Marise Payne ausztrál külügyminiszter, aki hozzátette azt is, nem gondolja, hogy egy ilyen vizsgálatot a WHO-nak kellene vezetnie.
Kína sokáig mereven elutasította, hogy akár a WHO-tól, akár máshonnan nemzetközi szakértők utazzanak az országba, és a közép-kínai Vuhanban – ahol magas biztonsági fokozatú virológiai labor is működik, és épp koronavírusokat tanulmányoznak – elszabadult kórokozó eredetét vizsgálják ki. Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő azonban május elején már arról beszélt, hogy Peking a járvány végeztével támogatna egy, az Egészségügyi Világszervezet által vezetett vizsgálatot a koronavírus megjelenésének feltárására.
A WHO-közgyűlés előtti napokban további érdekes kínai beismerésekre is sor került. Először is a kínai egészségügyi hatóság megerősítette, hogy a járvány kezdeti időszakában elrendelte a nem megfelelő biztonsági fokozattal rendelkező laboratóriumok számára az új koronavírus-minták megsemmisítését. Mindezt nem eltussolási szándékkal, hanem biztonsági okokkal magyarázták. Ez is vita tárgya volt egyébként korábban, miután Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kijelentette: Kína kezdetben visszatartott és megsemmisített mintákat, ami nehezítette a védekezést más országok számára, illetve késleltette a megfelelő vakcina kifejlesztését.
A másik fontos beismerés szombaton érkezett. Csung Nan-san, a kínai kormány egyik fő egészségügyi tanácsadója nyilatkozott arról a CNN-nek, hogy „a vuhani hatóságok nem nagyon mondták el akkoriban az igazságot”. A Covid–19 elleni küzdelem egyik kínai arca szerint a vuhani hatóságok a járvány kezdetén sokáig hallgattak, és neki gyanús lett, hogy a hivatalosan jelentett esetszám több mint tíz napon át 41 maradt. Végül Csung javaslatára zárták le Vuhant január 23-án, és a karantént csak 76 nappal később oldották fel.
A kínai álláspont finomodása, vagyis a makacs tagadás erodálódása azért is különösen érdekes, mivel a fejlett nyugati országok vezetői már elég nyilvánvalóvá tették, hogy vizsgálatot akarnak. Több dologra kíváncsiak: a vírus eredetére, hogy a kínai hatóságok kezdetben megpróbálták-e elkendőzni a járvány kialakulását, és végül arra is, hogy Kína késlekedett-e annak beismerésében, hogy a vírus emberről emberre is terjedhet.
Ezzel kapcsolatban a WHO-ra is tetemre hívás vár, mert dicsérte Kínának a járványra adott válaszlépéseit, sőt, átláthatónak nevezte őket, noha ma már nyilvánvaló, hogy Kína kezdetben elhallgattatta azokat, akik figyelmeztettek az új vírus felbukkanására. Többek között Li Venliang, a Vuhani Központi Kórház szemésze próbálta már decemberben figyelmeztetni a kollégáit, hogy újfajta vírus szabadulhat el, a hatóságok azonban rémhírterjesztéssel vádolták. A kínai hatóságok azóta beismerték a hibájukat, bocsánatot kértek Venliang családjától, és halála után ki is tüntették a Covid–19 megbetegedésben elhunyt orvost.
A vírus azonban elszabadult, tavaly december óta világszerte több mint 4,6 millió embert fertőzött meg, és több mint 312 ezren hunytak el a Covid–19 betegségben. Ráadásul ma még megjósolhatatlan mértékű gazdasági világválságot okozott a járvány az egyes országokban elrendelt karanténok, korlátozások miatt. Kérdés, hogy mindezért jogilag felelősségre lehet-e vonni Kínát, akár a WHO közgyűlésén is?
Az ENSZ részeként az egészségügyi szervezet elvileg megteheti, hogy a vitás ügyeket a hágai Nemzetközi Bíróság elé viszi. Az Egyesült Államokban 22 republikánus törvényhozó is azt követelte Donald Trumptól, hogy a hágai Nemzetközi Bíróságon vonja felelősségre Kínát a koronavírus-járvány miatt. Szakértők szerint azonban valószínűtlen, hogy ez megtörténik, a WHO történetében még nem fordult elő, hogy egy országot a hágai bíróság elé citált volna. Steven Hoffman, a torontói York Egyetem professzora szerint szerint „ha erre mégis sor kerülne, az precedens nélküli lesz”. De még ha ez meg is történne, a hágai törvényszék döntését nem lehet majd végrehajtani az ENSZ Biztonsági Tanácsa nélkül, ahol Kínának, az öt állandó tag egyikeként, vétójoga van – írja az South China Morning Post hongkongi portál. Kína nyilván soha nem egyezne bele egy ellene szóló nemzetközi döntés érvényesítésébe. Egyébként éppen a nemzetközi jog teszi lehetővé, hogy egy ilyen döntést ne is lehessen végrehajtani.
