Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Minneapolisban, ahol azt követően kezdődtek zavargások, hogy rendőri intézkedés közben elhunyt egy fekete férfi hétfőn. A 46 éves George Floydhoz termékhamisítás gyanúja miatt hívták ki a rendőröket, akik egyike a nyakán térdelve igyekezett a földön tartani a megbilincselt férfit. Még akkor sem engedte el a gyanúsítottat, amikor az könyörgött, hogy szálljon le róla, mert nem kap levegőt. Floyd a hivatalos rendőri jelentés szerint intézkedés során fellépő „orvosi incidensben” vesztette életét röviddel azután, hogy a mentők kórházba szállították a helyszínről. Nem sokkal később az esetről készült felvétel a közösségi médiában is megjelent, és hatalmas felháborodást váltott ki. Ezrek vonultak utcára az amerikai nagyvárosban, és az eleinte békés tiltakozás gyorsan erőszakos demonstrációba torkollt. Minneapolis azóta is lángokban áll, és immár Donald Trump amerikai elnök is beszállt a küzdelembe a maga módján.
A letartóztatásról készített felvételek bizonyítják, hogy a férfi nem állt ellen a rendőri intézkedésnek. A járőrök egy közért parkolójában, a saját kocsijában ülve találták Floydot, akit a mögötte álló autóból készített, illetve az áruház kamerájának felvétele szerint kirángattak a járműből, majd megbilincselték. Az egyik rendőr legalább nyolc percig térdelt a nyakán, miközben a férfi folyamatosan kérte, hogy ne csinálja, mert nem kap levegőt, de sem az a járőr, sem a társai nem hallgattak rá.
A tragikus esetet követően a városi rendőrparancsnok, Medaria Arradondo kirúgta az ügyben érintett négy járőrt. Ennek tényét pedig a város polgármestere, Jacob Frey is megerősítette, aki szerint – mint Twitteren írta – ez volt a helyes döntés. „Amit láttam, az (intézkedés) minden szinten helytelen volt. Feketének lenni Amerikában nem lehet egyenlő a halálos ítélettel” – közölte korábban egy sajtótájékoztatón a város első embere. A minneapolisi rendőrség pénteken bejelentette: őrizetbe vették Derek Chauvint, azt a rendőrt, aki Floyd nyakára térdelt.
Minnesota állam szenátora, a korábban a demokrata elnökjelöltségért is harcba szálló Amy Klobuchar közleményében teljes és minden részletre kiterjedő vizsgálatra szólított fel. A Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI arról pedig tájékoztatott, hogy – a helyi vizsgálattal egy időben, a városi rendőrfőnök kérésére – kivizsgálják az ügyet.
A demonstrálókat azonban aligha nyugtatták meg ezek a fejlemények, az erőszak eszkalálódott, a tüntetés résztvevői közül többen törni-zúzni kezdtek, fosztogattak, autókat és üzleteket gyújtottak fel. Csütörtök este egy helyi rendőrőrsöt is elfoglaltak a tiltakozók, az épület nem sokra rá már lángokban állt. A minneapolisi megmozdulások pedig túlnyúltak a város határain, és péntekre az Egyesült Államok számos városából jelentettek demonstrációt. Mindeközben a koronavírus-járvány sem csillapodik, több államban rekordszámú új fertőzést regisztráltak. Az 1,8 millióhoz közelít a megbetegedések száma, és eddig több mint 100 ezren veszítették életüket a kórokozó miatt.
Az állami rendőrség péntek reggel már talpig páncélban, és állig felfegyverkezve várta a tüntetőket a CNN beszámolója szerint. A demonstrálók az előző napokban megszokott rigmusokkal érkeztek, George Floyd nevét kiabálták, illetve azt, hogy I can't breathe (Nem kapok levegőt). Csütörtökön a hatóság gumilövedékkel és könnygázzal oszlatta a tüntetőket, akik pirotechnikai eszközökkel válaszoltak. Összecsapásra került sor abban a kereszteződésben is, ahol a férfi elhunyt hétfőn. Minnesota állam a Nemzeti Gárdát is bevetette, hogy megfékezzék a további erőszakot. A Nemzeti Gárda a Twitteren közölte: több mint 500 katonát rendeltek a térségbe, leginkább annak biztosítására, hogy „lehetővé tegyék a tűzoltóságoknak a választ a hívásokra”.
