A koronavírus-járványnak még messze nincs vége, globális szinten a minap a fertőzések legnagyobb napi növekedését regisztrálták, a gócpont pedig Európából mindinkább Latin-Amerikába helyeződik át. Donald Trump amerikai elnök már azt fontolgatja, hogy megtiltja a beutazást a térségből az Egyesült Államokba.
Különösen Brazília esetében, ahol a halottak száma már napi több mint ezerrel emelkedik. A dél-amerikai országban már 310 ezer a megbetegedések és több mint 20 ezer a halottak száma. Ezzel Brazília a világon a harmadik olyan ország, ahol a legtöbb koronavírusos fertőzést diagnosztizálták. Az egészségügyi dolgozók a minap 109 kollégájukra emlékeztek, miközben a gazdaság leállásától tartó Jair Bolsonaro elnök, aki a járvány elején még enyhe nátháról beszélt, továbbra sem hajlandó a karantén bevezetésére. Ennek felelősségét a kormányzókra hárította, akik ezt még tovább tolták a polgármesterekre. Így szigorú korlátozások csak egy-egy városban vannak. Például a 12 milliós Sao Paulóban, ahol különösen rossz a helyzet.
Sokáig nem akart tudomást venni a súlyos helyzetről Bolsonaro mexikói kollégája, Andrés Manuel López Obrador sem. A mexikói elnök aztán váltott, de gyorsan „győzelmet is aratott” a járvány felett. Igaz, a virológusok ezt nem egészen így látják. Ám nem utolsó sorban amerikai nyomásra már indulnak is újra az autógyárak, valamint a bánya- és építőipar is. A lazítás önkéntes alapú, nem kötelező érvényű sem az állampolgárokra, sem a regionális hatóságokra nézve. A 125 milliós Mexikóban a hivatalos adatok szerint eddig több mint 6500-an haltak bele a fertőzésbe, és majdnem 60 ezer koronavírus-fertőzéses esetet regisztráltak.
A régió más országaiban is nő a fertőzések száma, de Kolumbiában még csak 18 ezernél, Argentínában közel 10 ezernél, míg Venezuelában kevesebb mint ezernél tartanak. Chile fővárosában közben a karantén alatti élelmiszerhiány miatt tüntetők csaptak össze rendőrökkel. A külvárosi szegénynegyed polgármestere elismerte, hogy az éhség és a munkalehetőségek hiánya miatt „nagyon bonyolult helyzet” állt elő.
Latin-Amerika nagyjából ott tart, ahol Európa másfél-két hónappal ezelőtt. A hét elején csupán Dél-Amerikában napi mintegy 100 ezerrel emelkedett a fertőzések száma, ami 45-50 százalékos növekedés jelent. De Mexikóból is az eddigi legtöbb halottat jelentették. Szakemberek ehhez még hozzáteszik, hogy a temetkezési vállalatok és a kórházak adatai alapján a halottak tényleges száma a hivatalosan megadottnál nagyobb – különösen a földrész e két legnagyobb országában.
De Peru fővárosában is kétszer annyi halott volt, mint általában az év ezen időszakában lenni szokott. Ez – mint a New York Times írja – a közelmúltbeli párizsi helyzetnek felel meg, míg a brazíliai Amazonas tartomány székhelyén, a kétmilliós Manausban regisztrált háromszoros növekedés Londonnal és Madriddal hasonlítható össze. A régió korábbi fertőzési gócpontjában, Ecuador legnépesebb városában és fő tengeri kikötőjében, a 2,2 milliós Santiago de Guayaquilben ötszörösére emelkedett a halottak száma, ami a válság csúcspontján lévő New York-i állapotokat idézi. Az amerikai lap szerint Brazíliában – ahol a járvánnyal szembeni védekezés katasztrófális és kaotikus állapotok uralkodnak, az elhunytakat közös sírokba temetik – a halottak száma a hivatalosnak akár a 15-szöröse is lehet.
Latin-Amerikát Európánál kiszolgáltatottabb helyzetben érte a járvány. A gazdaság évek óta tartó stagnálása miatt az egészségügyi rendszer leépült, és gyengeségük miatt ezen országok a védő eszközökért folyó globális versenyben is hátrányban vannak. Ráadásul az országok közötti és a belső migráció is nehezíti a védekezést.