– Van más megoldás is: a WHO 2005-ben elfogadott Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai keretében is van lehetőség a felek közötti tárgyalásra, közvetítésre és békéltetésre – véli Hoffman. A vitás kérdéseket a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz elé is lehet vinni, ám Hoffman hangsúlyozta, hogy e fórum igénybe vétele is példa nélküli lenne.
Így egyelőre nem tudni, mit tervez hétfőn az Egyesült Államok, de érdekes manővernek tűnik, hogy Donald Trump szombati Twitter-bejegyzésében belengette a WHO újbóli támogatását. Mint írja, nem hozott „végleges döntést” arról, hogy véglegesen visszavonja-e az Egyesült Államok a WHO számára nyújtandó pénzügyi támogatását. Trump közölte, hogy „számos forgatókönyvön” gondolkoznak, beleértve a WHO „részleges” finanszírozásának helyreállítását.
Az Egyesült Államokban más jogi utakon is próbálkoznak. Így például Missouri állam amerikai bíróságon indított polgári peres eljárást a pekingi vezetés, a Kínai Kommunista Párt és kínai intézmények ellen, azt állítva, hogy felelősek a koronavírus miatti gazdasági veszteségekért és a halálesetekért, mert a járvány kezdetén leplezték a vírus jelentette kockázatot. Keng Suang kínai külügyi szóvivő egyből alaptalannak és teljesen abszurdnak nevezte Missouri panaszát. Keng aláhúzta: a kínai kormány intézkedései nem tartoznak az amerikai bíróságokra.
Szakértők szerint való igaz, egy ilyen per kevés sikerrel kecsegtet, miután Kína szuverén országként védelmet élvez. A Global Times állami kínai lap is arról írt, hogy a vuhani laboratóriummal kapcsolatos teóriáknak – miszerint onnan szabadult el a vírus akarva vagy akaratlanul – nincs tudományos hátterük, ezeket csupán amerikai és más nyugati politikusok használják arra, hogy a Kínával szembeni ideológiai alapú ellenérzéseiket népszerűsítsék, és ezáltal manipulálják a közvéleményt. Azt is hozzáteszik a kínai kommentátorok, hogy a boszorkányüldözés hátterében az amerikai novemberi elnökválasztás áll, Trump és stábja így próbálja bebiztosítani a győzelmet, miután az év elején elfuserálták a járványkezelést, és ma már messze az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzött (1,4 millió) és halott (89 ezer) a világon. Kína egyébként megtorló lépésekkel fenyeget, ha egyes amerikai tagállamok jogi úton próbálkoznak ellene.
Van még egy magyar vonatozású aspektusa is a hétfői közgyűlésnek: Tajvan csatlakozni szeretne az Egészségügyi Világszervezethez, ám a South China Morning Post cikke szerint a magyar kormány támogatja Kínát abban, hogy ebből semmi ne legyen. A cikk a kínai kormány közleményére hivatkozik, amelyben az áll, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter csütörtökön telefonon egyeztetett Vang Ji kínai külügyminiszterrel, ennek során Szijjártó biztosította a kínai felet, hogy az „egy Kína” elv alapján nem fogja támogatni Tajvan WHO-tagságát. Az egyeztetésről a magyar külüminisztérium is beszámolt, de egy szóval sem említik, hogy Tajvan is előkerült volna a megbeszélés során.
Mint ismert, Kína makacsul tartja magát ahhoz, hogy Tajvan szigete nem független, hanem az ország része, ezért nem lehet nemzetközi szervezetek tagja. A tajvaniak egyébként hiába jelezték már decemberben, hogy az új koronavírus tud emberről emberre terjedni, a világszervezet nem tette közzé ezt az információt. Tajvan amúgy az egyik legsikeresebb állam a koronavírus elleni védekezésben, mindössze 440 fertőzést regisztráltak, és 7 ember halt bele a fertőzésbe.
A WHO-t az ENSZ alapította nem sokkal saját megalakulása után, 1948-ban. Feladata kezdetektől a közegészségügy nemzetközi összehangolása, ezen belül is elsősorban a járványok kezelése. Jelenleg 194 tagállama van, amelyek tagdíjat fizetnek, mégpedig a gazdasági helyzet és népesség függvényében. A tagdíjakból a WHO költségvetésének körülbelül a negyede jön össze, néha annyi sem. A büdzsé fennmaradó háromnegyede adományozóktól – például Bill Gates amerikai milliárdostól – származik.