Az erőszak megfékezésére azonban egyelőre kevés az esély, hiszen a tüntetések más városokra is átterjedtek. Elsőként Minneapolis „ikerpárjára”, St.Paulra, ahol eddig csaknem 170 üzletet rongáltak meg a tüntetők. De New Yorkban, Denverben, Phoenixben, Memphisben és a Kentucky állambeli Louisville-ben is komoly megmozdulások voltak. Utóbbi településen egy másik eset, a május 20-án otthonában meggyilkolt fekete nő, Breonna Taylor halála miatt tiltakoztak. A csütörtök esti összecsapások során hét embert lőttek meg.
– Amit az elmúlt napokban láttunk, az a fosztogatás elfogadhatatlan – fogalmazott Minneapolis polgármestere. – A mi közösségünk nem tolerálja ezt a viselkedést – tette hozzá Jacob Frey.
Megszólalt az ügyben Donald Trump amerikai elnök is, aki a Twitteren előbb arról írt, hogy nem nézheti tétlenül, ami abban a „nagyszerű Amerikai Városban” történik: „a vezetés teljes hiánya”. – Vagy sikerül a rendkívül gyenge szélsőbalos polgármesternek visszanyerni a kontrollt, vagy küldöm a Nemzeti Gárdát, és rendet teszek – fogalmazott. Később újra visszatért a zavargásokhoz. – Ezek a bűnözők meggyalázzák George Floyd emlékét, és ezt nem engedhetem – írta. – Most beszéltem a kormányzóval, és biztosítottam róla, hogy a katonaság a rendelkezésére áll. Bármilyen nehézség esetén átvesszük a kontrollt, de ha elkezdődik a fosztogatás, elkezdődik a lövöldözés is – fenyegetőzött az elnök. Utóbbi bejegyzését a Twitter moderálta, megjegyzésükben figyelmeztetve, amit Trump leírt, az erőszak dicsőítése. A zavargások mellett tehát tovább folytatódik az elnök és a közösségi médiumok harca is.
Miközben a zavargások ismételten felszínre hozták a faji előítéletek, a rasszizmus, és a rendőri túlkapások problémáit, a tüntetések kapcsán olyan eset jutott nyilvánosságra, amely aligha nyugtatja meg a kedélyeket. A CNN Minneapolis utcáin dolgozó fekete riporterét élő adásban letartóztatták a rendőrök, és hiába igazolta magát, és bizonyította be, hogy tudósítóként van jelen, bevitték. Omar Jimenezt később a kormányzó utasítására elengedték, és Tim Walz elnézést kért a történtek miatt, ám az élőben sugárzott akció fokozhatja a feszültséget a szakemberek szerint. Annál is inkább, mert a csatorna egy másik közelben tartózkodó, és ugyanúgy tudósító fehér munkatársához hozzá sem szóltak a rendőrök.
Nem George Floyd halála az első eset idén, amely megrázta Amerikát. Február 23-án két fehér férfi – apa és fia – vett üldözőbe egy, a hírek szerint kocogni indult fekete férfit a Georgia állambeli otthonából, Brunswick városában. Amint utolérték, dulakodni kezdtek, végül a fiú lelőtte a futót. Travis és Gregory McMichael ellen a gyilkosság ellenére hónapokig nem emeltek vádat, Ahmaud Arbery halála azonban a járványhelyzet miatt nem váltott ki széles körű tiltakozást. Amint azonban a korlátozásokon enyhítettek, és egyre több részlet látott napvilágot, úgy nőtt az elégedetlenség, és végül vádat emeltek az elkövetők ellen.
Hat évvel ezelőtt, 2014. július 17-én New Yorkban a rendőrök egy Eric Garner nevű férfit tepertek le a földre és fojtó fogással próbálták „ártalmatlanítani”, ám a gyanúsított belehalt a letartóztatási kísérletbe. A 43 éves Garner a gyanú szerint csempészett cigarettát árult, a vele szemben alkalmazott fellépés komoly társadalmi vitát gerjeszetett. Ugyan a törvényszéki orvos szakértői vélemény szerint Garner halálát gyilkosság okozta, ám végül nem emeltek vádat az intézkedő rendőrrel szemben. Daniel Pantaleót beültették egy iróasztal mögé, több évnyi jogi huzavonát követően – az eset után több mint öt évvel – tavaly augusztus 19-én bocsátották el az állományból.
