HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Moszkva már f...

Moszkva már fél lábbal Egyiptomban van

Oroszország erősíti katonai jelenlétét a Földközi-tenger keleti medencéjében

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Aggasztja a Közel-Kelet térségében erősödő orosz katonai jelenlét a NATO egyik legismertebb agyközpontját. A washingtoni székhelyű Atlanti Tanács friss jelentése szerint Oroszország közel áll egy katonai bázis létrehozásához Egyiptomban. Az amerikai stratégák eközben azt természetesnek veszik, hogy a NATO fokozni tervezi jelenlétét a Fekete-tengeren.

Szidi Barrani kikötője már évszázadok óta a különböző hatalmak figyelmének középpontjában áll. A birtoklásáért folyó küzdelemről tanúskodnak a kikötő bejáratának közelében, a tenger mélyén fekvő hajóroncsok. Köztük a brit királyi flotta egy, a nácik által elsüllyesztett HMS Defendere, nem messze tőle egy brit könnyűnaszád, amelyet szintén a németek egyik tengeralattjárója lőtt ki. De hasonló sorsra jutott az ellencsapásban eltalált német U–79-es is. S ez csak a második világháború „termése”. A stratégiai szempontból kulcsfontosságú helyen lévő egyiptomi város kikötőjére, majd légi bázisára ez előtt és ez után is sokan szemet vetettek. Anvar Szadat 1972-es amerikai fordulatáig gyakran jártak itt a szovjet földközi-tengeri flotta naszádjai is, és itt volt a szovjet légierő bázisa is.

Arról, hogy Oroszország újra kibérli a bázist, már 2013 óta keringenek hírek. Közben Moszkva megvetette a lábát Szíriában is. Haditengerészeti bázist üzemeltet Tartúszban, a Latakia tartománybeli Hmejmímben pedig harci gépek állomásoznak. Az amerikai titkosszolgálatokkal jó kapcsolatokat ápoló Atlanti Tanács most úgy tudja, hogy közel a megállapodás egy egyiptomi bázis bérléséről is. S hogy az értesülésnek lehet realitása, azt alátámasztja az orosz-egyiptomi kapcsolatok Abdel-Fattáh asz-Szíszi hatalomra kerülése után megindult látványos javulása. Ezzel párhuzamosan romlott meg Egyiptom viszonya a Muhammad Morszi bukását katonai puccsnak minősítő Egyesült Államokkal. Donald Trump megpróbált ugyan közeledni asz-Szíszihez, az elnök azonban nem reagált a gesztusokra, így a Fehér Ház ismét elővette az emberi jogok megsértésének kérdését és megvonta a katonai támogatást Egyiptomtól.

Miért égették el azonnal az egyiptomi exelnök holttestét?

Eközben Kairó – különösen a szíriai orosz sikerek után – egyre határozottabban Moszkva felé fordult, és időről időre röppentek fel hírek arról, hogy Oroszország egy vagy több katonai bázist létesít a Közel-Kelet egyik kulcsfontosságú országában. A lehetséges helyek között felmerült Alexandria, Damietta, Port Szaid és természetesen Szidi Barrani. A közeledést megakasztotta az A321-es orosz utasszállító lelövése a Sínai-félsziget felett. Ez a tragédia paradox módon az orosz tárgyalási pozíciókat erősítette, hiszen a turizmus miatt Kairó számára fontos charter járatok újraindítását Moszkva a katonai bázis létesítéséhez kötheti. A két ország viszonya a 2015-ös tragédia után – különösen a katonai-technológiai együttműködés területén – még szorosabbá vált. Egyiptom Antej–2500-as rakétakomplexumot, majd MiG–29M/M2 vadászbombázókat vásárolt, és Ka–52K harci helikopterekkel szerelik fel a szankciók miatt Egyiptomba került két Mistral osztályú hadihajót is.

Ezek után aligha lepődhetnénk meg azon, ha a közeljövőben bejelentenék a megegyezést Szidi Barrani bérléséről. Főképp úgy, hogy – bár Moszkva ezt cáfolja – a líbiai határtól 100 kilométerre lévő légi támaszponton a hírek szerint már 2017-ben megjelent az orosz különleges egységek 22 katonája. Ez teljesen logikusnak tűnt a líbiai helyzet súlyosbodásával. Főképp úgy, hogy ebben a polgárháborúban Kairó és Moszkva is Haftár tábornokot támogatja.

A nagyhatalmak versenyt futnak a líbiai olajért

Szintén ebben az esztendőben utasította az akkori miniszterelnök Dmitrij Medvegyev a védelmi tárcát, hogy gyorsítsák fel az egyiptomi légtér és a légi infrastruktúra használatáról szóló tárgyalásokat, mivel Hmeimím önmagában kevés a térségben megnövekedett légi jelenlét biztosítására. Szidi Barrani azért is tűnik logikus választásnak, mert közel van Líbiához, így innen meg lehetne akadályozni a terrorcsoportok egyre gyakoribb átszivárgását Szíriából. Emellett ez a bázis közbeeső leszállóhelyként jelentősen megnövelné a Földközi-tenger felett járőröző orosz Тu–142-es haditengerészeti felderítő és tengeralattjáró elhárító gépek rádiuszát. Nem véletlen tehát, hogy a NATO-t aggasztja az orosz–egyiptomi kapcsolatok alakulása.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/21. számában jelent meg május 22-én.

HIRDETÉS

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/21. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Stier Gábor
Stier Gábor
A Magyar Hang külpolitikai szakújságírója, a Moszkva tér főszerkesztője

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

41,095lájkolóTetszik
3,824követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nyíljon ki végre az emberek szeme!” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Herczeg Zoltánnal! Mészáros Lőrincet sejtik a milliárdos őrizetbe vétele mögött. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek