Beváltotta az ígéretét, valóban indul a júniusban sorra kerülő szerbiai választásokon Dragan Vasiljkovic, aki Dragan kapitány néven vált hírhedtté a délszláv háborúk idején. A „Knindzsák” nevű félkatonai alakulat vezetőjéből lett politikus vérmérséklete még mindig a régi: túl azon, hogy a határon túl rekedt szerbekért harcolna, visszavágna az ellenségnek, vagyis a „szerbelleneseknek és szerbgyűlölőknek”. De ki is az a Dragan kapitány?
Vasiljković 1954-ben született Belgrádban, azonban egyáltalán nem jutott neki könnyű gyermekkor. Miután édesapja korai halálát követően édesanyja emigrált Ausztráliába, a 3 éves gyerek árvaházba került, s csak tíz évvel később költözött ki a családjához. Ausztráliában többször is bűnügyekbe keveredett, egyszer rablással, máskor orgazdasággal gyanúsították, de az is felmerült, hogy prostitúcióra kényszerített nőket. A bíróság javaslatára aztán belépett az ausztrál hadseregbe, melynek kötelékében bejárta az egész világot.
A szocializmus összeomlása után aztán visszatért Belgrádba, ahol Vasiljkovic megérezte, hogy eljött az ő ideje, hiszen ekkor már egyre jobban elszabadultak a nacionalista indulatok az egykori Jugoszláviában. Vasiljkovic pedig az előző évtizedekben fontos katonai tapasztalatokra tett szert a világ számos országában, így a helyzet adta magát: a férfi felajánlotta szolgálatait Milan Marticnak, a Krajinai Szerb Köztársaság későbbi elnökének, akinek megígérte, hogy segít megszervezni a terület védelmét. Így lett Dragan kapitány Martic jobbkeze a horvátországi Krajinában, ahol megszervezte a „Knindcsák” nevű alakulatát, ami egy egyszerű szójáték eredménye. Mivel ebben az időben Jugoszláviában igen népszerű volt a Nindzsa teknősök nevű rajzfilmsorozat, Vasiljkovic a krajinai szerbek központjának, Kninnek a nevéhez hozzácsapta a nindzsa szót – így lettek ők a Knindzsák.
A knindzsák azonban korántsem a hadi sikereikkel írták be magukat a történelemkönyvekbe. Ellenben a horvát katonák, rendőrök és polgári személyek, valamint külföldi újságírók elűzésében, megkínzásában és megölésében jeleskedtek a közép-horvátországi Glinában és Kninben, amire a későbbi vádirat szerint maga Vasiljkovic adott parancsot. A háború után aztán a férfi jobbnak látta, ha inkább hazaköltözik egykori otthonába, Ausztráliába. A horvátok kiadatási kérelme alapján az ausztrál hatóságok először 2006-ban vették őrizetbe Dragan kapitányt, aki aztán kilenc éven át küzdött azért, hogy ne adják ki Horvátországnak. Vasiljkovic azonban ezt a csatát is elvesztette, így 2015 nyarán meg is érkezett Horvátországba, ahol előzetes letartóztatásba helyezték. Vasiljkovic a bírósági eljárás során mindvégig ártatlannak vallotta magát, 2018-ban aztán megszületett a jogerős ítélet, melynek értelmében a férfit bűnösnek találták és 13,5 éves börtönbüntetéssel sújtották. Mivel beszámították az ítélethirdetés előtt a zárkában töltött éveit, most, március végén szabadon engedték.
Dragan kapitány politikai ambíciói persze nem számítanak újdonságnak Szerbiában, ugyanis a férfi köztudottan évtizedek óta súlyosan szenved a feltűnési viszketegségtől. A szereplésvágy mellett így a nagyotmondás is szériatartozéka a „kapitánynak”, aki most jelezte: amellett, hogy a külföldön jogtalanul fogva tartott szerbekért fog harcolni, kérni fogja Milorad Ulemek és Zvezdan Jovanovic (vagyis a néhai szerb miniszterelnök, Zoran Dindic elleni merénylet kitervelőjének és végrehajtójának) feltételes szabadlábra helyezését. És hogy a programja nem csak egykori harcostársairól szól, Dragan kapitány tegnap Kragujevácon kijelentette, harcolni fog a családok, asszonyok és gyermekek védelméért is, hiszen ő „a pedofilok elleni harc deklarált harcosa” is egyben.
A szerbiai parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választásokra június 21-én kerül sor, amelyet az ellenzék egy része bojkottálni fog.
