Az illiberalizmus ökle lesújt a kurdokra

Az illiberalizmus ökle lesújt a kurdokra

Hollandiában élő kurdok tiltakoznak a Szíriában indított török hadművelet ellen Hágában még 2019-ben (Fotó: MTI/EPA/ANP/Sem van der Wal)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Óriási felháborodást váltott ki a kurdok körében, hogy május közepén újabb négy kurd polgármestert mozdítottak el tisztségéből és tartóztattak le Törökország délkeleti részén arra hivatkozva, hogy kapcsolatban állnak a Kurdisztáni Munkáspárttal.

A párt terrorszervezetnek minősül Törökországban, ahogy az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is. Csakhogy az eltávolított politikusok valójában a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) tagjai, ami túl azon, hogy legálisan működő, bejegyzett párt hosszú évek óta, egyben a török parlament harmadik legnagyobb politikai ereje is. A tiltakozók szerint ezért a lépés célja nem más, mint a párt kiszorítása a törökországi politikai életből, illetve a kurdok választáshoz való jogainak csorbítása – ugyanis a kurd vezetőket azonnal lecserélték a kormányhoz hűséges megbízottakra.

De hogyan állt elő a mostani kurdellenes kampány? Négy évvel ezelőtt, a 2016-os törökországi katonai puccskísérlet után a hatóságok egyszer már felfüggesztették a helyi demokrácia intézményeit ebben a régióban. Az akkor bevezetett rendkívüli állapot ideje alatt – ami több mint két évig tartott – 94 önkormányzatot vontak közvetlen ellenőrzés alá, amelyeket korábban a HDP irányított, a megválasztott polgármestereket és helyi képviselőket pedig eltávolították a tisztségükből. Ez idő alatt a pártnak több mint 11 ezer tagját és aktivistáját tartóztatták le, közülük több ezer embert börtönbüntetésre ítéltek. Sőt, az akkori letartóztatási hullám nyomán számos pártvezetőt is rácsok mögé dugtak, többek között a párt egykori társelnökeit, Figen Yüksekdagot és Szelahattin Demirtaszt is.

https://hang.hu/belfold/2019/11/18/minden-kurd-tudja-mit-tett-orban/

Ám a mostani kurdellenes kampány nagyon hasonlít a négy évvel ezelőttire: már 21 kurd polgármestert tartóztattak le, és a múlt évi önkormányzati választásokon a HDP által megszerzett 65 településből 45 esetében a kormány már lecserélte a kurd vezetést, és a saját bizalmasait rakta a helyükre.

A februári letartóztatásokkor így már a Human Rights Watch nevű nemzetközi emberjogi szervezet is megszólalt, amely szerint ezek az új megbízottak még az önkormányzatok képviselő-testületét sem hívták össze, amivel gyakorlatilag semlegesítették a helyi önkormányzatok döntéshozó szerepét. Ez persze egyáltalán nem volt véletlen: a testületek többségében HDP-párti kurd képviselők ülnek, akik már jó ideje csípik a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának – és különösen Recep Tayyip Erdogan török elnöknek – szemét.

Akinek pedig bármiféle kétsége volt afelől, hogy a mostani lépéssorozat mögött a török illiberális vezér áll, abban a Siirt városában történtek aligha hagynak kétségeket. Itt a rendőrség erővel hatolt be Berivan Helen Isik otthonába, s mivel híre kelt annak, hogy a polgármester asszonyra rárúgták az ajtót, és betörték házának ablakait, a közösségi médiában rengetegen tiltakozásba kezdtek. A polgármester utódja viszont – aki eddig Siirt tartomány kormányzója volt – alig néhány órával később a biztonsági embereivel már Erdogan elnök hatalmas képével jelent meg a polgármesteri hivatalnál, amelyet azonnal ki is akasztott az épületben.

Úgy látszik azonban, hogy a HDP elleni kormányzati kampány mostanra már nem számít pusztán a kurdok ügyének, ugyanis a legnagyobb ellenzéki párt, a szekuláris Köztársasági Néppárt – amely tavaly óriási küzdelmek árán megszerezte Isztambul vezetését – együttérzését fejezte ki a kurdbarát párt felé. Ugyancsak elítélte a török kormány akcióját Erdogan egykori gazdasági minisztere, Ali Babacan, aki önkényesnek és a szavazói akarat elbitorlásának nevezte a kurd vezetők ellen indított akciót.

Az azonban erősen kétséges, hogy a mostani akció jelentősebb nemzetközi tiltakozást váltana ki. Ahogy a négy évvel ezelőtti kurdellenes letartóztatási hullám nem érte el a nyugati országok ingerküszöbét, úgy a kurdok most, a koronavírus-járvány idején sem nagyon reménykedhetnek abban, hogy a történelem során először nem hagyják őket cserben a nagyhatalmak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/22. számában jelent meg május 29-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 22. számban? Itt megnézheti!

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.