A járvány ellenére újra utcára vonult a szerb ellenzék

A járvány ellenére újra utcára vonult a szerb ellenzék

Rohamrendőrök a kormánypárti és ellenzéki tüntetők között Belgrád központjában, 2020. május 11-én (Fotó: Reuters/Marko Djurica)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Koronavírus ide, koronavírus oda, Szerbiában ugyanott folytatódnak az ellenzéki tiltakozások, ahol márciusban véget értek. Sőt, a jelek szerint bizonyos politikai erők a járvány tetőzése idején tovább radikalizálódtak. Így kerülhetett sor arra, hogy minap a Dveri nevű ellenzéki szélsőjobboldali párt támogatói inzultálták a szkupstinába, vagyis a szerb parlamentbe tartó kormánypárti politikusokat. Az egyikről még a zakóját is letépték, míg az nagy nehezen eljutott a bejáratig.

De mi vezetett idáig? Mint ismert, Szerbiában azóta tartanak a tüntetések, hogy 2018 novemberében – vélhetően kormánypárti – verőlegények súlyosan bántalmazták Borko Stefanovic ellenzéki képviselőt. Az „Egy az ötmillióból” nevet viselő demonstrációsorozat idővel több tízezresre duzzadt, a belgrádi tüntetések pedig átterjedtek vidékre. A szerb köztelevíziónál történt múlt évi behatolási kísérlet, valamint az irreális ígéretek egyes ellenzéki megszólalók részéről azonban egy idő után mintha kiábrándították volna a tiltakozókat, így a tüntetések résztvevőinek száma csökkenni kezdett. A döntőrészt civilek által szervezett demonstrációkkal ugyanakkor sikerült elérni, hogy a széttöredezett szerb ellenzék végre meginduljon az összefogás irányába.

Így jött létre a Szövetség Szerbiáért (Savez za Srbiju, SzS) nevű ellenzéki ernyőszervezet, amely több tucat pártot és civilszervezetet tömörít. Az SzS időközben választási bojkottot is hirdetett, mert abban reménykednek, hogy távolmaradásukkal megkérdőjelezhetik az Aleksandar Vucic által fémjelzett rendszer legitimitását, ami a szerb köztársasági elnöknek különösen a nemzetközi színtéren okozhat kellemetlen perceket.

De Vucic és az ő Szerb Haladó Pártja (Srpska Napredna Stranka, SNS) sem maradt tétlen ez idő alatt. Először tárgyalásokba bocsátkoztak az ellenzéki erőkkel, majd – hogy megosszák őket – a parlamenti bejutási küszöböt 3 százalékosra csökkentették. Ezzel nemcsak a sokak által látszatellenzékinek tartott radikálisokat segíthetik be a parlamentbe, hanem azokat a kisebb pártokat is, amelyek eddig csak a teljes esélytelenség tudatában lebegtették meg a bojkottot. A koronavírus-járvány aztán tovább borzolta a kedélyeket. A szerb kormány ugyanis arról döntött, hogy a kibontakozó gazdasági válság miatt minden 18 év feletti állampolgárának 100 eurós támogatást nyújt, amit az ellenzék a szavazók lekenyerezéseként értékelt. Annál is inkább, mert a járvány miatt elhalasztott előre hozott köztársasági, vajdasági tartományi és önkormányzati választásokat ezzel egyidejűleg kiírták június végére.

Miért olyan fontos a haladóknak, hogy még a járvány teljes lecsengése előtt megtartsák a választásokat? Szakértők szerint a vezető kormánypártban azért döntöttek így, mert úgy látják, a mostani válság súlyos szociális következményekkel fog járni, így még annak beköszönte előtt be akarják biztosítani magukat az elkövetkezendő négy évre. Ez pedig valószínűleg nem is lesz olyan nehéz, mert a korábban bojkottügyben még csak vacilláló Szabad Polgárok Mozgalma (Pokret slobodnih graana, PSG) úgy döntött, mégis csak részt vesz a választásokon, az ellenzék megosztása tehát egyelőre sikeresnek tűnik.

Sokan viszont úgy gondolják, eljött az idő, hogy tovább folytatódjanak a tüntetések, így a rendkívüli állapot feloldása óta már több demonstrációt is szerveztek az országban. Mások a bojkottmozgalom kudarcát látják abban, hogy a Dveri minapi parlament előtti akciója után több ellenzéki erő is elhatárolódott a párt akciójától. Közéjük tartozik az egykori szerb miniszterelnök, az Új Párt (Nova stranka) elnöke, Zoran Zivkovic is, aki azért azt is hozzátette, hogy az elsődleges problémát Szerbiában nem a Dveri, hanem Aleksandar Vucic személye jelenti. Mindeközben a választás bojkottjára hívó pártok nem adták fel a küzdelmet, így most azt tervezik, hogy újult erővel fogják arra kérni a szerbiai szavazókat, maradjanak távol a júniusi választásoktól. Az ellenzéki szövetség ráadásul a koronavírus-járvány ellenére is kitart a korábbi terve mellett, hogy a választás napján tömegesen viszi utcára tiltakozni a támogatóit.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/20. számában jelent meg május 15-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/20. számban? Itt megnézheti!