A politikusok többségének világszerte megdobta a népszerűségét a járvány hatékony kezelése. Nagyot futott e tekintetben Giuseppe Conte olasz kormányfő, Angela Merkel német kancellár, de Emmanuel Macron francia elnök is. A veszélyt sokáig bagatellizáló, majd a berobbant járványt is bizonytalanul kezelő, és a legnehezebb pillanatokban nárcisztikusan összevissza hadováló Donald Trump újraválasztásának esélyeit viszont egyáltalán nem növelték a válságos hónapok. Szerencséje lehet, hogy ellenfele, Joe Biden sem túl meggyőző, inkább csak Trump hibáiból él.
Mozgalmas napokat él át az Egyesült Államok. Miközben az államok jelentős része még mindig a járvánnyal küzd és csak lassan kezdődhet meg a gazdaság újraindítása, a minneapolisi rendőri túlkapás (meghalt egy férfi, mert egy rendőr intézkedés közben hosszú időn keresztül a nyakán térdelt – a szerk.) miatt elszabadultak az indulatok. A látványosan romló gazdasági helyzet miatt amúgy is ideges hangulatot tovább rontja a kirobbant erőszakhullám. Közben majd’ egy évtized után ismét amerikai űrhajón érkeztek amerikai asztronauták a Nemzetközi Űrállomásra, az elnök újabb négy országot hívott meg az őszre halasztott G7-es csúcsra, és teljes erővel dübörög a Fehér Ház Kína ellenes hadjárata is.
Nem jó a helyzet, Donald Trump azonban talán nem is nagyon bánja, hogy a fekete bőrű George Floyd halála miatti tiltakozások egy időre elterelték a figyelmet a lassan már kétmillió fertőzöttel járó járványról. A zavargások közben egy pillanatra összeránthatják az elnök főképp fehér bőrű szavazótáborát, amely a faji kérdések helyett most jóval inkább az egyre nehezedő szociális helyzetre és a koronavírusra koncentrált. Trump pedig mutogathat a tiltakozókat hergelő anarchista és szélsőbalos csoportokra.
Közeledik az igazi kampány, és Trump egyáltalán nem áll jól a rajtvonalnál. Tele van a sajtó azzal, hogy a demokrata jelölt mintegy 10 százalékkal vezet. Vannak olyan közvélemény-kutatások is, amelyek szerint az elnök egy mostani választáson aligha kapna többet 35 százaléknál. De még a legóvatosabb becslések is Trump hátrányát mutatják. Az ABC egyik legutóbbi felmérése szerint például a biztos választók körében is 5 százalékos a különbség Joe Biden és Donald Trump között. Néhány kiugrástól eltekintve az elnök népszerűsége már jó ideje a 38 és 44 százalék közötti sávban mozog, és a mostani rendkívüli helyzetben sem sikerült lényegesen faragni az átlagosan 10 százalékos különbségen. Sőt! Biden lényegében meg sem szólalt, ennek ellenére – vagy éppen ezért – 8 százalékkal többen gondolják úgy, hogy jobban kezelte a járványhelyzetet, mint a hibát hibára halmozó Trump.
Négy éve ilyenkor Trump akkori demokrata ellenfele, Hillary Clinton négy százalékponttal vezetett, a színtelen-szagtalan Biden tehát e tekintetben jobban áll. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy a járvány kirobbanása előtt majdnem mindenki biztosra vette Trump ismétlését, akkor az elnök szempontjából még ijesztőbb a jelenlegi helyzet.
Az egyértelmű, hogy az elmúlt hónapok válságának kezelésére Trump alkalmatlannak bizonyult. Közben a demokraták belső vitái csendesedtek, és egyértelművé vált Biden jelölése. Persze azért korai lenne még temetni Trumpot, hiszen az országos népszerűségi mutatók legfeljebb irányadók, ám a sajátos amerikai választási rendszerben nem döntőek. Hillary Clinton például négy éve összességében két százalékkal többet szerzett, mégis vesztett. Az már inkább aggodalomra adhat okot a republikánus körökben, hogy Trump pozíciói az említett elektori rendszer szempontjából kiemelten fontos ingaállamokban is gyengültek.
Lángba borul az Egyesült Államok egy fekete férfi halála miatt, Trump már a hadsereggel fenyegetőzik
A fő kérdés most az, hogy őszig mutat-e életjeleket a gazdaság. Trump alacsonyabb népszerűségét ugyanis egészen a járványig ellensúlyozták a régen látott alacsony munkanélküliségi mutatók, a növekvő bérek és a töretlen konjunktúra. Ez a szárnyalás azonban megtört, a gazdaság recesszióba fordult, a munkanélküliség pedig már 20 millió feletti. S ha a választások előtt nem csillan meg a remény, Trump bajban lesz. Annak ellenére, hogy Biden sem mutat igazán elnöki erényeket.
Trump most láthatóan arra alapoz, hogy Kínát, valamint a WHO-t tegye felelőssé a járványért, ezzel valamelyest csökkentheti esetlenkedését. Közben igyekszik elhitetni, hogy Biden túl puha Kínával szemben. Kérdés az is, hogy mennyire zárnak össze a demokraták Biden mögött. A járvány ugyanis sok tekintetben éppen a félretolt ellenfelek, Bernie Sanders és Elizabeth Warren radikálisnak tartott nézeteit igazolta. Ráadásul kieshetnek még csontvázak is a szekrényből, mint volt már Biden zaklatási ügye vagy a Ukrainegate.
A kulcskérdés azonban mégiscsak az lesz, hogy miként alakul a gazdaság helyzete. De ha ősszel újra eléri a járvány Amerikát, még az sem kizárt, hogy a választásokat is el kell halasztani.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/23. számában jelent meg június 5-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/23. számban? Itt megnézheti!
